Nagy Benedek a két kötettel
Fotó: Gecse Noémi
Lót visszanéz... címmel jelent meg Dr. Nagy Andrásnak az emlékirata a kolozsvári Idea Könyvműhelyben. A memoár teljes szövegén kívül a szerző más írásai is helyet kaptak a kétkötetes kiadványban. Nagy Benedek, a szerző fia – aki a kiadást kezdeményezte – úgy véli, egy nagy adósságát törlesztette ezáltal nem csak a családdal, hanem a közösséggel szemben is.
2017. április 14., 11:172017. április 14., 11:17
Dr. Nagy András emlékirata az 1905–1978-as időszakot fogja át. Szerzője Csíkszereda szülötte, a mű innen „indul” és itt fejeződik be. Integrális, „betűhív” publikáció, amely a szerző halálának 35. évfordulójára jelent meg. A két kötetet Budapesten szerkesztették, szövegét Kolozsváron gondozták és nyomtatták.
– magyarázta Nagy Benedek.
„De ahogy az ember elkezdi olvasni a szöveget, rájön, hogy sokkal nagyobb családhoz, közösséghez szól. A saját életútja példázata az életében meghozott döntésein keresztül. A székelységhez, az erdélyi magyar közösséghez, minden magát magyarnak valló emberhez szól. A kézirat első részét (1905–1945) a háború, a menekülés alatt írta egy írógépen 1945-ben Bajorországban egy padlásszobában, viszonylag fiatalon, negyvenévesen. Akkor még nem tudhatta, hogy merre alakul a saját és családja sorsa, haza fog-e tudni térni, lesz-e még ahová hazajönni. Akkor, onnan kitűnő rálátása nyílt a vesztes háború végén az itthoni közösség sorsára, az erdélyi dolgokra. A kéziratnak ez a része jelent meg 16 évvel ezelőtt 2001-ben a Pallas Akadémia kiadónál, de sajnos nem a kézirat teljes szövege.”
Az emlékirat második, az 1946–1978-as időszakot felölelő részét sokkal később, harminc év múlva, a szerző élete vége felé, '70-es évek második felében írta Csíkszentkirályon. Ez most jelent meg első ízben. „Csíkszentkirályon a nagyszülei régi háza kényszermegoldás vagy száműzetés, amit a szerző nem csak elfogadott, de egy boldogan vállalt közösségi szolgálattá is nemesített. A maga és öt gyermeke sorsán keresztül mutatja be a korszakot, rengeteg mellékszereplőt vonultatva fel. Külön fejezet a második kötetben a korán jelentkező (1964) súlyos betegsége, amelyet »belülről«, az orvos szemével elemez, és amelyet aztán még több mint tizenhét évvel túlél két műtét után” – magyarázta Nagy Benedek.
A két kötet közel nyolcszáz oldal, a második kötetben 120 oldal az emlékirat, a többi 280 oldalon Nagy András írásaiból válogatott Sas Péter szerkesztő.
„Az írások sora egy nagyon kemény, kritikus hangot megütő nemzetpolitikai esszével kezdődik A magyar sors címmel. Erről szigorúan azt írta, hogy csak magyarok olvashatják, de ezt is meg kellett szegni 35 év után, mert meg kellett mutassuk a közösségnek, és így lehet, hogy mások is el fogják olvasni. Ebben nem fukarkodik a szókimondó bíráló szavakkal sem. Jómagam, aki az előszót írtam és Sas Péter, a kötet szerkesztője, kénytelenek voltunk a szerző akaratát megszegni, és a nagyobb közösség számára is hozzáférhetővé tenni ezt az írást. Mert úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje a közzétételnek, mi több, jelen helyzetben parancsolón szükséges e gondolatok megismertetése” – hangsúlyozta a szerző fia.
Hozzátette, a mellékletek nagy részét népegészségügyi és egészségpolitikai írások teszik ki. Megtalálható benne egy nagyobb tanulmány is, amely korábban külön kötetben jelent meg: Előadások a házasságról – katolikus szemmel. Ez az 1943-ban Debrecenben tartott előadásainak az összegzése. Továbbá olyan témákról is ír, mint a családi életre való nevelés, az abortusz, szexuális nevelés, a stressz és az alkoholizmus problémaköre.
A mellékletekben Arcok és találkozások címmel olyan személyiségekről ír, mint Majláth püspök, Victor Babes professzor, Vitai Árpád történész és mások, akikkel közeli viszonyban volt. A szerkesztő fontosnak tartotta, hogy néhány levelet is megjelentessen a szerző és Márton Áron püspök levélváltásából, az 1937–79 közötti időszakból.
– vallja Nagy Benedek a kötetekről, amelyet április 19-én délután 6 órától mutatnak be a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében.
Elhunyt Gavril Cadariu rendező, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója, aki több mint 25 éven át szolgálta a marosvásárhelyi színházat.
Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emléke előtt tiszteleg legújabb előadásával az Udvarhely Néptáncműhely, amelyet május 8-án mutatnak be Székelyudvarhelyen. A próbák már javában zajlanak.
Ciklon Glob néven kereskedést működtettek, majd pecséteket, névjegykártyákat, mappákat kezdtek gyártani. A Top Invest kiadói, nyomdaipari és reklámipari vállalkozás tulajdonosaival, Kozma Katival és Kozma Ernővel beszélgettünk az elmúlt három évtizedről.
Medve jelenlétéről értesítették a Farkaslaka községieket szerda este a Ro-Alert rendszeren keresztül, ezúttal Kisfaludban látták a vadat.
A holokauszt áldozataira emlékeznek deportálásuk 80. évfordulóján Székelyudvarhelyen csütörtökön és pénteken.
Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy pár héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének időjárását figyelembe véve még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.
Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.
Két medvebocs és egy anyamedve miatt riasztották a Siménfalva községieket szerda délután a Ro-Alert rendszeren keresztül, felhívva a figyelmet, hogy kerülni kell a környéket.
A Tánc világnapját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Csíkszeredában, a táncnapok záróakkordja pedig a Moving Stories című dokumentumfilm volt, amit a Csíki Moziban vetítettek le az érdeklődőknek.
Több helyszínről indultak kerékpárral a székelyudvarhelyi Városi Majálisra, amelyet a Sétatéren tartanak idén. Elsőként a Tekergők zenekar adott elő örökzöld mesedalokat, de sok más színes programmal várják a látogatókat a nap folyamán. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!