Víz és levegő-tisztasági vizsgálatokat végeztek Csíkszeredában

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának környezetmérnök szakos hallgatói számára a mikrobiológiai laborgyakorlatok egyik legizgalmasabb része, amikor minden diák steril edényekben otthonról hoz vízmintát (kútvíz, ásványvíz, csapvíz) és kielemzi mikrobiológiailag. A szabványos bakteriológiai vizsgálatok (pl. baktériumok összcsíraszámának, fekális enterokokkuszok jelenlétének kimutatása) során kiderül, hogy az adott vízminta megfelel vagy sem az ivóvizekre vonatkozó előírásoknak.

Baktériumok a kútvizekben

Dr. Máthé István a környezeti mikrobiológiai laborgyakorlatokat vezeti. Az oktató szerint nem ritka, hogy a szűkebb vagy tágabb vidékünkről származó egyes vízmintákban (főként kútvizekben) a megengedettnél magasabb a baktériumok száma (amelyek elsősorban a talajból származnak), de fekális eredetű szennyezések is kimutathatók, főként hóolvadáskor vagy nagyobb esőzések után. Kedvezőtlen eredmények esetén javasolják a diákoknak, hogy fertőtlenítsék a kútjaikat klór alapú fertőtlenítőszerrel, majd a hatásidő lejárta után jól szivattyúzzák ki a vizet a kútból.

Csíkszereda levegőjéről

Az ivóvizek mellett épületek belső légterének, illetve Csíkszereda levegőjének mikrobiális terheltségét is vizsgálják. Ilyenkor a laborokban, az egyetem előterében, bentlakási vagy otthoni szobákban, a város különböző pontjain vesznek mintákat a diákok. Két nap múlva, miután a mikrobák elszaporodtak a táptalajokon, meg lehet állapítani, hogy az adott mintavételi helyen egy köbméter levegőben mennyi volt a baktériumok illetve penészgombák száma. Máthé István elmondta, hogy a városi levegő mikrobiális terheltségét sok minden befolyásolhatja – széljárás, csapadék, hőmérséklet, járműforgalom, évszakok stb. –, mélyreható következtetések levonására azonban sok vizsgálatra lenne szükség.

Mintavétel több helyszínen

Ugyanakkor a város különböző pontjain ugyanabban az időpontban vett levegőminták vizsgálatának eredményei összevethetők egymással. „Így például 2015. február 20-21-én több környezetmérnök hallgató segítségével egy nagyobb vizsgálatot végeztünk, amikor hat csíkszeredai helyszínen (a központi piac, a Szabadság tér, a központi park, az ifjúsági park, a BCR Bank-, illetve a megyei törvényszék melletti körforgalom) vettünk mintákat: 16 órakor a délutáni csúcsforgalomban, illetve éjjel 1 órakor. A vizsgálati időszakban nem hullott csapadék, és számottevő szélmozgás sem volt.”

Az eredmény

Az eredmények alapján megállapítható, hogy nappal a baktériumok csíraszáma a legalacsonyabb volt a két parkban és a központi piacnál (500-600 baktérium/m3 levegő). A főtéren 1000, míg a két körforgalomnál 3000 körül volt a baktériumok száma légköbméterenként. Éjszakára jelentősen csökken a csíraszám a legtöbb vizsgált helyszínen. Amint az várható volt, a legnagyobb csökkenés a körforgalmaknál volt tapasztalható, a BCR banknál levő körforgalomnál 46%-ban, míg a törvényszékinél 77%-al csökkent a baktériumok száma, ami nyilvánvalóan összefügg a csökkent autósforgalommal és a kevesebb szállóporral. Az egyetemi tanár szerint ugyanakkor elmondható, hogy Csíkszereda levegőjéből kimutatott baktériumszámok normál értékeknek számítanak téli időszakban, városi kültéri területeken.

Vegyszerek hatásának vizsgálata

További nagy vizsgálati témakör laborgyakorlatokon a háztartásban használt vegyszerek (pl. fertőtlenítőszerek, tisztító- és mosogatószerek, kozmetikai termékek) és különböző gyógyszerek antimikrobiális hatásának a tanulmányozása. Máthé István szerint sok esetben nagyon látványos, ahogyan az adott vegyszer vagy gyógyszer gátolja a környezetébe oltott különböző laboratóriumi mikrobatenyészetek szaporodását, így ún. gátlási zónák alakulnak ki. Minél nagyobb ennek a zónának az átmérője, annál erőteljesebben hat az adott antibiotikum az illető mikroorganizmusra.

„A fentiek és a többi mikrobiológiai laborgyakorlatok – például különböző (bőr)felületeken levő mikroorganizmusok tanulmányozásának – elsődleges célja, hogy a diákok hétköznapi, széles érdeklődésre is számot tartó gyakorlatias vizsgálatokat végezzenek el és értékeljenek ki. A megtanult alap mikrobiális technikák azok gyakorlatilag megegyeznek a világ bármely részén ipari-, vízügyi-, orvosi-, vagy kutatói laborokban használt technikákkal” – hangsúlyozta Máthé István.