Fotó: Kurultaj
A 2024. évi Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésen ismét felállításra kerül a világ legnagyobb szétszedhető, természetes alapanyagokból készült jurtája. „Atilla Sátra” a nomád táborral szemben, a kiállító jurták mellett, az Ősök Sátrai között fog állni, itt megtekinthetőek lesznek a kuriózumokkal kibővült régészeti és antropológiai kiállítások. Az alábbi cikkben a jurtáról olvashatunk érdekes adatokat.
2024. július 10., 09:152024. július 10., 09:15
A jurtát a díszítése teszi még egyedibbé, melyhez a hun korból fennmaradt motívumok közül válogattak a készítők, amelyek részben arannyal festve, részben Nemes Sándor hejcei fafaragó mester keze által a fába faragva ékesítik az építményt.
így például a tartószerkezeti faelemek összekapcsolását a Kr.e. 220-as évekből, a Qin dinasztia idejéből, kínai forrásokból fennmaradt bronz csatlakozóelemek alapján tervezték meg.
Fotó: Kurultaj
Atilla jurtája két „kistestvére”, az egyenként 10 m átmérőjű Ősök sátrai által közrefogva kerül felépítésre a bugaci pusztában. A három jurtában megtekinthető lesz egy szkíta, szarmata, hun, avar, honfoglalás-kori magyar tudományos kiállítás, amely a Kurultaj ideje alatt lesz látogatható a nagyközönség részére.
Ebben kap helyet az eddig így egyben sosem látott hun kori régészeti és antropológiai kiállítás. Atilla Sátrában a fegyverzet és viselet rekonstrukciók mellett eredeti hunkori koponyák – közöttük mesterségesen torzítottak is megtekinthetőek lesznek, ezenkívül kultikus és használati tárgyak is a kiállítás részét képezik majd.
A lélegzetelállítóan szép új „meglepetés” kiállításunkról – melynek (munka)címe: „Hunok utódai – keleten és nyugaton (hunok, türkök, avarok, magyarok)” – a következő hetekben olvashatnak részleteket az érdeklődők.
Fotó: Kurultaj
A fősátorban a kiállítás mellett, szakrális tér kialakítására is törekedtünk, ahol a belépő látogatók emlékezhetnek a Kárpát-medence központú európai Hun Birodalomra. A főbejárattal szemben Kertai Zalán festőművész impozáns, 22 méter hosszú és csaknem 3 méter magas festményét láthatjuk, amely a hunok bejövetelét ábrázolja.
Fotó: Kurultaj
A panorámakép Atillának és törzsszövetségében harcoló seregének állít emléket. A több, mint 50 négyzetméteres festményen megcsodálható lesz a hun sereg megérkezése a Kárpát-medencébe. Kertai Zalán festőművész munkáját régészek segítették, hogy a kiállításhoz igazodva,
A „Hunok bejövetele” emelkedett hangulatot fog biztosítani az Atilla Sátrának megtekintéséhez, és az ősi keleti pusztai életérzés átéléséhez.
A közkedvelt programelemek mellett a 2024-es rendezvényen számos újdonság várja a látogatókat (az új tudományos ismeretterjesztő kiállítások, előadások, és az új színpadi fellépők mellett).
Az egyik leglátványosabb, egy nomád esküvő, ahol egy elképzelt jelenetben elevenedik meg egy nomád házasság, annak minden érdekes elemével, melyből itt-ott visszaköszönnek a máig élő magyar néphagyomány egyes elemei is, a lánykéréstől a lányrabláson át az esküvői szertartásig és ünnepi lakomáig.
Fotó: Kurultaj
További újdonság a megújult vásár. A kézműves vásár már több, mint egy évtizede Magyarország egyik legnagyobb és legszínvonalasabb kézműves vásárja, ahol a korabeli mesterségek a gyakorlatban is bemutatkoznak, de ugyanakkor a hagyományos elemek XXI. századi tovább éltetése is helyet kap.
Ez a vásár most egy impozáns bejárati kapuval gazdagodik, mely az egykori Selyemút közép-ázsiai állomásait idézi fel. Ez az építmény, melynek kivitelezési munkái már megkezdődtek, megjelenésében leginkább az Üzbegisztánban mai napig fellelhető, kora középkori építményekre hasonlít. A négy torony által közrefogott falak tövében négy, egyenként és önmagában is lenyűgöző kiállításnak ad otthont.
Fotó: Kurultaj
Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Azerbajdzsán válogatott néprajzi kiállításai mellett Vámbéry Ármin, a híres magyar utazó munkásságát is bemutatja egy tárlat keretében, mely a Magyar Földrajzi Múzeum segítségével valósul meg.
A rendezvényhez kapcsolódó legfontosabb információk folyamatosan olvashatók a Kurultaj hivatalos felületein: kurultaj.hu weboldalon és Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlés Facebook-oldalon.
(X – fizetett hirdetés)
Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.
Közel felére csökkent a medveriasztások száma Hargita megyében a tavalyi évhez viszonyítva – közölte a megyei csendőrség. Míg 2024 első felében 219 hívás futott be a 112-re medvék jelenléte miatt, idén mindössze 110.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.
Az óvások elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.
A képviselőház és a szenátus csütörtökön 10 órakor kezdődő együttes ülésén ismerteti a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetnek csütörtökön a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai a deficitcsökkentő csomag ellen – közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.