A népszámlálás első összesítő, nem végleges adatai szerint a gyergyószéki településeken is csökkent a lakosság száma. Az eredmény várható volt, sehol nem okozott meglepetést, hisz egyre kevesebb a születések száma, viszont egyre több azoké, akik máshol próbálnak boldogulni.
2011. november 02., 21:392011. november 02., 21:39
2011. november 03., 15:222011. november 03., 15:22
Megközelítőleg Gyergyószentmiklóson 2600, Alfaluban 400, Csomafalván 160 (3,5%), Újfaluban 200, Ditróban 256, Remetén 200, Szárhegyen 240 (7,4%) személlyel csökkent a lakosság száma.
György István alfalvi polgármestert a csökkenés nem érte meglepetésként, amint elmondta, a demográfiai mutatók az elmúlt években mind erre utaltak, az elhalálozás és a születés aránya mínuszos volt már egy ideje. Márton László Szilárd csomafalvi polgármester szintén számított erre az eredményre, a népszámlálás hivatalosan is tudatosította ezt a tényt. „Az egyház minden évben kimutatást ad az elhalálozás-születés arányáról, valamint az éves házasságkötések számáról, amiből következtetni lehet” – tette hozzá. „Az iskolákba is egyre kevesebb gyerek jár, valamint tapasztalható a település utcáin sétálva, hogy több magányos ház áll, amelyről látszik, külföldön tartózkodnak a lakói” – jegyezte meg. A lakosság csökkenése a többi településen sem érte meglepetésként a polgármestereket, sőt Puskás Elemér ditrói polgármester nagyobb csökkenésre számított.
Nyilvánvaló okok
A polgármesterek a gyermekvállalási kedv csökkenésének, valamint a jobb megélhetés végett az egyre gyakoribb elvándorlásnak tudják be a negatív változást. Igaz, több település esetében hangsúlyozták a községvezetők, hogy nem jellemző az elköltözés.
A csökkenés okát az alfalvi polgármester a kevesebb, illetve a kitolódott életkorban való gyermekvállalásban látja. Amint mondta, Alfaluban nem jellemző az elköltözés, sőt amióta kedvezőbbek a gazdasági viszonyok, 2006-2008-tól inkább itthon telepednek le és alapítanak családot a fiatalok.
Márton László Szilárd elmondta, Csomafalván esetében nem olyan vészes a csökkenés, viszont egész Kárpát-medence szinten érezhető, hogy a magyarság száma egyre fogy. Hozzátette: az 1990-2000 közti periódusra a tömeges kivándorlás volt jellemző, akkor 5000 felett volt Csomafalva lakossága. Sajnos, akik elmentek, nem tértek haza. A nemzőképes fiatalok nagy része akkor kitelepedett, ennek a hatása most kezd érződni igazán. „Ezenkívül a gazdasági helyzet is az egyik oka a csökkenésnek, valamint a modern világ hibás felfogásai, miszerint nem „divat” a többgyermekes család” – tette hozzá a csomafalvi polgármester.
Mindenki szalad a megélhetése után, elsősorban ezért vándorolnak el itthonról az emberek. A születések számának csökkenését is a nehéz gazdasági helyzettel lehet magyarázni, mivel a pénz hiánya miatt egyre kevesebb gyereket vállalnak, manapság már ritka a háromgyermekes család is – tudtuk meg Gábor László szárhegyi polgármestertől.
Egyed József újfalvi polgármester szerint a lakosság egyre nagyobb százalékát az idősebb generáció alkotja, a fiatalok pedig mind kevesebb gyereket vállalnak, ez lehet az oka a csökkenésnek. Megjegyezte: településükre nem jellemző az elköltözés.
Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester elmondta, hogy az eredmények még nem véglegesek, de már látszik, hogy kevesebben vagyunk, mint a legutóbbi népszámláláskor. Az utóbbi két évben a születések száma nagyobb volt, mint az elhalálozások száma. Azonban az elmúlt húsz évben sokan elköltöztek a városból, olyanok, akik máshol keresték itthon nem talált boldogulásukat. Reméli, a végleges eredmények szerint számottevően többen leszünk. Puskás Elemér ditrói polgármester szerint a költözés s ezáltal a lakosság számának csökkenése is annak tudható be, hogy az emberek jobb életre vágynak.
A csökkenés következményei
György István elmondta, hogy a lakosság csökkenésének hatásai majd hosszú távon fognak érződni. Többek közt a munkapiacot fogja érinteni, mivel egyre kevesebb aktív személy lesz. „Csomafalván szembetűnő negatív hatásai nem lesznek, mivel kisebb a csökkenés mértéke, ami jelzi, hogy azért a dolgok jó irányba kezdtek haladni a településen, érződik a gazdasági válság ellenére is, hogy az életkedv kezdett visszatérni” – jegyezte meg Márton László Szilárd.
Gábor László szerint, az életfeltételek jobbak lesznek, így nagyobb mértéket ölt a városról falura való költözés, ami már megfigyelhető. Mivel Szárhegy közel van a városhoz, remélhetőleg így bővülhet a település. A szárhegyi polgármester bízik abban, hogy ha nem is fog növekedni a lakosság száma, legalább marad ezen a szinten.
Egyed József újfalvi polgármester szerint a csökkenés akkor befolyásolja nagyobb mértékben a település életét, ha 5000 alá esik a lakosság száma, mert akkor fennáll a veszélye annak, hogy összevonják a kisebb településeket.
Laczkó Elemér remetei polgármester szerint nem lesznek drasztikus befolyásai a csökkenésnek, de nem jó ez az irány. „Sajnos, az aktív lakosság tartózkodik külföldön, leginkább a nyugdíjasok és alacsonyan képzettek maradnak itthon. Mindenképp munkahelyeket kell teremteni itthon, hogy az emberek ne kelljen máshol keressék” – tette hozzá.
Nagy István jegyző felhívja a lakosság figyelmét, hogy jelentkezzen a polgármesteri hivatalnál minden olyan személy, akiknél valamilyen okból kifolyólag nem járt a számlálóbiztos, hogy vegyék őket is nyilvántartásba, mert a cél, hogy senki ne maradjon ki a népszámlálásból.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!