A román hírtelevíziók kezdeti tudósításával ellentétben némileg másként hatott a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport előtti, incidensmentes szolidaritástüntetés. Dél körül már a provokatív sovén jelszavak és énekek is elhangzottak.
2013. március 22., 19:172013. március 22., 19:17
2013. március 22., 19:372013. március 22., 19:37
Kevéssel tizenegy óra után már csak egy mintegy 20-25 fős csoport állt a szakközépiskola előtt, román zászlókkal, háromszínű hajpántokkal felszerelkezve, amelyek közül a legnagyobb, focimeccseken látható transzparensszerű lobogón az állt: Hajrá Románia! A résztvevők elsősorban az iskola diákjai, illetve néhány vajnafalvi és zabolai felnőtt voltak. Ott jártunkkor már nyoma sem volt a reggeli népdaléneklésnek és táncnak, sőt a népviseletbe öltözött táncosok is eltűntek, helyettük a diákok és a felnőttek hazafias román dalokat, a román himnuszt, illetve a Hora Unirii című dalt énekelték többször. Emellett pár alkalommal elhangzott még a „Románia ne feledd, Kovászna is a tied” vagy „Kovászna is román föld”, illetve a hazafias dalokból kiragadható sorként említhető a „keljünk át a Kárpátokon, Erdély nekünk kell”. És természetesen több alkalommal is biztosították a Sabina Elenát, a trikolórbotrány kirobbantóját és főszereplőjét, hogy mellette állnak. Nem mellékes talán, hogy az éneklésben és rigmusok ismételgetésében élen járt pár, a már említett nagyméretű, feliratos zászlót tartó diák, akik, mint kiderült, pénteken egyáltalán nem mentek be órára. Egyes társaik viszont csak a szünet idejére jöttek ki az iskola elé, tüntetni egy keveset.
A megmozdulás mellesleg elég szerény érdeklődésnek örvendett,noha több résztvevő diák telefonon próbálta az intézményben maradt társait rávenni, hogy csatlakozzanak. Az iskola magyar diákjai közül egyébként többen is elhaladtak a tiltakozók mellett, de még verbális incidensre sem került sor.
„Itt születtem, ebben a középiskolába jártam, és azóta is itt élek, és mint a többiek, akik ide eljöttek azt szeretném, hogy a város teljes jogú polgáraként kezelnének” – fejtette ki a Székelyhon.ro érdeklődésére Elena Bârlea, aki lányával – az iskola diákjával – közösen vett részt a tiltakozáson. Elmondása szerint a megmozdulásuk nem a magyarok ellen irányul, hanem az iskola vezetése, illetve egyes pedagógusok tettei ellen. Emellett úgy vélik, hogy Sabina nem tett semmi rosszat a háromszínű pánt viselésével, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy bármilyen szankció – így akár a magaviselet levonása – is érje. A szülő ugyanakkor rámutatott, nem hajlandóak lenyelni azt sem, hogy a végzős magyar diákok közül egyesek azt állítják, hogy mivel az iskola magyar, ezért a román tanulóknak nincs ott mit keresniük. Továbbá azt is kifogásolják, hogy a végzősök tablója kapcsán nem sikerült ősz óta dűlőre jutni a magyar pedagógusok egy részével. A román diákok és szüleik azt kifogásolják, hogy Kőrösi Csoma Sándor útját jelző térkép legyen a tabló háttere. Érdeklődésünkre Bârlea kijelentette, remélik, hogy a konfliktus, amelynek szerinte nincs politikai háttere, békés módon megoldódik, és hogy az eset kapcsán a helyi románságnak nem kell esetleg megtorlástól tartania.
A tiltakozás alatt a tanintézetben tartózkodott az oktatási tárca vizsgálóbizottsága, amelynek következtetéseiről egyelőre még Dumitru Marinescu prefektus sem tudott adatokkal szolgálni. Simon Istvánt, az iskola igazgatóját többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült telefonon elérnünk, bár dél körül visszatért az iskolába – a tiltakozók eleinte nem akarták az udvarra beengedni –, nem állt szóba a sajtó képviselőivel. Thiesz János, a fürdőváros polgármesterét szintén nem lehetett elérni pénteken.
Sokan igyekeztek székely zászlókkal vasárnap este Sepsiszentgyörgyön a városszéli Orotvány irányába, ahol már állt az őrtűznek felállított máglya. Mindez a jelen- és távollévők székelyföldi autonómiaigényét nyomatékosította.
Főként diákok és tanáraik, illetve önkormányzati képviselők részvételével zajlott az október 23-i megemlékezés a kézdivásárhelyi temetőben. Annál a kopjafánál, amelyet a Szoboszlai-féle összeesküvés mártírjai előtt tisztelegve állítottak 30 évvel ezelőtt.
Két nappal a sepsiszentgyörgyi képviselő-testület megalakulása után, szerdán a Kovászna megyei önkormányzat új képviselői és Tamás Sándor tanácselnök is letette a hivatali esküt.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!