Elharapództak a problémák, növelik az iskolai tanácsadók számát

– jelenleg ezek a számok megyénként meglehetősen eltérők.

Az 1200 új állás több mint ötven százalékos növekedést jelent az iskolai tanácsadók jelenlegi számához viszonyítva, ugyanis országszerte 2288 tanácsadó dolgozik a közoktatási rendszerben. A diákok és óvodáskorú gyerek száma 2 751 233, ez alapján országos átlagban nagyjából ezerkétszáz gyerekre jut egy-egy szakember.

Lényeges növekedés, de a duplázásban bíznak

tudtuk meg Demeter Leventétől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a megye az országos átlaghoz képest – de nem az ideális helyzethez képest – jól áll az iskolai tanácsadók számát tekintve, hiszen olyan megyék is vannak, ahol háromezer diákra jut egy fejlesztő pedagógus.

„Arról volt szó, hogy majd megduplázzák a számukat, reméljük, hogy ez meg is történik, mert tényleg szükség lenne rá, olyan világot élünk. De ez már egy elég lényeges mértékű növelés, ilyenre nem volt példa már sok-sok éve” – fogalmazott.

Elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetben lévők

A mostani keretszámok messze állnak még az ideálistól, erre már Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ igazgatója világított rá. Elmondta,

ahhoz, hogy a 2020-ban megjelent, de végrehajtási utasítás (alkalmazási módszertan) hiányában a gyakorlatban még nem alkalmazott törvényben foglaltaknak megfeleljen a számuk, ugyanis annak értelmében

„Mostanig azt próbáltuk elérni, hogy a megye minden iskolája tartozzon valakihez, ami nyilván gyakorlati szempontból kivitelezhetetlen volt egyes esetekben. Voltak olyan iskolák, amelyek úgymond sürgősségi esetekben kerültek egy-egy tanácsadóhoz. A hálózatban dolgozó hatvannégy kolléga közül nagyon sokan voltak, akik nem nyolcszázzal, hanem még ezerháromszázzal is dolgoztak, tehát még annál is sokkal többel, amit a régi törvény előírt.

A tíz új tanácsadói állást a szaktanfelügyelővel közösen úgy próbáljuk majd leosztani, hogy

Ugyanakkor elveszünk iskolákat olyan kollégáktól, akikre nagy diáklétszám jutott, mert még úgy is megmarad esetükben az a bizonyos nyolcszázas diáklétszám. A tíz új állást tehát mindenképpen meghirdetjük – reméljük lesznek is kollégák, illetve szakemberek, akik versenyvizsgáznak majd –, de

– fogalmazott a megyei nevelési tanácsadóközpont vezetője.

„A problémák megsokszorozódtak”

A szakemberhiány nemcsak a keretszámokhoz viszonyítva vált egyre égetőbb gonddá az elmúlt években, hanem azért is, mert az iskolai problémák száma egyre csak nő. „A problémák megsokszorozódtak. A médiában is sokszor megjelenik, hogy

nagyon sok a bullying (rendszeres, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazás, megfélemlítés, megalázás, zaklatás, szekálás – szerk. megj.), az agresszivitás, és igenis kell drogprevenció, mert elharapódzott az iskolások körében, és egyre kisebb életkortól kezdődően vannak viselkedési problémák. Most a tanácsadói részt kiemeltem, de amit még tapasztalunk – mert hozzánk tartoznak a logopédusok is –, hogy

A problémáknak a sokasága megkövetelné, hogy minél több szakember legyen, mert nagyon sok esetben a pedagógusok tehetetlenek” – vázolta a jelenlegi helyzetet Szabó Irén Ottilia.

Az iskolai tanácsadók teendőivel kapcsolatban azt is hozzáfűzte, ők nemcsak a gyermekekkel dolgoznak, hanem a több száz gyerek szüleivel, illetve az adott tanintézmény pedagógusközösségével is. A munka hatékonyságát az is csökkenti, hogy egy-egy tanácsadó több tanintézetben is dolgozik, némelyikük minden nap más településre kell utazzon emiatt.

Az öltöző vagy kapusszoba nem megoldás

Az iskolai tanácsadók helyzetét tekintve az is gondot jelent, hogy számos tanintézetben nem tudnak számukra megfelelő irodát biztosítani,

– tudtuk meg a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ igazgatójától. „Éppen most dolgozok egy átiraton, hogy az igazgatóktól tájékoztatást kérjünk arról, kinek lenne helyisége arra, hogy iskolai tanácsadót fogadjon. Mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy kellene az iskolai tanácsadó, de

hogy a tornateremben, a takarítónőknek a kuckójában, az öltözőben vagy a kapusszobában fog dolgozni a kolléga. Olyan is megtörtént, hogy az igazgató azt mondta, beengedi az igazgatói irodába. Mondtam, hogy ez nem jó ötlet” – fogalmazott Szőcs Levente.

a többi tanintézet pedig vállalja, hogy oda viszik a gyerekeket, akikkel a szakembernek foglalkoznia kell.

„Mi nem tudunk minőségi szolgáltatást nyújtani az öltözőben vagy a tornaterem sarkában” – hangsúlyozta a nevelési tanácsadóközpont vezetője.

A tizenhat új állással számításai szerint teljesen le tudnák födni az iskolai tanácsadó tevékenységet Kovászna megyében úgy, hogy minden önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézménynek legyen tanácsadója, de ez egyelőre az elmélet, a gyakorlat majd megmutatja, hogy sikerül-e megvalósítani – vélekedett Szőcs Levente.

Az iskolák csoportosításánál figyelembe vette, hogy egymás közlében legyenek és lehetőleg nyolcszáz közelében járó diáklétszám jusson egy-egy tanácsadóra. Így is van azonban olyan csoport, amelybe 1354 diák tartozik, de olyan is, amelybe csak 615 – hiszen „nem lehet kettévágni az iskolákat” – továbbá olyan iskolai tanácsadói körzet is, amely ingázási szempontból jelent majd kihívást – mondta.

Már tanévközben meghirdethetik az állásokat

Harminc új iskolai tanácsadói állást hirdethetnek meg Maros megyében. Antal Levente Mihály főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta, érdeklődött a megyei nevelési tanácsadói központban az iskolai tanácsadókra jutó jelenlegi diáklétszámról, de ezt nem tudni pontosan, mert helyenként lehet ugyan, hogy nincs iskolai tanácsadó, de van pszichológus vagy logopédus, így a pontos Maros megyei arányok nem ismertek. A szakminisztériumban biztosan jobban tudják, így bízik benne, hogy a tárca által jóváhagyott harminc új állással közelebb kerülnek az egy iskolai tanácsadóra jutó nyolcszázas diáklétszámhoz – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

„Ezeket az állásokat nem lehet másra használni. A múlt heti, államtitkári kijelentésekre alapozva, amint megszületik a döntés arról, hogy ezeket a helyeket melyik iskolák kapják meg, már most, tanév közben is ki lehet írni a versenyvizsgákat” – közölte Antal Levente Mihály. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy

„A minisztérium szándéka is az, hogy ne maradjanak ezek a helyek betöltetlenül, hanem minél hamarabb szakember kerüljön az iskolákba és segítsen, akár az iskolai bántalmazás visszaszorításában – mert köztudott, hogy vannak ilyen esetek –, akár a tanulmányi eredmények javítása szempontjából” – fogalmazott Antal Levente Mihály.