
A húsvéti menü is lehet egészségesebb. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az ünnepi túlevést, túlivást gyakran kíséri rosszullét, a lakomát követő gyomorpanaszok azonban apró változtatásokkal elkerülhetők lennének. Lőrincz Hanna dietetikus táplálkozási tanácsait és húsvéti „maradékmentő” tippjeit összegezzük.
2025. április 21., 17:592025. április 21., 17:59
Hamarosan véget ér a nagyböjt, a húsvétra való lelki felkészülés ideje. A hagyományos ünnepi asztalra kerül ilyenkor bárány, csülök, töltött tojás, majonézes saláta – ínycsiklandó, de zsírban és energiában gazdag fogások, amelyet különféle kalácsok, sütemények és általában bőséges alkoholfogyasztás is kísér. A szervezetet megterhelő étkezések után sokan emésztéssegítő gyógyszerekkel szabadulnának a panaszoktól, de egy kis odafigyeléssel elkerülhető a rosszullét.
Lőrincz Hanna sepsiszentgyörgyi dietetikus szerint a túlzott evés, ivás puffadást, hányingert, hasi nehézséget, gyomorfájdalmat, gyomorégést, lomhaságot, fáradtságot okozhat,
„A böjt időszaka alatt az emésztés lelassulhat, kevesebb emésztőenzim és gyomorsav termelődik. A nehéz, zsíros, sós ételekhez a szervezet nem tud rögtön alkalmazkodni. Az epeműködés, a hasnyálmirigy-enzimek és a gyomorsavtermelés nem pörög fel azonnal, így
– magyarázta a szakember. Hozzátette, nemcsak az ételek összetétele, de a mennyisége is számít, mert ilyenkor szokássá vált túlenni magunkat, ami alapvetően is megnehezíti az emésztés folyamatait. A hagyományos receptekkel is kísérletezhetünk úgy, hogy egészségesebb fogást kapjunk végeredményként.
Majonézes saláta zöldborsóval, répával, kukoricával, zellerrel, paprikával, sóval, borssal. A hagyományos majonéz felét cseréljük light verzióra, felét natúr joghurtra, tegyünk bele savanyú uborkát és/vagy almát;
A kalács liszttartalmának felét cseréljük teljes kiőrlésű lisztre és/vagy zablisztre, cukor helyett édesítsünk eritrittel, steviával, ezek keverékével;
Válasszunk sovány húst a fogásokhoz, akár halat;
A Stefánia-szeletbe/vagdaltba reszeljünk zöldségeket, zsemlemorzsa helyett használjunk zabpelyhet, a húst – vagy legalább felét – cseréljük le sovány húsra, pl. csirke- vagy pulykamellre;
A rántott húst készítsük sütőben;
A tojás töltelékébe majonéz helyett joghurtot használjunk;
Kínáljunk túrókrémmel/tojáskrémmel töltött paradicsomot, paprikát.
A dietetikus szerint a panaszok megelőzésének kulcsa a fokozatosság lenne. „A böjt végét nem célszerű egyik napról a másikra, nagymértékű »dőzsöléssel« lezárni,
Az első napokban például előnyben részesíthetjük a könnyebb fogásokat, a sonkát kisebb mennyiségben, sok friss zöldséggel, rostban gazdag körettel együtt fogyasztva” – mutatott rá.
Tipp: a kalácshoz használjunk teljes kiőrlésű vagy zablisztet is, a cukrot cseréljük le természetes édesítőre
Fotó: Pexels
Még mindig jellemző, hogy ami a tányérunkban van, azt elfogyasztjuk akkor is, ha már nem vagyunk éhesek. Ráadásul ünnepekkor együtt étkezik a család, különleges fogások kerülnek az asztalra, ezért könnyen túlzásba eshetünk az evéssel. Érdemes ilyenkor igazán „jelen lenni” az ünnepi asztalnál,
és figyelni a testünk jelzéseire.
Ha mégsem sikerül tartani a mértéket, akkor sem a kanapén való elterülés a legjobb megoldás. Lőrincz Hanna szerint az evést követő pihenés helyett sokkal hatékonyabb lehet egy rövid, könnyű séta, ami serkenti az emésztést. Emellett jól jöhetnek gyomorbarát, természetes praktikák is: például kamillatea, valamint
mert ezek fokozhatják a panaszokat.
