A Székely Mikó Kollégium előtt avatták fel szombaton Csutak Vilmos szobrát. Petrovics István szobrászművész alkotásának leleplezésére a Jeles Napok Háromszéken rendezvénysorozat keretében, az egykori rektor-igazgató halálának 75. évfordulója alkalmából került sor.
2011. november 21., 09:492011. november 21., 09:49
2011. november 22., 17:402011. november 22., 17:40
Czegő Zoltán Rektor úr című, a szerző előadásában elhangzó versével vette kezdetét az ünnepség, a kétnapos rendezvény egy szimpóziumot is magában foglalt, melynek során Csikós Júlia könyvtáros, József Álmos nyugalmazott pedagógus, helytörténész, Fülöp Anna tanár és Cserey Zoltán nyugalmazott muzeológus, helytörténész előadásai nyújtottak betekintést a Székely Mikó Kollégium egykori vezetőjének életébe, példaértékű munkásságába. A rendhagyó eseményen a megyei önkormányzati és a sepsiszentgyörgyi elöljárók mellett részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter is – áll a megyei tanács sajtóközleményében.
Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány alelnöke, a neves iskola volt igazgatója köszöntőjében felidézte Csutak Vilmos életútjának legfontosabb állomásait, kiemelve az 1916–1936 közötti időszakot, amikor is kiemelkedő szaktudással és rátermettséggel vezette a Székely Mikó Kollégiumot, egy olyan korszakban, amikor az egész magyar oktatás komoly veszélybe került, olyannyira, hogy már léte is megkérdőjeleződött. „Csutak Vilmos kihívásként élte meg az első világháború okozta összeomlás miatt kialakult helyzetet, amikor mind az anyanyelvhasználat és a magyar oktatás végveszélybe került, és cselekedett az egész sepsiszentgyörgyi középfokú oktatás megmentése érdekében” – hívta fel a figyelmet Bíró Béla, hozzátéve: ennek az emberi nagyságnak és teljesítménynek állít emléket ez a szobor.
Az alkotást Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Keresztes László nyugalmazott pedagógus, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány titkára leplezték le. „Egy küzdelmes időszak emlékezetének visszaállítását szolgálja Csutak Vilmos szobrának elhelyezése a Székely Mikó Kollégium főbejáratánál” – szögezte le köszöntője elején Kelemen Hunor. A szövetségi elnök rámutatott: 22 éve állandó küzdelmet folytatunk azért, hogy az erdélyi magyarság visszaszerezze múltjának minden szeletét, hiszen hetven éven keresztül megfosztották attól, és minden szoborral egy újabb és újabb részletet hozunk vissza a köztudatba.
„Vissza kell szerezni a múltat, az eszméket, értékeket, mert csak ezekre lehet építeni a közösség jövőjét” – hangsúlyozta a miniszter. Csutak Vilmos szobrának leleplezése is egy ilyen pillanat, hiszen egy olyan emberről, tudósról van szó, aki egyike volt a legjelesebb transzilván személyiségeknek, aki olyankor építkezett, mikor mások megtorpantak, elvesztették hitüket, mert nem voltak biztosak abban, hogy Trianon után Székelyföldön érdemes építkezni. Csutak Vilmos minden cselekedetével a reményt, a bizalmat adta vissza a közösségnek, intézményt megmentve, építve, vezetve, fenntartva. „A XXI. század elején mi is csak úgy építhetjük közösségünket, ha intézményeinket továbbvisszük, illetve ha megőrizzük azokat, és nem engedjük, hogy múltunkat elvegyék” – mutatott rá Kelemen Hunor. A szövetségi elnök ugyanakkor figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ma is mindenért meg kell harcolni, így a Székely Mikó Kollégium épületéért, melyet több év után el akarnak venni, és ez nem megengedhető.
„Csutak Vilmos példáját követve makacsul és kitartóan kell építkeznünk, és reméljük, hogy ezzel a szoborral a múlt értékeinek egy újabb szelete tér vissza a köztudatba itt Sepsiszentgyörgyön, és a múzeum őre egyben ennek a szellemiségnek a vigyázója is lesz” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Végül kiemelte, hogy a Trianont követő válságos időszakban is a magyar kollektív összefogásra volt szükség, és ez most is elengedhetetlen, amint azt a Székely Nemzeti Múzeum egykori őrzője szobrának esete is mutatja, melyet csakis közös erővel „hívhattak életre”.
Petrovics István, a szobor megalkotója mindössze néhány szó erejéig járult a mikrofon elé, reményét fejezve ki, hogy munkája méltó Csutak Vilmos emlékéhez.
Az eseményen részt vett Csutak Csaba, az egykori rektor-igazgató unokája is. „Mindenképp boldogsággal tölt el, hogy nagyapám szobrát láthatom Sepsiszentgyörgyön, bár egyelőre számomra sem teljesen világos, milyen érzések is töltenek el” – mondta az ünnepséget követően a jelenleg Jászvásáron élő, egyébként kolozsvári születésű Csutak-leszármazott. Hozzátette, sajnos igen ritkán jutnak el Sepsiszentgyörgyre.
Az alkotást Incze Sándor, a Sepsi Református Egyházmegye nyugalmazott esperese, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány elnöke áldotta meg, majd a jelenlévők közül többen a kegyelet virágait helyezték el a szobor talapzatánál. Az avatóünnepséget követően az iskola diákjainak műsorát tekinthették meg a résztvevők.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
Négyzetméterenként 10 euróra csökkentik a garázsok éves bérleti díját, de csak akkor, ha a tulajdonos felújítja azt az előírt szabványok alapján. Ha ezt nem végzi el, a koncessziós díj összege 2027-től jelentősen megemelkedik.
A közösség segítsége kell ahhoz, hogy leküzdhesse az életveszélyt az Erdővidékről származó Dimény István. A férfi súlyos betegséggel küzd, munkaképtelenné vált, így az orvosi vizsgálatok és beavatkozások költségeit önerőből már nem tudja fedezni.
Halálos baleset történt Kézdisárfalva és Ozsdola között a 2D jelzésű országúton, szerdán.
A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én indított átfogó támadást a keleti fronton, minek következtében a 2. Magyar Hadsereg szinte teljesen megsemmisült. Az évforduló kapcsán szervezett szokásos megemlékezések idén sem maradnak el Kézdiszéken.
Felrobbant egy gázpalack és tűz keletkezett csütörtökön délután Bikfalván – tájékoztatott a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) sajtóosztálya.
szóljon hozzá!