Fotó: Barabás Ákos
Medvék okozzák a legtöbb vadkárt Hargita megyében, ám annak ellenére, hogy szinte naponta hallani vadtámadásról, garázdálkodásról, furcsa mód a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb panasz érkezett a hatóságokhoz. A szakemberek úgy vélik, a gazdák jobban őrzik állataikat és földjeiket, többen használnak villanypásztort, mint korábban.
2016. augusztus 04., 20:382016. augusztus 04., 20:38
A tapasztalatok szerint július-augusztusban a legjelentősebbek a vadak által okozott károk mind a mezőgazdaságban, mind az állatállományban. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez idén 68 ilyen bejelentés érkezett, ebből 24 júliusban történt – tájékoztatott Both József, az ügynökség osztályvezetője. Udvarhelyszéken tizenegy településről jelentettek károkat: Szentegyházáról, Oroszhegyről, Parajdról, Korondról, Lövétéről, Zetelakáról, Etédről, Székelyandrásfalváról, Szentábrahámról és Kányádból. Az estek többsége medvetámadás volt, de farkasok is pusztítottak el háziállatokat, a termőföldeken pedig vaddisznók garázdálkodtak. A medvék a szarvasmarha-állományban okozták a legjelentősebb károkat, mivel az állatok piaci értéke igen magas, kétezer és hatezer lej között mozog.
A termés és a legelők megvédésében eddig a villanypásztor bizonyult a leghatékonyabb módszernek. Fontos, hogy a gazdák a beerdősödött területeket ne használják legeltetésre, éjszaka ne hagyják őrizetlenül állataikat, de a megfelelő őrzőkutyák kiválasztása is elengedhetetlen – tanácsolta Both József. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a kutyák száma a lényeges, hanem a megfelelő fajta kiválasztása és annak betanítása.
A közelmúltban több vadkár is történt Udvarhelyszéken. Lövétén például három nagyobb termetű juhot pusztítottak el a farkasok. A község északkeleti részén, egy helyi legelőről ragadták el az állatokat – tudtuk meg Györgylőrincz Ernőtől, a község alpolgármesterétől. A gazda kára nagy, ugyanis egy jól megtermett, törzskönyvezett juh ára az ezerötszáz, kétezer lejt is elérheti. „Sajnos a károk megtérítésére egy évet is várni kell” – mondta az alpolgármester, hozzáfűzve, hogy a községben évente átlagban négy-öt vadtámadásról kapnak bejelentést.
Az elmúlt évben a lövétei közbirtokosság villanypásztorokat szereltetett az esztenák köré, ezek védelmet nyújtanak, hiszen azóta az éjszakai támadások száma is jelentősen csökkent, leginkább csak azok a jószágok vannak veszélyben, amelyek napközben elkószálnak.
Korondon a villanypásztor sem tudja távol tartani a medvéket a gazdák javaitól – mondta el Vágási Albert, Korond község menedzsere. Egy medve által tönkretett méhészetben például minden óvintézkedés be volt tartva, villanypásztorral is körbe volt kerítve, mégis bejutott a nagyvad. Ezenkívül tyúkokat, csirkéket is elpusztítottak, ami nem egy szokványos dolog – mutatott rá Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója.
Korondon egyébként három-négy, vadkárokkal kapcsolatos dokumentációt állítottak össze májustól mostanáig. A községben a legnagyobb vadkár értéke 2500 lej volt, a lakosokat azonban leginkább az aggasztja, hogy a medvék felbátorodtak, már kora este, hét-nyolc óra körül is bemerészkednek a településre – mondta Korond alpolgármestere. A hivatal munkatársai arra kérik a község lakosait, hogy bármilyen csekély is a kár értéke, jelentsék, hiszen csak így van lehetőség a probléma megoldására.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!