A sonka mellé kínáljunk tormát, retket, salátát;
A tojáskrém készülhet joghurttal vagy avokádóval majonéz helyett, de kombinálhatjuk a light majonézet joghurttal például fele-fele arányban;
A kalács mellé fogyasszunk gyümölcsöt;
Desszertnek készítsünk túrókrémet, zabpelyhes süteményt, gyümölcssalátát;
A tányér felét az ünnepek alatt is zöldség tegye ki (friss, vegyes, savanyú, sült, párolt, bármilyen formában);
Étkezések között teljen el 3–4 óra, és ne feledkezzünk meg a vízfogyasztásról.
Lőrincz Hanna szerint egy kevés odafigyeléssel elkerülhető, hogy a húsvéti nagy bevásárlásnál több élelmiszer kerüljön a kosarunkba a kelleténél.
Lőrincz Hanna dietetikus szerint a panaszok megelőzésének kulcsa a fokozatosság
Fotó: Lőrincz Hanna archívuma
„Tervezzük előre a menüt, gondoljuk végig hány főre főzünk, várunk-e vendégeket, hány napig szeretnénk fogyasztani az ünnepi menüt, mi az ami tényleg el fog fogyni, amit a háztartásból mindenki szívesen megeszik, írjunk listát és azzal induljunk céltudatosan bevásárolni” – tanácsolta. Gondoljunk arra is, hogy az üzletek nyitvatartási ideje változhat az ünnepek ideje alatt, így érdemes több napra megtervezni az étkezéseket.
A megmaradt sonkából készíthetünk rakott krumplit, milánói spagettit, salátát, rántottához adhatjuk;
A főtt tojásból készülhet szendvicsfeltét, tojáskrém, tortillába csavarhatjuk zöldségek mellé (a főtt tojás hűtőben tárolva 5–7 napig eláll);
A kalácsból készíthetünk édes bundás „kenyeret”, de szeletelve fagyaszthatjuk, felfújtat, hamis tiramisut készíthetünk belőle.
A nagyböjt ideje alatt a keresztények egyik legnagyobb ünnepére készülünk, ám böjtölni nem csak vallási indíttatásból lehet. Lőrincz Hanna szerint ezek olyan időszakok, amelyek nemcsak arról szólnak, hogy mennyiségben kevesebbet eszünk, hanem önfegyelemről, elcsendesedésről, befelé fordulásról is.
A húsvéti sonka mellé kínáljunk tormát, retket, salátát
Fotó: Pixabay
A hagyománynak, hogy étkezésünkből elhagyjuk a húst, esetleg minden állati eredetű terméket, megvan az egészségre gyakorolt jótékony hatása, hiszen ilyenkor több zöldséget fogyasztunk.
„A hosszan tartó éhezés során gyengül az immunrendszer, vitamin- és ásványianyag-hiányok alakulhatnak ki, koncentrációs, teljesítményi nehézségek, memóriazavarok, fáradtság, kimerültség, izomvesztés, gyengeség, hormonális egyensúly felborulása következhet, valamint sokszor követi falásroham. Így
– mutatott rá a szakember. Ugyanakkor, ha valaki úgy kezd böjtölésbe, ha krónikus betegséggel él, gyógyszereket szed vagy extrém fizikai terhelés alatt áll, állapotos, kiskorú vagy idős, akkor akár ártalmas is lehet.
A nagyböjt alatt törekedünk az étrendünkben, a gondolataikban, szokásaikban is „rendet rakni”, éppen ezért nem meglepő, hogy amikor a böjt véget ér, és eljön az ünneplés ideje, sokan tapasztalnak feszültséget vagy bűntudatot – véli a dietetikus. A hosszú időn keresztül fenntartott tudatosságot hirtelen felváltja a bőség, a lakomák, nehéz ételek, alkohol, a gazdagon terített asztalok és ezzel együtt gyakran a túlzás, túlevés is.
A gyümölcssaláta finom és egészséges desszert
Fotó: Pexels
„Ez az hirtelen váltás testileg is megterhelő, de legalább akkora kihívás lehet a lélek számára is, mert az öntudatos, nyugodt időszak után újra elcsábulni, elveszíteni a kontrollt, vagy csak egyszerűen »elengedni magunkat«, sokakban szégyenérzetet válthat ki, mintha cserben hagyták volna azt az elhatározást, amit negyven napon át tartottak” – mutatott rá.
Hozzátette, a bűntudat szerinte nem feltétlenül haszontalan vagy „káros érzés”. „Nagyon fontos az, hogy megértéssel, együttérzéssel és önreflexióval közelítsünk az érzéshez, és önmagunkhoz, így nagyobb az esélye, hogy lehetőségként is tudunk rá gondolni, mivel jelzi, hogy fontos nekünk az, amit képviseltünk a böjt alatt” – vélekedett.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!