
Az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhelyi Média Kft. létrehozására és fenntartására összesen több mint 800 ezer lejt költöttek. Több mint 500 ezret szabálytalanul
Fotó: Barabás Ákos
Előrelépés történt az Udvarhelyi Média Kft. ügyében: a cégbíróság felszámolta az évekkel ezelőtt becsődölt médiavállalkozást, a csődbiztos megállapította a keletkezett kár mértékét. A várost ért kár kamatokkal együtt több mint 700 ezer lejre rúg, a pénzt a médiavállalkozás adminisztrátorának és annak a 11 önkormányzati képviselőnek kell visszafizetnie, akik megszavazták a törzstőke-emelést.
2020. április 30., 11:312020. április 30., 11:31
2020. április 30., 12:042020. április 30., 12:04
Januárban írtunk utoljára arról, hogy évek óta stagnál a Bunta Levente korábbi polgármester által létrehozott, két és fél évnyi működés után becsődölt Udvarhelyi Média Kft. ügye. Mint ismeretes,
Legutóbb arról írtunk, hogy 2018-ban egyszer, tavaly pedig háromszor (legutóbb 2019. október 23-án) került napirendre az Udvarhelyi Média Kft. ügye a Hargita Megyei Törvényszéken. Az ügy a csütörtöki soros önkormányzati ülésen is terítékre kerül: a napirendet utólag a polgármesteri hivatal kiegészítette azzal a határozattervezettel, hogy
A törvényszék ugyanis tavaly arra kötelezte Gálfi Árpád polgármestert, hogy teljes egészében mérje fel a keletkezett kárt, és intézkedjen a teljes összeg maradéktalan visszaszerzése érdekében. A város közigazgatási eljárásban támadta meg a dokumentumot, ám pert vesztett.
– magyarázta Venczel Attila. Székelyudvarhely jegyzője hozzátette: a hivatal kereste azt a megoldást, hogy ne személyeken kelljen megtéríteni a kárt, ám a csődbiztosi jelentés érelmében erre nem volt lehetőség.
A bíróság 2018 októberében nevezte ki a csődbiztost, aki 2018 decemberében kérte a cég hitelezőitől, hogy nyújtsák be követeléseiket, ennek Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala akkor eleget is tett.
A csődeljárás lebonyolításával megbízott Transilvania Interconsult – amellett, hogy kimondja, hogy jogtalan volt a médiavállalkozás törzstőkéjének többrendbeli megemelése – azt is megállapította, hogy
Az ügy idén júliusban évülne el, tette hozzá a jegyző, tehát Gálfi Árpádnak addig kell behajtania a várost ért kár, egyébként ő maga terhelődik anyagilag és büntetőjogilag egyaránt.
Fotó: Barabás Ákos
Gálfi Árpád tehát polgármesteri rendeletben összegzi: a hatósági döntéseket alapul véve
Mivel azonban az Udvarhelyi Média Kft. fizetésképtelenné vált, ezért a várost ért kárt azoknak kell megtéríteni saját vagyonukból, akik törvénytelenül hagyták jóvá a többrendbeli törzstőke-emelést, azaz
Mint ismeretes, a Bunta Levente kezdeményezésére létrehozott cég fenntartását az akkori RMDSZ-frakció 11 tagja támogatta, az ellenzékben lévő EMNP-s és MPP-s önkormányzati képviselők minden törzstőke-emeléskor tiltakoztak, így a felelősség őket nem terheli.
Az eset pikantériája, hogy Székelyudvarhely jelenlegi önkormányzati képviselő-testületének egyes tagjai maguk is érintettek az ügyben. „Úgy vélem, hogy a csütörtöki ülés napirendjére tűzött, ügyvédfogadási határozattervezet kapcsán az érintett tanácsosoknak nem szabad részt venniük az tervezet megvitatásán.
– magyarázta a jegyző.
Az előzményekről
Az ügy még 2016-ban kezdődött, amikor a számvevőszék kivizsgálást tartott az Udvarhelyi Média Kft. kapcsán: hosszas jelentésben tárta fel a médiavállalkozás addig homályos pénzügyi hátterét. Mint kiderült, a létrehozás és a többszöri törzstőke-emelés, valamint a folyamatos veszteséges működés következtében a cég két év alatt összesen 855 268 lejt emésztett fel a város pénzéből. A számvevőszék summázásként összesen 529 344 lejes veszteséget állapított meg. A veszteséges működésen túl a számvevőszék az Udvarhelyi Média Kft. működtetése kapcsán is többrendbeli szabálytalanságot állapított meg. Mivel a cég közpénzből működött, legalább öt személyből álló vezetőtanácsnak kellett volna irányítania, ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben a cég vezetéséért öt helyett folyamatosan mindössze egy személy felelt: 2014-től 2015. november 2-áig Farkas György akkori városmenedzser (a médiavállalkozáson belül ezért nem kapott munkabért), majd feladatait Molnos Zoltán vette át (ám az átvétel szabályossága is vitatott). A számvevőszéki jelentés értelmében az ügyvezetőnek egyebek mellett nyilvános költségvetést, marketingstratégiát is kellett volna készítenie. Mindemellett a polgármesteri hivatal Bunta Levente mandátuma alatt 10 ezer lejes reklámszerződést kötött a város saját újságjaként közpénzből fenntartott lappal, aminek értelmében különböző hirdetések, közlemények jelentek meg.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
4 hozzászólás