Kivizsgált iskola

Ilyen jellegű és ennyire részletes kutatómunka Székelyföldön még egyetlen iskolában sem született, és valószínűleg az országban sem lehet hasonlót találni – vezette fel a kutatást vezető, amúgy gyergyói származású Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa és egyben igazgatója. Az egy éve kezdődött kutatásra nem azért volt szükség, mert vészhelyzet van – mert nincs ilyenről szó –, de mindig van lehetőség arra, hogy egy adott állapothoz képest javulást érhessen el az iskola. Ezt az állapotot azonban meg kellett ismerni, hogy legyen egy kiindulási alap. „Szembe kell néznünk magunkkal és eldöntenünk, hogyan lehetne jobb a tevékenységünk” – szögezte le Laczkó Albert Elemér polgármester.

Csökken gyermekszám

Minden oktatástól, pedagógiai munkától független tény, ami már a következő időszakban befolyásolja a remetei iskola életét: csökken a gyermeklétszám. Az elmúlt húsz évben 30 százalékkal csökkent az iskoláskorú gyermekek száma a községben, a születési adatok azt jelzik, hogy két éven belül 50 alá esik az előkészítő osztályt kezdő gyermekek száma. Ez azt jelenti, hogy elméletileg csak két osztályt indíthatnak. Ez felveti a kérdést, hogy működhet-e tovább több, különböző helyszínen a remetei iskola.

Szintén nem sok befolyása lehet az iskolának a tanulók családi körülményeire, amely pedig lényegesen rányomja a bélyegét a gyermekek tanulmányi eredményeire. A remetei apák 40 százaléka nincs otthon a családjával. Az országban máshol vagy külföldön dolgozik.

Nehéz motiválni a gyermekeket

Papp Mihály iskolaigazgató fogalmazta meg: nehéz úgy motiválni, tanulásra serkenteni a gyermekeket, ha azt látják, aki tanul, az nincs megbecsülve, aki pedig ügyeskedik, az jobban halad. A mai társadalmi körülmények pedig ezt a példát nyújtják: aki hosszú évekig tanul az egyetemeken, amikor végez, kezdhet dolgozni minimálbérért. A motiváció emiatt folyamatosan csökken, ahogy magasabb osztályokba kerülnek a gyermekek. Ez vezet oda, hogy a tehetséges fiatalok külföldön kötnek ki.

Ez valószínűleg nem csak remetei sajátosság, más, hasonló iskolákban bizonyára ugyanezt az eredményt mutatná ki egy kutatás. Ha a kisérettségi, azaz a 8. osztályt végzettek vizsgája a mérce, akkor sem lehet messzemenő következtetést levonni – véli Papp Mihály. A Fráter György-iskola eredményei más, hasonló gyergyószéki falusi iskolák viszonylatában általában az átlaghoz közeliek. Van, hogy jobb, máskor átlag alatti az eredmény. Szintén nem lehet kijelenteni azt sem, hogy a központi vagy valamelyik másik iskolában folyna magasabb vagy alacsonyabb színvonalú oktatás, hiszen ezek egymáshoz viszonyított eredményei is váltakozók. Ezek az ingadozások szerinte azzal magyarázhatók, hogy a tanulógenerációk különböznek, ugyanazok a pedagógusok egy évfolyammal elérhetnek kiváló eredményt, másokkal pedig gyengébbet. Ez az ingadozás más, gyergyószéki iskolák esetében is megfigyelhető – állapítja meg. Ami kérdéseket vet el azonban, hogy összességében a térség iskolái rendre alul maradnak eredményességben a csíki és az udvarhelyi régió tanintézményeivel szemben. Érdemes volna kutatni ennek az okait – veti fel.

