Fotó: Veres Nándor
Több mint 600-an álltak sorba a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség épülete előtt már a hétvégétől, hogy az elsők között pályázhassanak a Zöld Ház programra. A Hargita megyének leosztott 927 ezer lejes keret azonban alig több mint 150 körüli kérvényezőnek elegendő. Kovászna és Maros megyében is hasonló a helyzet.
2016. október 11., 10:122016. október 11., 10:12
2016. október 11., 13:212016. október 11., 13:21
Már szombattól hosszú sor alakult ki a megyei környezetvédelmi ügynökség előtt, vasárnapra és hétfőre számuk tovább duzzadt, végül több mint hatszáz igénylő gyűlt össze. Mint megtudtuk, civil kezdeményezésre névsort írtak, és rendszeresen névsorolvasást tartottak: aki többször hiányzott, azt törölték a jegyzékből. Így járt Kós Ferenc is, aki Madéfalváról érkezett. „Szombaton feliratkoztam, vasárnap is ötször bejártam, azonban hétfőre virradóra már nem tudtam itt lenni és kihúztak a listáról. Újrairatkoztam és csak 616. helyre írtak fel” – osztotta meg Kós Ferenc, aki napelemekre szeretett volna pályázni az Országos Környezetvédelmi Alaphoz. Egy székelykeresztúri nő pedig arról beszélt, hogy vasárnap délután egy órától várakoztak, és akkor már csak a 286. helyre tudtak feliratkozni. Egy másik kérvényezőtől megtudtuk, hétfőn reggel a környezetvédelmi ügynökség munkatársai tájékoztatták őket, hogy csak addig vehetik át a dossziékat, amíg a keretösszeg tart.
927 ezer lejen osztoznak
Az Országos Környezetvédelmi Alap 60 millió lejt biztosít országszerte magánszemélyek számára megújuló energiákat hasznosító fűtésrendszerekre. Ezt az összeget a megyék népességszáma szerint osztották el, így kapott Hargita megye közel 927 ezer lejt. Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ennek a rendszernek a hátránya az, hogy nem a magánházakban élők számát vették figyelembe, hanem az össznépességét, így előnybe kerültek azok a megyék, ahol nagyobb népesség él tömbházakban, és kevesebben magánházakban. A kialakult sorbanállással kapcsolatban elmondta, utasítást kaptak Bukarestből, hogy az ügynökség nem hozhat létre és nem is vehet figyelembe semmilyen névsort, sem sorszámot, ők érkezési sorrendben iktathatják a dossziékat. Mint fogalmazott, megaláztatásnak tartja, hogy nincs egy olyan informatikai rendszere az Országos Környezetvédelmi Alapnak, hogy azon keresztül lehessen leadni a kérvényeket. Az ügynökség ugyanis csak iktatja a dossziékat, amelyeket tovább kell küldeniük Bukarestbe, ahol majd elbírálják azokat.
129 dossziét iktattak Hargita megyében
Az igazgatótól megtudtuk, hogy 129 dossziét sikerült iktatniuk, kedden pedig folytatják. A keretösszegből egyébként legtöbb háromszáz kérvényezőnek nyújthattak volna támogatást, annak függvényében, hogy mekkora összeget pályáztak meg. Ám, mint kiderült, hétfőn már a keretösszeg jelentős részére – több mint 770 ezer lejre – kérést tettek le, így mára már csak 150 ezer lejre lehet pályázni. „Örvendenénk, ha mindenkit ki tudnánk szolgálni, de ez nem rajtunk múlik” – mondta az igazgató. A Hargita megyeiek többsége az első nap egyébként hatezer lejes napkollektoros rendszerre igényelt támogatást.
A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség szóvivője, Gheorghe Suciu érdeklődésünkre elmondta, amíg várakoztak az emberek, nem volt rendbontás a környezetvédelmi ügynökség épülete előtt, mint fogalmazott, „itt civilizáltak az emberek”. A csendőrség végig jelen volt a dossziék leadásánál, az épület bejáratánál ők biztosították a rendet.
Maros megyének 1,6 millió lej jut
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Dănuț Ștefănescu megkeresésünkre elmondta, a megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszerek, azaz hőszivattyúk és napkollektorok beszerelésére országos szinten magánszemélyeknek elkülönített 60 millió lejt – emellett cégeknek, intézményeknek 34 millió lejt – lakosságarányosan osztották el a megyék között, így Maros megyében 1,6 millió lejes összkeretre lehet pályázni. „A dossziékat addig fogadjuk, amíg az igénylések elérik ezt a felső határt. Akinek nincs rendben az iratcsomója, azt itt helyben elutasítjuk, de ilyen esetre eddig nem került sor. Nincsenek kedvezményezett régiók, zónák, települések, sem szociális, kor vagy egyéb alapon előnyt élvező személyek. Mindenki ugyanabban az elbírálásban részesül” – mondta a szakember.
