Vadászok mentették meg a városba tévedt őzet

– mesélte az igazgató. Véleménye szerint a megfelelő egészségügyi állapotban lévő, ám rémült őz sutát jó eséllyel kóbor vagy elszabadult ebek kergethették be a városba, hiszen többször is előfordult már hasonló. A szakember nem tartotta valószínűnek, hogy juhászkutyák lettek volna az üldözők, hiszen azoknak gazdáik többnyire megtanítják, hogy ne bántsák a nem ragadozónak számító vadakat.

– mesélte Mărmureanu-Bíró Leonárd. Rámutatott, a városba tévedt őzet – bár nem volt egyszerű – végül annak elaltatása nélkül sikerült befogni. Ketrecben szállították el egy olyan külterületre, ahol nincsenek kutyák, és ott szabadon engedték.

A téli időszakban rendszerint az őzek és a szarvasok is jobban megközelítik a lakott településeket. Ezt nem csak élelemkeresési céllal teszik, sokszor inkább az emberektől jobban tartó ragadozók elől igyekeznek elmenekülni – magyarázta a vadász. Közölte,

így az sem kizárt, hogy azok űzik az említett vadakat. Megjegyezte, a farkasokra az is jellemző, hogy sokszor a kutyákra támadnak rá és azokat fogyasztják el. Volt is erre példa nemrég: szilveszter éjjelén elszabadult egy kiskedvenc, amelynek maradványait a Csereháttól nem messze a domboldalon találták meg. A szakember szerint az erős és magukat megvédeni képes vaddisznók messze elkerülik a lakott településeket, ugyanakkor a téli időszakot leszámítva, a nagyon elszaporodott medvék egyre gyakrabban betörnek a gazdaságokba. Gyakori vendégnek számítanak a könnyű élelemszerzés reményében érkező nyestek, a görények és a rókák is. Utóbbiak sokszor be is költöznek a falvakba, városokba. Több egyed élt Székelyudvarhelyen is, ám mostanra sikerült eltávolítani azokat.

Mărmureanu-Bíró Leonárd hangsúlyozta, a vadászok elsődleges célja, hogy csapdát vagy éppen altatólövedéket használva fogják be a településekre tévedt vadakat, majd ezeket újra szabadon engedjék a természetben. Persze volt arra is példa, hogy éles lőszerrel kellett ártalmatlanítani egy-egy visszatérő ragadozót.