Az autószerelés az egyik legnépszerűbb szakiskolai képzés Hargita megyében
Fotó: Gergely Imre
Az elmúlt évek erőfeszítései ellenére sem javult a szakképzés megítélése Hargita megyében. Az általános szemléletmód szerint csak a gyengébb képességű tanulók lesznek szakiskolások, pedig az általunk megkérdezett illetékesek szerint egy jó szakembernek meg kell legyen a magához való esze. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt a szakképzett diákok sokkal hamarabb és könnyebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ráadásul jól is kereshetnek.
2020. február 29., 18:572020. február 29., 18:57
Évek óta hallani a szakemberhiányról és a szakképzés fontosságáról, Hargita Megye Tanácsa folyamatosan különböző programokat, pályaorientációs tevékenységeket tartott, állásportálokat hozott létre a szakoktatás népszerűsítése és a fiatalok itthon tartása érdekében, a tapasztalatok szerint azonban a szakképzés megítélése mégsem javult Hargita megyében.
A részletek ismertetése előtt fontos megemlíteni, hogy a szakképzés több formában valósulhat meg, erről azonban általában hiányosak a lakosság ismeretei. Mint Kedves Mónika szakképzésért felelős Hargita megyei tanfelügyelőtől megtudtuk,
A szakközépiskolai (a köznyelvben szaklíceumi) képzés négyéves, amelynek végén a diákok érettségizhetnek, ha szeretnének. A szakiskola egy hároméves szakképzésre vonatkozik, amely végén szakiskolai oklevelet szereznek a diákok érettségi nélkül. Az itt elvégzett három év az elméleti iskolák 9–10. osztályának felel meg, így amennyiben a diákok érettségizni szeretnének, folytatniuk kell a tanulmányaikat (be kell iratkozniuk 11. osztályba).
A szakiskolások továbbá egy havi 200 lejes állami ösztöndíjban részesülnek tanulmányaik során. Ezt a két típust egészítik ki a duális képzések, amelyek 2017 óta elérhetőek Hargita megyében. Az ilyen típusú képzés lényege, hogy a gyakorlati ismereteket azokban a gyárakban, műhelyekben sajátíthatják el a diákok, amelyekkel a tanintézetek erre szerződést kötnek. A szintén hároméves duális képzést a vállalkozók kérésére szervezik meg, ők nyújtják a szakmai képzést, illetve az állami 200 lejes ösztöndíj mellé egy további 200 lejes támogatást biztosítanak havonta.
A szakközépiskolai osztályok végzőseinek szakdolgozatot kell írniuk, és megvédeniük egy vizsgabizottság előtt, mint az egyetemi államvizsgák esetében. A szakiskolások és a duális képzésben résztvevők egy országos tételsorból kapnak egy teljesítendő gyakorlati feladatot (a szakácsoknak például egy ételt kell elkészíteniük, az asztalosoknak egy bútordarabot stb.).
A tanfelügyelőtől azt is megtudtuk, hogy
Szakközépiskolai osztályokban 3100 diák tanul, szakiskolaiban és duális képzésben 2045, posztlíceumi osztályokban pedig további 486. Hargita megyében 21 tanintézményben zajlik szakképzés, ezek közül hét-hét Csíkszéken és Udvarhelyszéken található, négy Gyergyószéken, három pedig Maroshévíz környékén. A legkeresettebb szakmák a szakács és a pincér, de Csíkszeredában például nagyon népszerű a pék és az autószerelő képzés is. Kedves Mónika beszélgetésünk végén azt is elárulta: a szakképzés előnyeinek bemutatása érdekében a következő közel egy hónapban, a március 11-ei szakmák napjáig népszerűsítő kampányt szervez a Hargita Megyei Tanfelügyelőség.
A népszerűsítésére valóban nagy szükség van, hiszen a szak- és duális képzések megítélése továbbra is kedvezőtlen az általunk megkérdezett illetékesek szerint. Bálint Gabriella, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatója már beszélgetésünk elején leszögezte: nem változott a mentalitás a szakképzést illetően.
– mondta az igazgató. Hozzátette: az is problémát jelent, hogy a szakképzési kínálat nem sokat változott az elmúlt években a városban, nagyon le vannak korlátozva az iskolák az indítható szakokat illetően. Az igazgató szerint a kialakult helyzetre a szülők és a diákok számára tartott pályaorientációs tevékenységek jelenthetnének megoldást, amelyeket a jelenlegi nyolcadik osztály vége helyett jóval hamarabb kellene megszervezni.
Fotó: Veres Nándor
„Az is tény, hogy a legtöbb szülő továbbra is azt szeretné, hogy elméleti osztályba folytassa tanulmányait a gyerek, és utána egyetemet végezzen. Még mindig nem látták be, hogy
A szülők hozzáállásán sok múlik, és teljesen természetes, hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének, de az már egyáltalán nem biztos, hogy minden fiatalnak az elméleti oktatás és a továbbtanulás a legjobb választás. Az egyéni képességek és igények szerint kellene iskolát választani” – mutatott rá Bálint Gabriella.
