
A lapot kiadó cég törzstőke-emelése kárt okozott a városnak
Fotó: Barabás Ákos
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is elutasította Székelyudvarhely fellebbezését, ezzel jogerőssé vált az a korábbi ítélet, miszerint a volt önkormányzati képviselők nem felelősek az Udvarhelyi Média Kft. kapcsán a várost ért kárért.
2025. január 16., 14:412025. január 16., 14:41
A volt önkormányzati képviselők nyertek, de a város veszített. A legrövidebben így foglalható össze annak a persorozatnak az eredménye, amely éveken át zajlott a volt városvezetés és a volt önkormányzati képviselők között amiatt, hogy az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhelyi Média Kft. a számvevőszék megállapítása szerint jelentős összegű közpénzt használt fel, megkárosítva ezzel a várost. A nyilvánosságra hozott jogerős ítélet szerint
Az ügy még 2016-ban kezdődött, amikor a számvevőszék kivizsgálást tartott az Udvarhelyi Média Kft. kapcsán, ennek nyomán kiderült, a létrehozás és a többszöri törzstőke-emelés, valamint a folyamatos veszteséges működés következtében a cég két év alatt 855 268 lejébe került a városnak.
Az Udvarhelyi Média Kft. csődeljárásának lezárásakor, 2020 tavaszán a csődbiztos jelezte, hogy az összeget nem lehet felszámolás alapján visszaszerezni, csak anyagi felelősségi eljárás során, ezért a városvezető polgármesteri rendeletben nevesítette a felelősöket.

Előrelépés történt az Udvarhelyi Média Kft. ügyében: a cégbíróság felszámolta az évekkel ezelőtt becsődölt médiavállalkozást, a csődbiztos megállapította a keletkezett kár mértékét. A várost ért kár kamatokkal együtt több mint 700 ezer lejre rúg.
Mivel a kár okának alapját a cég számára tanácsi határozatokkal jóváhagyott törzstőke-emelés képezte, a döntésben résztvevőket nevezte meg a rendelet: az akkori RMDSZ-es önkormányzati képviselőket, akik elfogadták a határozatot, az akkori polgármestert, Bunta Leventét, valamint az Udvarhelyi Média Kft. ügyvezetőjét.
Az érintettek azonban a rendelet megsemmisítését kérve bírósághoz fordultak, de a város is keresetet nyújtott be ellenük, a kár visszatérítését kérve. Akkor a kamatokkal együtt már 700 ezer lejre nőtt a kár értéke, és ez az összeg 2022 novemberében, amikor a Hargita Megyei Törvényszék első fokon döntést hozott az ügyben – a két keresetet összevonták – már 800 ezer lejnél járt.
Csak perköltségek kifizetése érdekében ítélt meg különböző összegeket a Hargita Megyei Törvényszék. Bunta Levente volt polgármester esetében, akinek ügyét külön tárgyalták, már korábban ugyanez a döntés született.

Bíróság dönt az Udvarhelyi Média Kft. ügyében: a székelyudvarhelyi városvezetés által hibásként megnevezettek a teljes önkormányzati testületet behívták a perbe. A várost ér kár értéke mintegy 700 ezer lej, ezt kell majd visszafizetnie valakinek.
Következett a fellebbezés a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán, amely 2023-ban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, elutasítva a város folyamodványát. Az utolsó lehetőséget a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelentette, ahová szintén fellebbezést nyújtott be a város, de ez is hasonló eredménnyel járt,
A folytatás, és a kár összegének megtérítése kérdéses, ugyanis a város fő hitelutalványozója a polgármester, aki 2016-ban Gálfi Árpád volt, és a Hargita Megyei Törvényszék akkor őt jelölte meg a kár behajtására.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás