Az elgázolt vadak elpusztultak, húsukat sem lehet hasznosítani.
Fotó: Pál Árpád
Vadászat híján megnőtt az őzállomány a Csereháton és a Budváron lévő erdőkben – több egyed is bemerészkedik a székelyudvarhelyi házak közé. Emiatt közúti balesetek is történtek az elmúlt időszakban.
2025. január 13., 15:522025. január 13., 15:52
Három őzet is elütöttek az elmúlt időszakban Székelyudvarhelyen: egyet néhány napja, a délelőtti órákban, a II. Rákóczi Ferencz utcában, kettőt pedig a Hunyadi János utcában – tudtuk meg Mărmureanu-Bíró Leonárdtól, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatójától. Mindhárom egyed elpusztult, a szerzett sérülések miatt nem lehetett a húsukat hasznosítani.
Az igazgató kifejtette, bár sok esetben károkat okoznak az őzek, hiszen megrágják a gyümölcsfák kérgét, a lakók többsége mégis örömmel fogadta a városba tévedő vadakat, amelyeket házaikból is megfigyelhettek.
– magyarázta a szakember. Utóbbi okán a vadásztársulat tagjai szándékosan nem vadásztak rájuk a Csereháton, illetve a Budváron lévő erdős részeken, hiszen nem szerették volna elrontani a lakók örömét. Döntésükön azonban változtatniuk kell a tapasztalt károk miatt, így valószínű, hogy a későbbiekben kénytelenek lesznek célkeresztbe venni a vadakat az említett területeken.
Az őzek és szarvasok rendszerint jobban megközelítik a településeket a téli időszakban. Ezt egyrészt élelemszerzési céllal teszik, másfelől a nagyragadozók elől igyekeznek elrejtőzni. Tudni kell ugyanis, hogy a ragadozók jellemzően jobban tartanak az emberi jelenléttől, így a házak közé merészkedő őzek nagyobb biztonságban vannak, mint a vadonban.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
szóljon hozzá!