Arra is kitért, hogy olyan diákok is vannak, akik annak ellenére, hogy nem szakiskolába szerettek volna tanulni, időközben mégis megszeretik a szakmát, és a tanult területen helyezkednek el.
A tapasztalatok szerint a végzett diákjaik több mint fele legalább rövid ideig szerencsét próbál külföldön, ha nem is marad ott mindegyikük hosszútávon.
A szülők többsége Udvarhelyszéken is azt szeretné, hogy elméleti osztályokban folytassák tanulmányaikat a gyerekek – árulta el érdeklődésünkre Szakács Paál István. A székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója azonban nem ebben látja a legnagyobb problémát, hanem az elméleti középiskolák magas osztályszámában. Mint mondta, többször is kérték már a tanfelügyelőségtől, hogy indítsanak kevesebb elméleti középiskolai osztályt, ez azonban nem történt meg, ehelyett egy szakközépiskolai osztályt szüntettek meg a városban.
– idézte a diákokat az igazgató. Hozzátette: a vállalatok szinte naponta kifejezik az igényüket, hogy szakmunkásokra lenne szükségük, a legnagyobb áramszolgáltató vállalat például nemrég felajánlotta, hogy amennyiben indítanak egy villanyszerelői szakközépiskolai osztályt, havonta 400 lejes támogatást biztosítanak a diákoknak. Szakács Paál István szerint az ehhez hasonló ösztönzés sokat nyomhat a latban, illetve motivációt jelenthetne például annak az 1989 előtti rendelkezésnek az újbóli bevezetése is, hogy a szakiskolásoknak ingyenes ebédet biztosítsanak.
A vidéki szakiskolák a felsoroltak mellett egy további problémával is küzdenek: a legtöbb diák városon szeretne továbbtanulni – hívta fel a figyelmet a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója, Vizi István.
„Sajnos továbbra is az a mentalitás él és virul, hogy városi elméleti osztályokba szeretnének bejutni a diákok. Mindenki tudja, hogy egyre nagyobb hiány van jó szakemberekből, és aki tényleg ügyes a pályán, jól meg is fizetik, ezért nem értem, miért vonzódik mindenki az elméleti oktatás felé, talán a munkahelyi kényelem lehet az oka” – vélte az igazgató. Arra is kitért, hogy nem kellene az elméleti iskolák érettségi eredményeit összehasonlítani a szakiskolákéval, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz, az összehasonlítás ebben a formában csak egy torz képet fest a szakképzést lebonyolító intézményekről.
– emelte ki Vizi. Hozzátette: az is kedvezőtlenül befolyásolja a kérdést, hogy a szakiskolákat a legtöbben lenézik, azt mondogatják, hogy oda csak a leggyengébbek mennek, holott valakiből csak akkor lesz jó szakember, ha nemcsak „jó keze” van, hanem tudása is, és nyitottsága az újdonságok elsajátítására.
Fotó: Kristó Róbert
Zárásként arra is rámutatott, hogy
elmaradtak a támogatások, időközben azonban a műhelyek leépültek, elöregedtek a gépek, korszerűtlen a felszerelés, ezekkel pedig igencsak nehéz dolgozni.
Medve jelenlétére figyelmeztették a Ro-Alert üzenetben a Szentegyháziakat szombaton éjféltájban.
Rúzsa Magdi-dalokkal és hatalmas tömeggel robbant be a szombat Tusványoson. Az utolsó estén senki nem siet haza: még egy tánc, egy pohár bor és egy utolsó, hajnalba nyúló beszélgetés belefér.
Nagyon sokan érkeztek Tusványos zárónapjára az esti Rúzsa Magdi-koncertre. Tusnádfürdő irányába már késő délutántól csak lépésben lehetett haladni autóval, hosszú kocsisor gyűlt fel a fürdővárosba vezető országúton.
Az új, tervezett uniós költségvetésről, a mezőgazdaság finanszírozásának kérdéséről, nemzetről, családról, sportról beszélt Zsigmond Barna Pál a Rádió GaGának.
Motoros ütközött személygépkocsival szombaton Szejkefürdő közelében. Senki nem került kórházba.
A magyar felsőoktatás, a szülőföldön való megmaradás, a magyar szakkönyvek kiadása, az otthonteremtés egyformán fontos a magyar kormánynak és a Studium Alapítványnak –jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Nyárádszeredában.
Névadó ünnepséggel és emléktornával tisztelegtek Burus Csaba emléke előtt szombaton a csíkszeredai FK Sportparkban. A legendás edző, tanár és közösségi ember nevét mostantól az a létesítmény viseli, amelynek szellemiségét maga alapozta meg.
Az Európai Bizottság szeptember 4-ig kell a Székely Nemzeti Tanács a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezése ügyében döntést hozzon. Ezzel kapcsolatban tartottak beszélgetést Tusványoson szombat délután.
A lehetséges világháború előjeleiről, az Európai Unió alakulásáról, nemzetstratégiáról és a választások jelentőségéről beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a 34. Tusványoson. A kormányfő szombati látogatását nagy érdeklődés övezte.
Nem hétköznapi „szurkoló” tűnt fel az FK Csíkszereda stadionjának lelátóján.
2 hozzászólás