A hótakaró hiánya miatt a tavaszi szelek még jobban kiszáríthatják a talajt, és a hőmérsékletingadozások ellen is védtelenek a vetések
Fotó: Erdély Bálint Előd
Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák, a föld kiszáradását pedig a tavaszi szeles időjárás tovább fokozhatja majd.
2022. február 27., 09:512022. február 27., 09:51
Miközben az ország keleti, dél-keleti részében már most komoly problémákkal fenyeget a szárazság, Hargita megyében elsősorban a hótakaró hiánya jelent gondot a mezőgazdaságban: nincs, ami megvédje a vetéseket a fagyoktól és a hőmérsékletingadozások negatív hatásától. A vízhiány már Hargita megyében is állandósult a talajban, ám amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta lapunknak, szerencsére
Az enyhe téli időjárás pozitív hozadéka az volt, hogy a talaj nem volt megfagyva, így be tudta inni az eső formájában érkező csapadékot, de ez egyben hátrány is volt, ugyanis nem tudott hótakaró képződni az őszi vetéseken.
„Hóréteg kellene fedje a földeket, ami védené a növénykultúrákat. Az utolsó hidegek eléggé megcsípték az őszi vetéseket, amelyek emiatt pirosas, vöröses színre váltottak. Több mint valószínű, hogy ezt
mert ezek a levelek el fognak száradni. Ez új hajtást, csokrosodást fog előidézni, ami késleltetni fogja a vegetációs időszakot” – fogalmazott Romfeld Zsolt, emlékeztetve, hogy tavaly is mintegy kéthetes késést okozott az őszibúza fejlődésében ez a jelenség.
Az, hogy idén mekkora lesz az eltolódás, csak később derül ki. Addig viszont a hőmérsékletingadozások is tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis amiatt kifordulhat a földből az őszibúza gyökérzete, ami tovább késlelteti a növények fejlődését – jegyezte meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Noha a sokéves decemberi átlagnál kétszer több csapadék esett Hargita megyében a múlt év utolsó hónapjában, ez a mennyiség sem pótolta teljesen a hiányt, így a talaj nedvességtartalma sem megfelelő. „Az utóbbi években a talaj vízháztartása sosem jött helyre teljesen, állandóan mínuszban van. Most is kellene essen vagy kellene legyen hótakaró, ami tavasszal elolvad és beszivárog a talajba. De nálunk úgy néz ki, hogy se hó, se eső nem jön. Tehát
– fogalmazott Romfeld Zsolt, aki szerint négyzetméterenként mintegy 50 liter csapadékra lenne még szükség, az pótolná a hiányt. A szakember szerint a legjobb az lenne, ha beterítené a hó a földeket, az ugyanis a széltől is megvédené a vetéseket.
„A tavaszi szél a hóréteg nélküli földet szárítja ki a legkönnyebben. Nem kell ehhez magas hőmérséklet legyen, elég a tavaszi szél is hozzá. Úgy tartja a mondás, hogy hólébe jó vetni a zabot, de itt se hó, se lé nincsen, a zabot mindjárt lehet vetni, viszont a talaj száraz” – summázta a helyzetet az igazgató.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!