627 ezer lej Kovászna megyének
Kovászna megyében több százan álltak sorba, egy pályázó lapunknak elmondta, hétfőn hajnalban állt ki a környezetvédelmi hivatal elé, de sokan már vasárnap délelőtt odamentek, akkor kezdték írni a listát, így több mint százan voltak előtte. Gheorghe Neagu a hivatal igazgatója lapunknak elmondta, óránként hozzávetőleg 12 pályázatot tudnak bevezetni a számítógépes rendszerbe, ami 16.30-kor leáll, majd következő nap folytatják az iktatást. Az igazgató hangsúlyozta, Bukarestből kaptak átiratot, ez szerint nem dolgoznak hosszabbított programmal, és sorszámot sem adhatnak a hivatal előtt várakozóknak. Az emberek szervezkednek, listát vezetnek, de ebbe a hivatalnak nincs beleszólása. „Mi az érkezés sorrendjébe bevezetjük a pályázatokat, a rendszer a fővárosba továbbítja az adatokat, és azonnal jelzi, amint a megyénknek elkülönített keret elfogy” – magyarázta az igazgató. Neagu szerint, számítottak a nagy érdeklődésre, hiszen már a különböző hivatalokból érkeztek a jelzések, hogy rengetegen váltották ki a szükséges bizonylatokat. Kovászna megyének 627 ezer lejt hagytak jóvá a Zöld ház programra, Gheorghe Neagu becslései szerint, ez nem lesz elég az igénylésekre, abban bízik, hogy kapnak majd költségvetés-kiegészítést. Kovászna megyében 2011-ben 513 pályázatot nyújtottak be a Zöld Ház programra, közülük sem mindenki kapta meg a finanszírozást.
Átcsoportosíthathak pénzeket
Nem tartja kizártnak a Zöld Ház programra elkülönített pénzek átcsoportosítását Jakab István. A Környezetvédelmi Alap (AFM) elnöke a Krónika megkeresésére tegnap elmondta, a döntést a környezetvédelmi minisztériumnak kell meghoznia, de várhatóan néhány napon belül döntenek. Jakab ugyanakkor azt is a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy a jogi személyeknek szánt keretből vesznek el, és adják át a magánszemélyeknek. A megyék közötti újraosztást egyébként az indokolja, hogy nem minden megyében egyforma az érdeklődés, van ahol hatalmas sorok alakultak ki, több százan várakoznak, hogy leadják a pályázatot, máshol pedig első nap csak néhányan jelentkeztek. A szakember szerint egyébként várható volt a nagy érdeklődés, hiszen a program öt év szünet után indult újra, legutóbb 2011-ben lehetett állami támogatást igényelni megújuló energiákat hasznosító fűtésrendszerek vásárlására.
Hasznos tudnivalók
Mint ismeretes, a klasszikus Zöld Ház program magánszemélyek számára október 10-én indult, jogi személyek és közintézmények számára pedig október 17-étől november 14-ig lesz elérhető, ebből a klasszikus fűtésrendszerek helyett zöldenergiát hasznosítókat lehet beszerelni, lecserélni vagy kiegészíteni. A legutóbb 2011-ben meghirdetett országos ökoprogramban változást jelent, hogy idén már nem lehet pellettel működő kazánra pályázni, viszont egy új kategóriát is bevezettek, mégpedig nyomás nélküli napkollektorok beszerzését is lehetővé tették. A nyomás nélküli napkollektorok beszerelésére 3000 lejes, nyomásos napkollektorokra 6000 lej és hőszivattyúkra 8000 lejes vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
Napok óta hangos generátor borzolja a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) téren lakók idegeit. A folyamatos zaj főleg éjjel volt zavaró, de kedden ígéret született a probléma megoldására.
„Választási maraton után vagyunk, ami az elmúlt másfél évben kifárasztotta a társadalmat” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A kormány és benne az RMDSZ deficitcsökkentést célzó terveire is kitért.
Egy mikrobusz és egy motorbicikli ütközött össze hétfőn késő délután Kökös közelében, teljesen lezárták a 12-es országút érintett szakaszát – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Miután korrupciós váddal akarták kivonni a politikai életből, Markó Attila jogász, kisebbségi államtitkár 2014-ben a pár négyzetméteres cella helyett a 93 ezer négyzetkilométeres anyaországot választotta fogsága helyszínéül –101 hónapig.
szóljon hozzá!