Tovább harcolnak a pálinka elnevezésért

Reménykedhetnek az erdélyi magyar pálinkafőzők, hogy mégiscsak felírhatják a termékeik címkéjére, hogy pálinka. Pénteken a magyar földművelésügyi minisztérium égisze alatt, a különböző ügyosztályok vezetői  az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselőivel egyeztettek a pálinka, mint termék földrajzi oltalma kapcsán, és abba maradtak, hogy beindítják a folyamatot, megpróbálják az európai uniós eredetvédettséget az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjeszteni.

A következő megbeszélésre szeptember közepén kerül sor, addig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják a folyamatot –  számolt be lapunknak a pénteki megbeszélés eredményeiről Dezső Tibor. Az erdélyi lovagrend szakmai vezetője kifejtette, hasznos, közel négy órás megbeszélésre került sor, a földművelésügyi minisztérium szakemberei nagyon felkészültek voltak, és pozitívan álltak a problémához.

„Partnerként tárgyaltunk, és a tárca képviselői feladatként tekintettek a problémánkra, olyan feladatra, amire megoldást kell találni” – mondta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a több nemzetközi díjat begyűjtő Potio Nobilis pálinkárium társtulajdonosa. Az erdélyiek elismételték gondjaikat, hangsúlyozták, hogy nem román félként tárgyalnak, hanem magyar állampolgárok, az anyanyelvüket szeretnék használni, magyar feliratot akarnak a címkéikre, és ezt ezúttal nem bukaresti, hanem budapesti nyomásra nem tehetik meg. Azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők, így a Bánságban, a Partiumban is. „Az erdélyi lovagrendnek nincs minden főzővel kapcsolata, de így tartottuk méltányosnak” – hangsúlyozta a vállalkozó.  Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Meglátásuk szerint a pálinka olyan hungarikum lehet, aminek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie, hiszen olyan termék, amelynek nincs szavatossága, könnyen tárolható, forgalmazható, és öregbítheti Magyarország hírét, olyan státust vívhat ki magának, mint a whisky vagy a vodka. Az erdélyiek felhívták a figyelmet, hogy vállalkozóként szoros határidőkhöz szoktak, nem négy éves ciklusokba gondolkodnak, mint a politikusok, ám a szeptember közepére beütemezett újabb egyeztetést méltányosnak találják – avatott be Dezső Tibor.

Mint arról beszámoltunk, hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. Az erdélyiek  már az erre vonatkozó petíciót elküldték  a magyar földművelésügyi minisztériumnak, Magyarország bukaresti nagykövetségének is, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést. Tavaly októberben az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál”.

Az uniós eredtvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő-törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.