Nagyobb fejlődésre számítottak

Az egyéves kutatás része volt, hogy 2015 őszén matematika, szövegértés és természettudományi kompetenciákat vizsgáló feladatokat kaptak a gyermekek, majd ezekhez nagyon hasonlókat kellett megoldaniuk tavasszal, a tanév végén is. Ezzel a gyermekek fejlődését mérték. Félig teli, félig üres a pohár. A gyermekek 30 százaléka átlag feletti teljesítményt ért el ősszel és tavasszal is, 18 százalékának javult az eredménye, 32 százalék stagnált, azaz átlag alatti teljesítményt nyújtott ősszel és tavasszal is. A tanulók 20 százaléka pedig visszacsúszott egy tanév alatt. Ez utóbbi két adat az elgondolkodtató. Az iskolaigazgató leszögezte, megnyugtató adat lett volna, ha 18 százalék helyett a gyermekek 28 százaléka ért volna el fejlődést, de szembe kell nézni azzal, hogy mi a reális helyzet. Ugyanakkor jó volna ezt összevetni más iskolák eredményeivel. Összehasonlítási alap azonban nincs a remetei kutatás egyedisége miatt.

A kutatás megállapításai azonban így is hasznosak lehetnek a pedagógusoknak, de a szülőknek is, hiszen osztályra, gyermekre lebontva követhetők az adatok.

A kommunikáción javítani kell

A kutatómunka során több mint húsz olyan területet jegyeztek fel, ahol változásra lenne szükség. Ezeket rangsorolták közösen a pedagógusokkal, szülőkkel és az önkormányzat illetékeseivel is. Az egyik legfontosabbnak ítélt megállapítás, hogy mindenképpen javítani kell az iskola és a községvezetés közti kommunikáción. Papp Mihály és Laczkó Albert Elemér is elismerte, jelenleg eléggé hűvös a viszony. Ezért sem volt könnyű az iskolafejlesztést megalapozó helyzetértékelést végigvinni, ugyanis volt olyan pedagógus, aki ennek célját félreértette, ezért a fogadtatása is vegyes volt az iskolában. Papp Mihály megjegyzi, a pedagógusok számára fontos, hogy hiteles diagnózist kapjanak, és ezért nem szabad ellenőrzésként megélni a helyzetet, főleg azért nem, mert az Országos Minőségbiztosító Bizottság (ARACIP), a legfelsőbb ellenőrző szerv 2015-ben az egyik legjobb iskolának minősítette a remetei tanintézményt. Ezek után persze, hogy a pedagógusok egy része most értetlenkedve néz egy felemás megítélésre – fogalmaz az igazgató.

A polgármester viszont leszögezte: semmiképpen sem azért indították el, mert úgy gondolnák, hogy az iskolában minden rossz. Nem így van. És az sem igaz, hogy bárki ellen is irányulna. A polgármester itt nyomatékosan leszögezte, hogy elutasítja a nem remetei születésű tanárok ellen szóló hangokat, amelyeket az utóbbi időben hallattak.

Papp Mihály azt várja, hogy az önkormányzat és az iskola között jobb és hiteles, kiszámítható és korrekt kapcsolat jöjjön létre.

Az iskolán múlik a folytatás

A gyergyószentmiklósi Omnibus Kft. által koordinált egyéves kutatómunka egy háromévesre tervezett folyamat része lenne. Hogy lesz-e folytatás, az az iskolán múlik – mondja a polgármester. Ha az iskola igényli, az önkormányzat hozzáadja az anyagi forrásokat. Ő úgy látja, szükséges lenne ezt továbbvinni, mert nem elég a hibákat, a gyengeségeket felismerni, hanem el is kell mozdulni a helyzet javulása felé. A kutatási eredményekre alapozva dolgoznának ki egy fejlesztési stratégiát, ami az egész község jövőjét meghatározhatja, és amelynek fontos része az iskola, az oktatás. Nem mindegy ugyanis, hogy a 8. osztály után milyen tudással kerülnek a gyermekek a középiskolába, és később hogyan állják meg helyüket a munkaerőpiacon. Hozzátartozik mindehhez, hogy jó lenne tudni, milyen tudást várnak el a jövőbeli munkáltatók. Remetén egyébként már most is komoly fejtörést okoz a munkaerő kérdése. Az épülő székgyár által kínált és a megnyitásra váró hulladéklerakóban létrejövő állásokat nem biztos, hogy sikerül betölteni remetei személyekkel – hangzott el.