Fotó: Barabás Ákos
Kovászna megye a központi régió legnagyobb textilexportőre, a külföldre szállított mennyiség 51 százaléka innen származik – hivatkozik az Agerpres hírügynökség arra a tanulmányra, amelyet a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) tett közzé csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
2016. október 06., 18:272016. október 06., 18:27
Kovászna megye ötödik éve áll az élen ezen a területen, a következő Hargita megye, az exportmennyiség 30 százalékával. A központi régióban egyébként 143 vállalat működik a textiliparban, amelyek Románia textilexportjának 16,84 százalékát termelik meg, ez a szakági üzleti forgalom 15 százalékát teszi ki.
A központi régióban 27 ezer embert foglakoztat a textilipar, Kovászna és Hargita megyében az összalkalmazottak 10,7 százaléka, illetve 7,3 százaléka dolgozik a textil- és konfekcióiparban.
Az ADR szakemberei különböző pályázási lehetőségeket ajánlottak az iparág helyi vezetőinek figyelmébe, amelyet egy „stratégiai irányváltásra” lehetne felhasználni, hogy ne nagy mennyiségű, de kevés hozzáadott értékű terméket készítsenek, hanem az innovatív, saját tervezésű termékek kerüljenek túlsúlyba – írja az Agerpres. A vállalatoknak ugyanakkor modernizálniuk kellene a gyáraikat, és piacot kellene szerezniük országos és nemzetközi szinten – hangzott el a tanács.
A Kovászna megyei tanácsnál szervezett konferencián Keresztes Zoltán helyi vállalkozó úgy fogalmazott: „papíron minden szép és jó”, de a valóságban a textilipar óriási nehézségekkel küzd, beleértve a munkaerő hiányát is.
„Az irány jónak tűnik, de a valóságban katasztrofális a helyzet, és arra számítunk, hogy ez még tovább romlik. Próbálunk mi modernizálni, de az embert nem lehet teljes egészében helyettesíteni” – idézi Keresztes Zoltánt az Agerpres hírügynökség.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
Napok óta hangos generátor borzolja a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) téren lakók idegeit. A folyamatos zaj főleg éjjel volt zavaró, de kedden ígéret született a probléma megoldására.
„Választási maraton után vagyunk, ami az elmúlt másfél évben kifárasztotta a társadalmat” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A kormány és benne az RMDSZ deficitcsökkentést célzó terveire is kitért.
Egy mikrobusz és egy motorbicikli ütközött össze hétfőn késő délután Kökös közelében, teljesen lezárták a 12-es országút érintett szakaszát – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Miután korrupciós váddal akarták kivonni a politikai életből, Markó Attila jogász, kisebbségi államtitkár 2014-ben a pár négyzetméteres cella helyett a 93 ezer négyzetkilométeres anyaországot választotta fogsága helyszínéül –101 hónapig.
szóljon hozzá!