Fotó: Barabás Ákos
Medvék okozzák a legtöbb vadkárt Hargita megyében, ám annak ellenére, hogy szinte naponta hallani vadtámadásról, garázdálkodásról, furcsa mód a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb panasz érkezett a hatóságokhoz. A szakemberek úgy vélik, a gazdák jobban őrzik állataikat és földjeiket, többen használnak villanypásztort, mint korábban.
2016. augusztus 04., 20:382016. augusztus 04., 20:38
A tapasztalatok szerint július-augusztusban a legjelentősebbek a vadak által okozott károk mind a mezőgazdaságban, mind az állatállományban. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez idén 68 ilyen bejelentés érkezett, ebből 24 júliusban történt – tájékoztatott Both József, az ügynökség osztályvezetője. Udvarhelyszéken tizenegy településről jelentettek károkat: Szentegyházáról, Oroszhegyről, Parajdról, Korondról, Lövétéről, Zetelakáról, Etédről, Székelyandrásfalváról, Szentábrahámról és Kányádból. Az estek többsége medvetámadás volt, de farkasok is pusztítottak el háziállatokat, a termőföldeken pedig vaddisznók garázdálkodtak. A medvék a szarvasmarha-állományban okozták a legjelentősebb károkat, mivel az állatok piaci értéke igen magas, kétezer és hatezer lej között mozog.
A termés és a legelők megvédésében eddig a villanypásztor bizonyult a leghatékonyabb módszernek. Fontos, hogy a gazdák a beerdősödött területeket ne használják legeltetésre, éjszaka ne hagyják őrizetlenül állataikat, de a megfelelő őrzőkutyák kiválasztása is elengedhetetlen – tanácsolta Both József. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a kutyák száma a lényeges, hanem a megfelelő fajta kiválasztása és annak betanítása.
A közelmúltban több vadkár is történt Udvarhelyszéken. Lövétén például három nagyobb termetű juhot pusztítottak el a farkasok. A község északkeleti részén, egy helyi legelőről ragadták el az állatokat – tudtuk meg Györgylőrincz Ernőtől, a község alpolgármesterétől. A gazda kára nagy, ugyanis egy jól megtermett, törzskönyvezett juh ára az ezerötszáz, kétezer lejt is elérheti. „Sajnos a károk megtérítésére egy évet is várni kell” – mondta az alpolgármester, hozzáfűzve, hogy a községben évente átlagban négy-öt vadtámadásról kapnak bejelentést.
Az elmúlt évben a lövétei közbirtokosság villanypásztorokat szereltetett az esztenák köré, ezek védelmet nyújtanak, hiszen azóta az éjszakai támadások száma is jelentősen csökkent, leginkább csak azok a jószágok vannak veszélyben, amelyek napközben elkószálnak.
Korondon a villanypásztor sem tudja távol tartani a medvéket a gazdák javaitól – mondta el Vágási Albert, Korond község menedzsere. Egy medve által tönkretett méhészetben például minden óvintézkedés be volt tartva, villanypásztorral is körbe volt kerítve, mégis bejutott a nagyvad. Ezenkívül tyúkokat, csirkéket is elpusztítottak, ami nem egy szokványos dolog – mutatott rá Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója.
Korondon egyébként három-négy, vadkárokkal kapcsolatos dokumentációt állítottak össze májustól mostanáig. A községben a legnagyobb vadkár értéke 2500 lej volt, a lakosokat azonban leginkább az aggasztja, hogy a medvék felbátorodtak, már kora este, hét-nyolc óra körül is bemerészkednek a településre – mondta Korond alpolgármestere. A hivatal munkatársai arra kérik a község lakosait, hogy bármilyen csekély is a kár értéke, jelentsék, hiszen csak így van lehetőség a probléma megoldására.
Átadták Borszék új sportbázisát, amely nemcsak a helyi sportélet fellendítését szolgálja, hanem a város életét meghatározó vendéglátás szempontjából is nagyon fontos beruházás. Újra számíthatnak az itt edzőtáborozó sportolókra, csapatokra.
Harmadik napja, hogy nem találják a Maroshévízen, a Maros folyóban eltűnt férfit. A hatóságok egy drónt is bevetettek a kereséshez, eredménytelenül. A keresőakciót szerdán is folytatják.
Jubileumi kiadásához érkezett Székelyföld legnagyobb teljesítménytúrája: az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyószéki Osztálya tizedik alkalommal szervezi meg a gyalogos és kerékpáros túrát a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt emlékére.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson két utcában kedden, a reggeli és délutáni órákban is.
Különleges esemény zajlott le a gyergyószentmiklósi kórházban. A budapesti székhelyű Plüsskommandó Alapítvány több mint egymillió forint értékű, koraszülöttek és újszülöttek számára készült speciális textíliákat adományozott az intézménynek.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
Különleges közösségi eseményt tartanak május 17-én, szombaton Gyergyószentmiklóson, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonának és családjának.
Immár 18. alkalommal szervezik meg a Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót Gyergyóremeteén. Május 11-én, vasárnap népzenétől lesz hangos a Balás Gábor Művelődési ház és környéke.
Folytatódik a gyergyócsomafalvi közúti infrastruktúra-fejlesztés: javában zajlik a Loki turisztikai övezethez vezető községi út modernizálása. A határidő augusztus, de várhatóan hamarabb lezárul a beruházás.
Mi történik, ha hibázunk? Hogyan kerülhetjük el a bajt? Mit tegyünk, ha mégis gyanúsítással, vagy rendőri intézkedéssel találkozunk? – ilyen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődő fiatalok pénteken Dr. Budai István gyergyószentmiklósi előadásán.
szóljon hozzá!