Egyesületek és alapítványok – a civil öntudatosság fokmérői

Alapítványt ugyanakkor az országban 19 621-et jegyeztek 1990 óta, amelyekből időközben 1418-at megszüntettek. A leggyakoribb civil szervezeti formák – az egyesület és az alapítvány – mellett léteznek még szövetségek, föderációk és egyéb formák is, de számuk elenyésző. A nyilvántartás szerint

Érdekesség, hogy a 2000-es évek elején nőtt meg ugrásszerűen az újonnan megalapított egyesületek száma, például 2002-ben 187-et iktattak. Az alapítványok tekintetében 594 Hargita megyei szervezet szerepel a nyilvántartásban, amelyből eddig 12-t számoltak fel, vagy zártak be. Legtöbbet az 1990-es évek közepén alapítottak, 1997-ben például 158-at. Ehhez képest sem az idén, sem a tavaly nem hoztak létre egyet sem.

– osztotta meg megkeresésünkre Fikó Csaba. Az egyesület alapítótagja, jelenlegi tiszteletbeli elnöke a téma kapcsán hozzátette, szerinte a legfontosabb kérdés, amire válaszolni kell, mielőtt létrehoznánk egy civil szervezetet, hogy magunkért, vagy a közösségünkért szeretnénk tevékenykedni, mert előbbi esetben jobb, ha vállalkozást indítunk,

Az egyesület és az alapítvány szervezeti formák között a legnagyobb különbség a döntéshozatalukban van – magyarázta Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. Mint részletezte, az egyesületnek „demokratikusabb a berendezkedése” – legkevesebb három tag kell egy egyesület létrehozásához –, hiszen tagjai vannak és közgyűlésük, amelyen a döntéseket hozzák. Hátránya azonban, hogy könnyebb „eltéríteni az eredeti célkitűzésétől”, ez azonban attól függ, hogy mennyire elkötelezettek a tagjai. Ehhez képest

azonban sokkal konszolidáltabb (szilárdabb) az egyesületeknél. A két szervezeti forma létrehozásában vannak még eltérések, hiszen sokkal jelentősebb alaptőkével kell rendelkeznie az alapítványnak az egyesülettel szemben. Viszont a célkitűzéseik lehetnek egyformák.

„Hargita megyében sok civil szervezet van, és célkitűzéseikben is széles területet ölelnek fel, kezdve a szülök iskolai egyesületeitől a sportegyleteken át egészen a kiemelkedő közösségi alapítványokig. Ugyanakkor vannak, amelyeket különböző hatóságok, állami intézmények hoznak létre, például fejlesztési társulásokat” – sorolta az igazgató.

Egyébként a nonprofit egyesületek, alapítványok nem fizetnek adót, azonban folytathatnak gazdasági tevékenységet, ha az összhangban van a célkitűzéseikkel, ebben az esetben viszont kell az abból származó jövedelem után adózniuk, ugyanakkor lehetőségük van cégek létrehozására is.

Hargita megyében a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi és a maroshévízi bíróságnál lehet ezt megtenni. A civil szervezetek létrehozását a 2000-ből származó 26-os számú utólag módosított kormányrendelet szabályozza, amelyben részletesen elolvasható, mi az eljárás az alapításhoz. A bírósághoz leadott dossziéban szerepelnie kell többek között a következő iratoknak:

• az igazságügyi minisztérium által kibocsátott bizonyítvány, hogy nem foglalt a civil szervezet elnevezése (románul: dovada de disponibilitate de ministerul justiției);

• bizonylat a szervezet székhelyéről (dovada sediului);

• alapító okirat és alapszabályzat (actul constitutiv şi statutul);

• bizonylat a kezdőtőkéről (dovada patrimoniului), amely egyesületek esetében legkevesebb 200 lej, alapítványok esetében a bruttó minimálbér százszorosa kell legyen;

• a vezetőtanács tagjainak pénzügyi bizonylata (cazier fiscal);

• illetve 100 lej bírósági illeték (timbru judiciar).

A dosszié beiktatása után három nap áll az alapítók rendelkezésére, hogy pótolják az esetleges hiányzó okiratokat, ezalatt ellenőrzik, hogy rendben van-e minden, ezt követő hét napon belül pedig beidézik őket a bíróságra, hozzávetőleg tíz napba telik, amíg bejegyzik a szervezetet a bíróságon. A bíró elmondása szerint sok szervezetet alapítottak különböző sporttevékenységek népszerűsítésére, de állattenyésztés, turizmus területeket érintő egyesületeket is sokat bejegyeztek, a beteggondozás, idősekkel való foglalkozás céljából főként alapítványokat alapítottak.

A civil szervezetek számának alakulása ötévenként a rendszerváltozás óta Hargita megyében