Gombásodik a csíksomlyói plébániatemplom

A gomba elsősorban a hajó északi oldalát, a Jézus Kínszenvedése-kápolna és a karzat közötti részt támadta meg. A fertőzöttség súlyosságára Márton Judit műemlékvédő szakmérnök, a Gyulafehérvári Érsekség Egyházművészeti Bizottságának tagja hívta fel a helybéliek figyelmét, amikor a templom tetőzetének problémái miatt a helyszínen járt.

„A tetőszerkezetet szerettük volna rendbe hozni, mert ázik a tető, s cserepek potyognak le – magyarázza, mutatja a behajlott szarufákat Kovács Attila plébános. –  Az orgona mellett ki lehet látni a megrepedt falon, és a központi boltíven is súlyos repedés van... Hívtam az Érsekség Egyházművészeti Bizottságának szakértőjét, hogy nézze meg, milyen gondjaink vannak. Akkor úgy tudtam, hogy prioritás a tető, és ez a központi boltív, s kiderült, hogy még egy olyan prioritású probléma van, éspedig a gomba.”

A templom északi oldalán, azoknak a padoknak a környékén, ahol valamikor a csomortáni nők ültek, a nem hozzáértőnek is feltűnik, hogy baj van: az egyik pad alatt kéregszerű termőtest terpeszkedik,  a néhány felemelt padlódeszkát micélium kötegek hálózzák be.

A gondok

„A somlyói plébániatemplom szerkezetileg itt-ott meghibásodott: a diadalíven és más boltozott elemein repedések vannak, akárcsak a toronytest és a hajó nyugati fala között – válaszolta érdeklődésünkre Tövissi Zsolt építész, a felújítási dokumentáció előkészítője. – Falfestése – mely a 20 század elején készült – helyenként megkopott, be-, illetve leázott. Tetőszerkezetében a szarufakiosztás ritka, ennek következtében a lécezés meghajlott, az amúgy sem jó minőségű cserép le-lecsúszik. A bádogosmunka megrozsdázott és hiányos, a kerítőfal helyenként repedezik, vakolata táskásodik. Nincs egy jól kontrollált esővízelvezetés a cinteremben. A színes üvegablakok helyenként megroggyantak, itt-ott hiányosak. Gombakár keletkezett az északnyugati hajórészben, a padló, a párnafák és a bútor könnyező házigombával fertőzött.”

Tövissi Zsolt szerint a visszagombásodás  úgy történhetett, hogy évekkel ezelőtt, amikor szintén a gombásodás kezelése kapcsán régészeti feltárásra került sor a templom hajójának északi–észak-nyugati részében, illetve a passió-kápolnában, megtörtént a talajcsere, de visszakerültek szemre egészségesnek tűnő faelemek a padlóba, és valószínűleg ezek hordozták azokat a spórákat, melyek most elszaporították ezt a szívós házigombát.

A tennivalók

A legsürgősebb tennivalókat szintén az építész fogalmazta meg: „a tetőszerkezet szarufasűrítése, tetőhéjazat (cserép) cseréje, a bádogosmunka javítása, helyes vízelvezetés a templom körül és a cinteremben, szerkezeti megerősítések, a repedések stabilizálása. A gombásodott rész kiiktatása, fertőtlenítés, töltéscsere, faelemek cseréje. Ajánlott a templom hibás fapadlójának kőpadlóra cserélése. A falfestés javítása. Az elkezedett karzatlépcső-felújítás befejezése. A vitrók megtisztítása, kiegészítése, szerkezeti merevítése. A villamosság cseréje a templomban, egyúttal villamos infrapaneles padfűtés beszerelése.”

A remények

Kovács Attila plébános szerint a dokumentáció készítésének utolsó szakaszában vannak, és remélik, mivel a Hargita Megyei Tanács is hozzájárult a tervek véglegesítéséhez, hogy az idén sikerül összeállítani a szükséges iratcsomót és pályázni minisztériumi támogatásra. A tetőszerkezetre egy korábbi árajánlat értelmében 370 ezer lejre lenne szükség, a fűtésrendszerre és a gombafertőzés megállítására, a padlócserére még nem történtek meg a számítások, de minden valószínűség szerint több százezer euróról van szó. A plébánia egyelőre elsősorban a román Művelődési és Egyházügyi Minisztériumtól remél segítséget. Kelemen Hunor miniszter ittjártakor azt mondta, reméli, hogy sikerül biztosítani a forrásokat a legsürgősebb tennivalókra.

Kovács Attila ugyanakkor a hívek támogatására is számít, hiszen „Csíksomlyó és az egész Csiki-medence egyik legrégibb templomáról van szó,  és nem lehetünk egy ekkora kincs megmentésében közömbösek – éppen ezért az egyháztanáccsal való konzultáció után nagyarányú gyűjtést is rendezünk”, hiszen csak maga a dokumentáció az évek során több mint tízezer euróba került.

Az előzmények

A Szent Péter és Pál Plébániatemplom jelenlegi épülete 1817-ben épült. Az épületben 2002 novemberében kezdődött ásatás, amikor a Jézus Kínszenvedése kápolna gombafertőzött padlójának cseréje miatt régészeti felügyeletet kér Gergely István korábbi plébános. A munkálatok során kiderült, hogy a padló alatt korábbi, középkori falak húzódnak, és a régészeknek sikerült azonosítaniuk a templom négy korábbi periódusát. „Itt a 12. században már biztosan állt kőtemplom” – hangsúlyozta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze.