Ez volt a legnépesebb Homoród menti népdalvetélkedő

A Gyermekfilharmónia Alapítvány, a szentegyházi Tanulók Háza, a helyi Hagyományőrző Huszáregyesület és a Gábor Áron Művelődési Ház rendezvényén Haáz Sándor karnagy köszöntötte a közelebbről és távolabbról érkezett versenyzőket. A Homoród mente településeit Almás, Szentmárton, Szentpál, Kápolnásfalu, Lövéte, Szentegyházasfalu, illetve Szentkeresztbánya képviselte,

versenyzőkként legtávolabbról a pusztinaiak, illetve a magyarországi békéscsabaiak és a konyáriak érkeztek.

A Magyar Néprajzi Múzeum adattárának szentegyházasfalvi gyűjtéséből választották a közös népdalt, a Repülj madár, repülj címűt, amit Vikár Béla gyűjtött 1903-ban, és Bartók Béla jegyzett le.

Aztán a nagyfalusi tisztaszobában a településeket képviselő együttesek és szólistáik által mutatták be a falujuk legszebb népdalait – együtt fújta az unoka a fiatal szülőkkel, nagy- és dédszülőkkel a kincsnél drágább énekeket. Se szeri se száma nem volt a szebbnél szebb gyermek-, leány-, legény-, asszony-, házasember- és idős viseleteknek.

A legtöbb tagot számláló „család” a szentkeresztbányai volt, ötvenöten álltak-ültek színpadra. Közöttük van a legtöbb várandós kismama is – hívta fel a figyelmünket Haáz Sándor karnagy. Majd hozzátette, az idei, a 21. Homoród menti Népdalvetélkedő mezőnye volt az eddigi legnépesebb. Mintegy háromszázharmincan ültek asztalhoz.

A dalos bemutatkozások után és az ebéd alatt a huszárcsapat verbuváló vagy huncut katonaénekek mellett siratókat, toborzókat, a haza védelmére lelkesítő strófákat énekelt.

A zsűri tagjai, Szalay Zoltán néprajzkutató, Török Viola színházrendező és Györfi Erzsébet népdalénekes az idei vetélkedő erényei között kiemelték: egyre jobb, színvonalasabb és igényesebb a repertoárválasztás, egységes az éneklés. Meglátszik, hogy

vannak olyan falvak, ahol nemcsak a vetélkedő ülteti egymás mellé a különböző korosztályokat, máskor is sokat énekelnek.

Az eredményhirdetés során kiosztották az ajándékokat és az emléklapokat, valamint a találkozó hang- és képanyagát tartalmazó cédét. Majd öreg estébe hajlóan énekelgettek együtt a huszáregyenruhát, avagy székely harisnyát, mentét viselő fiúk-férfiak a menyecskésen vagy asszonyosan kötött kendőjű asszonynéppel, pártás, pántlikás leányokkal.