
Fotó: Csibi Márti
Pereskedések, félrevezetések, bürokratikus harcok, jogi útvesztők, másrészt ízig-vérig hatoló ellenkezés – jó fél évtizedes történelme van már a gyergyóditrói szienitbánya megnyitási tervének. A község önkormányzata és a közbirtokosság egyöntetűen elutasítja a bányanyitást, ám folyamatosan harcolniuk kell – hol az olasz befektető, hol pedig kisebb helyi ellenzéki csoportosulásokkal.
2010. május 14., 23:462010. május 14., 23:46
2010. május 15., 11:542010. május 15., 11:54
Fotó: Csibi Márti
Aláírásgyűjtés szervezésén gondolkodik egy húszas csoport Gyergyóditróban – a társaság a község jegyzőjétől kért formanyomtatványt, hogy a szienitbánya megnyitását véleményezve adatokat gyűjtsön a lakók álláspontjáról. A polgármester szerint az akció célja egy határozattervezet benyújtása a helyi tanácshoz, ennek azonban feltétele a lakosság öt százalékának a támogatása, amint azt a 215-ös önkormányzati törvény is megfogalmazza.
Fotó: Csibi Márti
Az egyik ötletgazda Kovács Zoltán, aki ugyan elismeri, hogy tervükben van az aláírásgyűjtés, ennek viszont kimondottan kísérleti jellege lenne, mivel meggyőződésük, hogy a falu lakossága, akiket igazán érint a dolog, nem volt megfelelőképpen tájékoztatva a körülményekről, a fejlődési lehetőségekről, esetleg a környezetvédelmi kérdésekről. Kovács csapata ugyanakkor szívesen követné a remetei példát, amikor száz lakos ellátogatott Miskolc mellé, megtekinteni egy hasonló szeméttárolót, mint amilyent oda is terveznek – a ditróiaknak ehhez hasonlóan Bulgáriába kellene ellátogatniuk a szienit bányához, fogalmazta meg igényét Kovács.
Fotó: Csibi Márti
Az olasz érdekeltségű Ditrău Mining Corporation Kft. már évek óta rávetette szemét a gyergyóditrói szienitre, és annak ellenére sem állt el az Újhavas-hegyre tervezett bányanyitástól, hogy a helyi közösség referendumon mondott nemet rá. A hatástanulmány minden egyes pontjára sikerült megfelelő választ adniuk a kitermelés környezetkímélő módját illetően, így a törvények értelmében megkaphatják az engedélyeket. A döntés azonban a gyergyóditrói önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa kezében van, és mindkettőnek feltett szándéka, hogy megakadályozzák a bányanyitást.
Fotó: Csibi Márti
Az ellenzők mellett kardoskodó közbirtokosság elsősorban azt nehezményezi, hogy az olasz cég képviselője nem tartotta be eddigi ígéreteit sem, ugyanakkor kifogásolják a beígért 26 munkahelyet, ami nevetséges egy 5000 fős községnek, hogy rengeteg nyersanyagot visz el, és az itteni nyeresége nulla, ezzel szemben az itt maradó kár maximális, vélekednek a bánya ellenzői. Az önkormányzatnál döntés született: bánya helyett a tavakra, campingre, turizmusra szavaznak és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a poros, zajos, kopár bányavidék létesítését. Arra az esetre, ha minden kötél szakad, jól kitervelt B verzió is készenlétben van, hogy Ditró a lehető legjobban profitálhasson a befektetésből.
Fotó: Csibi Márti
Mint ismeretes, geológiai mérések bizonyítják, hogy az Újhavas gyomrában 27 és fél millió tonna szienit van, melyből 18 és fél tonna kitermelhető. Ráadásul, a Ditró melletti tartalék tisztaságában és koncentráltságában vetekszik a norvégiai ásvánnyal.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.