Gombagazdaság Borzonton

Hetente 100–150 kiló laskagomba nő a borzonti termesztő házakban, és ez eltartja a családot. Nem is akarnak többet, ez elegendő a megélhetéshez, megélt a család belőle akkor is, amikor a két nagyobb gyermek egyetemen tanult. Bővíteni azonban szándékoznak, de nem úgy, hogy nagyobb termesztőket építsenek és tonnaszámra neveljenek gombát. A bővítés a tudásuk továbbadása lenne. Bárkinek szívesen átadnák, amit tudnak, fizetség nélkül.

Gáll Mária büszkén mutogatja a polcok sorát, ahol a gombanevelő komposztos zsákok sorakoznak, amint magyaráz, nem csak az látható, hogy nagy szakértelemmel rendelkezik, hanem az is, hogy szeretettel végzi a munkát. Tíz éve épült fel a helyiség, ahol a laskagomba termesztése zajlik, önerőből, szinte a semmiből építkeztek, csak tudásra és odaállásra alapozva. Ők nem volt, kitől tanuljanak, míg Mária a kertészmérnöki szakon tanult, akkor került a férje, Mihály kezébe egy szakkönyv, és feltevődött a kérdés, hogy belevágjanak-e. A tanügyben dolgoztak, de úgy döntöttek, megpróbálják. Pár évig egy bérelt istállóban folyt a munka, de tizenegy éve hirtelen tönkrement, nem termett a gomba. A család anyagilag is nagyon nehéz helyzetbe került, és Mária éppen a most tízéves, harmadik gyermeket viselte a szíve alatt. Így kellett mindent újrakezdeni.

„Annyival maradtunk, ami a fejünkben megmaradt” – mondja Gáll Mária. Ezt a tudást azonban nem akarja megtartani magának, bárkinek szívesen segítene, akit érdekel. Akár fiataloknak, akik ebből szeretnének megélni, akár idősebbeknek, akik a gombatermesztésből kiegészítenék jövedelmüket. Hangsúlyozza: mindezt bérmentve.

Érdemes kipróbálni, ahogy a kenyérsütést meg tudják tanulni a háziasszonyok, és maguknak megsütik a kenyeret, úgy a gombatermesztést is el lehet sajátítani. Ha nem is azért, hogy a piacon értékesítsék, de a családnak szükséges mennyiséget mindenki megtermelheti magának. Ők négy zsákkal kezdték.

Kérdésünkre, mekkora befektetés kellett ahhoz, hogy annyit termelhessenek, hogy a család megélhessen belőle, nem tudnak pontos számokat mondani. Kevesebbe került, mintha mindent megvásároltak volna, mert amit lehetett, maguk állítottak elő. Gépészmérnöki végzettségű férje készítette azokat a gépeket és eszközöket, amivel például a komposzthoz szükséges szalmát megdarálják, saját elgondolás szerint építették a polcrendszert, alakították ki a fűtést is. A termesztéshez szükséges gombacsírát, mivel ezt nem tudják előállítani, Franciaországból vagy Hollandiából hozatják, mindössze ez, ami kintről jön.

A nagy figyelmet igénylő termesztéshez szükséges összetevőket is helyben szerzik be: a termőzsákokban szalma van, közé kevert gabonával, kukoricával, árpával. Semmi mást nem adnak hozzá, a gombát más növényektől eltérően nem is lehetne növekedésserkentő vagy egyéb vegyszerekkel kezelni – jegyzi meg Gáll Mária. A beszélgetés során még számos, a gombatermesztéssel kapcsolatos szakmai részletbe beavat, azzal kezdődően, hogy miként kell szellőztetni, milyen páratartalom mellett nő jól a termény. Látható: akit érdekel, az tényleg van kihez forduljon tanulni.

Megtudjuk például, hogy a gomba 8 és 15 Celsius-fok között érzi jól magát, és így fejlődik a legjobban. Ezért ősszel és tavasszal jövedelmező ezzel foglalkozni, télen fűteni kell az épületet, így ez már nem nagyon hoz hasznot. A gyergyói nyár is túl meleg már a gombatermesztéshez, hűteni kellene a helyiséget, de az már sokkal nehezebb lenne, mint fűteni, ezért a nyári hónapokban szünetel ez a tevékenység. A jelenlegi mennyiségnél többet termelni nem is akarnak.

Nem lehet azt, hogy egyszerre nagy mennyiséget készítenek elő és egy hónap múlva lesz egy tonna gomba, mert nem tudnák eladni – mondja el az asszony. A tevékenység meghatározza az egész életformájukat. Átgondoltan dolgoznak, előre kiszámítják, hogy egy hónap múlva körülbelül mennyi kiadása lesz a családnak, és annyi gombát termelnek, amennyinek értékesítésével ezt a költséget fedezni tudják. Ami megmarad, azt persze visszaforgatják a gazdálkodásba. A gombát helyben el sem tudnák adni, Brassóban egy nagybani felvásárlónál értékesítik. Volt próbálkozás ugyan arra is, hogy maguk dolgozzák fel, készítsenek savanyúságot és azt vigyék piacra, de ez nem volt sikeres. „Ötletek még lennének, lehetőségek is, de további befektetést, több emberi munkát igényelne. Majd ha a gyermekeim belevágnak, ők csinálják, ha akarják, nekünk, kettőnknek a férjemmel, ami van, az elég” – fogalmaz Gáll Mária.

Megjegyzi, az a laskagomba, ami a nagy bevásárlóközpontokban, fóliázva, tálcán csomagolva kapható, már nem az, amit ő előállít. A gomba ugyanis leszedés után is tovább él, és elöregszik, mire a boltban megvásárolják.

Megkínál, megkóstoljuk, és a friss gombaíz tényleg teljesen más, mint ami a bolti…

Hogy mire jó? A vendéglők elsősorban savanyúságnak vásárolják, de a románok nem hiába nevezik „păstrăv de fag”-nak, nagy fehérjetartalmú, szinte minden ételben helyettesíthető a hús a laskagombával. Böjti időszakban sokan ezt fogyasztják.

A borzonti „gombászaton” nem csak egyszerű laskagomba nő. Gáll Mária kísérletei különböző fűszeres ízű terményeket is eredményeztek. A komposztba kever fűszernövényeket, amelyek ízét átveszi a gomba. De nemcsak a gombatermesztésben igyekszik rendre újítani: a nyári hónapokban elsősorban málnával, fekete ribizlivel foglalkoznak, de uborka és fokhagymatermesztésbe is belekezdtek. Jövedelmező. Hozzáteszi, jó lenne, ha minél többen megértenék, hogy itt, Gyergyó vidékén sem csak a pityókatermesztés és az erdőirtás jelenthet megélhetést, józan paraszti ésszel könnyen elsajátíthatók azok a tudnivalók, amelyek folytán egyéb haszonnövények, zöldségek termesztéséből is meg lehetne élni. Faiskola létesítését tervezi. Olyan gyümölcsfafajtákat szeretne kinemesíteni, amelyek ezen az éghajlaton jól termők lennének. Amelyek későn virágoznak, a tavaszi fagyok után, és amelyek termőideje is rövid, mint a gyergyói nyár.

Ismétli, tudását, szívesen megosztja bárkivel, akit érdekel, de érdemes a gondolkodásmódot is átvenni: korábban felnőtt fia is segített a munkában, de most idegenben vállalt munkát. „Menjen, tapasztaljon, lásson, tanulja meg, hogy milyen, amikor más parancsol, hogy milyen a felelősség, a kötelesség. Aztán hazajön. Itthon a maga ura lehet.”