Fotó: Barabás Ákos
Sokan még mindig hasznos tevékenységként tekintenek a tarlóégetésre, úgy vélik, ezzel elősegíthetik a természet újjáéledését. Nem így a szakemberek, akik szerint a tűz – mindamellett, hogy veszélyes – súlyosan károsítja a talajt.
2016. augusztus 10., 18:062016. augusztus 10., 18:06
Székelyudvarhelytől Keresztúrig, illetve Zetelaka környékén számos helyről jeleztek olvasóink mezei tűzgyújtás. Utóbbi településről, egészen el Fenyédig a Hargita Megyei Környezetőrséget is megkeresték – tudatta lapunkkal Balla Izabella, az intézmény vezetője, hozzátéve, mindez nem azt jelenti, hogy máshol ne gyújtanák meg a tarlót.
Mint Balla Izabella elmondta, sokan még mindig úgy gondolják, hasznos tevékenység az égetés, mások pedig kényelmesebb megoldásként inkább felgyújtják a növényi hulladékot. A környezetvédelmi őrség vezetője szerint a legnagyobb gond ezzel a tevékenységgel, hogy a gazdálkodók legtöbb esetben felügyelet nélkül hagyják a tüzet, így a lángok könnyedén továbbterjedhetnek az erdős vagy lakott területekre, ugyanakkor a felelősségre vonás is nehézkes.
A tarlótűzről
A gyepégetés régebben megszokott módszer volt, hasznosnak tartották, mivel bizonyos esetekben a felügyelt és ellenőrzött körülmények között végzett égetés gazdálkodásra alkalmasabbá tette a területet. Ennek ellenére a negatív tapasztalatok miatt, illetve a tudomány fejlődésének köszönhetően mára Európa legtöbb országában betiltották – magyarázta Potozky László környezetvédő korábban, amikor a Szentegyháza határában történt tarlótűz esetében kerestük meg. A szakértő szerint a gyeptüzek romboló hatásúak a felszínen és a felszín közelében élő gerinctelen élőlényekre. Ezekben a rétegekben található számos úgynevezett lebontó faj, több milliósra tehető a hasznos baktériumok száma is. Ezek az élőlények fontos szerepet játszanak az illető élőhelyek egészséges állapotának megőrzésében. Potozky László szerint ugyanakkor a tarlótüzek károsak számos rovarfajra is, a talajon fészkelő madarakra, valamint a lágyszárú növényekre, beleértve számos védett növényt is, ráadásul a levegőt is szennyezik.
Öt tarlótűzhöz riasztották a tűzoltókat május óta Hargita megyében – válaszolta érdeklődésünkre a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője, Alina Ciubotariu. E tüzek során majdnem két hektárnyi terület égett el, ám egyetlen esetben sem szabtak ki büntetést. A tűzoltóság összesítése tavasszal és nyáron gyújtják meg legtöbben a tarlót, sok esetben felügyelet nélkül hagyva a területet.
A megyei tűzoltóság szóvivője közölte, tilos a száraz növények és a hulladék elégetése, ha ezeket semmilyen más módon nem lehet megsemmisíteni, akkor tűzgyújtási és környezetvédelmi engedélyt kell szereznie a gazdának a törvényes égetéshez. Ehhez előbb engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől és a helyi polgármesteri hivataltól, valamint értesíteni kell a helyi önkéntes tűzoltóságot is. Ha nincs szélcsend és védett területről van szó, tilos az égetés. Az engedélyezett égetés pedig úgy történhet, ha a területen biztosítják a felügyeletet, és a jelenlévő személyek szükség esetén közbe tudnak lépni. A tisztítási munkálatot befejezve a szenet vízzel kell eloltani, a hamut pedig földdel kell befedni.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a tarlóégetés bűncselekmény, magánszemélyekre 3000 lejtől 6000 lejig terjedő bírság szabható, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak, ha nem rendelkeznek az összes előírt engedéllyel és dokumentációval. Ugyanakkor az érvényben lévő törvények szerint mindenki, aki égő erdő, kaszáló, mezőgazdasági terület közelében van, köteles megfékezni, eloltani a lángokat.
Átadták Borszék új sportbázisát, amely nemcsak a helyi sportélet fellendítését szolgálja, hanem a város életét meghatározó vendéglátás szempontjából is nagyon fontos beruházás. Újra számíthatnak az itt edzőtáborozó sportolókra, csapatokra.
Harmadik napja, hogy nem találják a Maroshévízen, a Maros folyóban eltűnt férfit. A hatóságok egy drónt is bevetettek a kereséshez, eredménytelenül. A keresőakciót szerdán is folytatják.
Jubileumi kiadásához érkezett Székelyföld legnagyobb teljesítménytúrája: az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyószéki Osztálya tizedik alkalommal szervezi meg a gyalogos és kerékpáros túrát a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt emlékére.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson két utcában kedden, a reggeli és délutáni órákban is.
Különleges esemény zajlott le a gyergyószentmiklósi kórházban. A budapesti székhelyű Plüsskommandó Alapítvány több mint egymillió forint értékű, koraszülöttek és újszülöttek számára készült speciális textíliákat adományozott az intézménynek.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
Különleges közösségi eseményt tartanak május 17-én, szombaton Gyergyószentmiklóson, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonának és családjának.
Immár 18. alkalommal szervezik meg a Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót Gyergyóremeteén. Május 11-én, vasárnap népzenétől lesz hangos a Balás Gábor Művelődési ház és környéke.
Folytatódik a gyergyócsomafalvi közúti infrastruktúra-fejlesztés: javában zajlik a Loki turisztikai övezethez vezető községi út modernizálása. A határidő augusztus, de várhatóan hamarabb lezárul a beruházás.
Mi történik, ha hibázunk? Hogyan kerülhetjük el a bajt? Mit tegyünk, ha mégis gyanúsítással, vagy rendőri intézkedéssel találkozunk? – ilyen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődő fiatalok pénteken Dr. Budai István gyergyószentmiklósi előadásán.
szóljon hozzá!