Fotó: Barabás Ákos
Sokan még mindig hasznos tevékenységként tekintenek a tarlóégetésre, úgy vélik, ezzel elősegíthetik a természet újjáéledését. Nem így a szakemberek, akik szerint a tűz – mindamellett, hogy veszélyes – súlyosan károsítja a talajt.
2016. augusztus 10., 18:062016. augusztus 10., 18:06
Székelyudvarhelytől Keresztúrig, illetve Zetelaka környékén számos helyről jeleztek olvasóink mezei tűzgyújtás. Utóbbi településről, egészen el Fenyédig a Hargita Megyei Környezetőrséget is megkeresték – tudatta lapunkkal Balla Izabella, az intézmény vezetője, hozzátéve, mindez nem azt jelenti, hogy máshol ne gyújtanák meg a tarlót.
Mint Balla Izabella elmondta, sokan még mindig úgy gondolják, hasznos tevékenység az égetés, mások pedig kényelmesebb megoldásként inkább felgyújtják a növényi hulladékot. A környezetvédelmi őrség vezetője szerint a legnagyobb gond ezzel a tevékenységgel, hogy a gazdálkodók legtöbb esetben felügyelet nélkül hagyják a tüzet, így a lángok könnyedén továbbterjedhetnek az erdős vagy lakott területekre, ugyanakkor a felelősségre vonás is nehézkes.
A tarlótűzről
A gyepégetés régebben megszokott módszer volt, hasznosnak tartották, mivel bizonyos esetekben a felügyelt és ellenőrzött körülmények között végzett égetés gazdálkodásra alkalmasabbá tette a területet. Ennek ellenére a negatív tapasztalatok miatt, illetve a tudomány fejlődésének köszönhetően mára Európa legtöbb országában betiltották – magyarázta Potozky László környezetvédő korábban, amikor a Szentegyháza határában történt tarlótűz esetében kerestük meg. A szakértő szerint a gyeptüzek romboló hatásúak a felszínen és a felszín közelében élő gerinctelen élőlényekre. Ezekben a rétegekben található számos úgynevezett lebontó faj, több milliósra tehető a hasznos baktériumok száma is. Ezek az élőlények fontos szerepet játszanak az illető élőhelyek egészséges állapotának megőrzésében. Potozky László szerint ugyanakkor a tarlótüzek károsak számos rovarfajra is, a talajon fészkelő madarakra, valamint a lágyszárú növényekre, beleértve számos védett növényt is, ráadásul a levegőt is szennyezik.
Öt tarlótűzhöz riasztották a tűzoltókat május óta Hargita megyében – válaszolta érdeklődésünkre a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője, Alina Ciubotariu. E tüzek során majdnem két hektárnyi terület égett el, ám egyetlen esetben sem szabtak ki büntetést. A tűzoltóság összesítése tavasszal és nyáron gyújtják meg legtöbben a tarlót, sok esetben felügyelet nélkül hagyva a területet.
A megyei tűzoltóság szóvivője közölte, tilos a száraz növények és a hulladék elégetése, ha ezeket semmilyen más módon nem lehet megsemmisíteni, akkor tűzgyújtási és környezetvédelmi engedélyt kell szereznie a gazdának a törvényes égetéshez. Ehhez előbb engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől és a helyi polgármesteri hivataltól, valamint értesíteni kell a helyi önkéntes tűzoltóságot is. Ha nincs szélcsend és védett területről van szó, tilos az égetés. Az engedélyezett égetés pedig úgy történhet, ha a területen biztosítják a felügyeletet, és a jelenlévő személyek szükség esetén közbe tudnak lépni. A tisztítási munkálatot befejezve a szenet vízzel kell eloltani, a hamut pedig földdel kell befedni.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a tarlóégetés bűncselekmény, magánszemélyekre 3000 lejtől 6000 lejig terjedő bírság szabható, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak, ha nem rendelkeznek az összes előírt engedéllyel és dokumentációval. Ugyanakkor az érvényben lévő törvények szerint mindenki, aki égő erdő, kaszáló, mezőgazdasági terület közelében van, köteles megfékezni, eloltani a lángokat.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!