Fotó: Veres Nándor
Csobotfalvi hagyományőrzők Magyarországról érkező hagyományőrzőkkel közösen kétnapos nyári vigadalmon vettek részt. A csütörtökön és pénteken zajló, negyedik alkalommal megtartott Csobotfalvi Vigadalmat a Csobod Öröksége Egyesület és az Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület szervezte.
2013. július 21., 19:582013. július 21., 19:58
2013. július 21., 20:482013. július 21., 20:48
A rendezvény Nagy I. Gábor és Miklós István festészeti kiállításának megnyitójával, valamint Baranyi Ferenc Tamási Áron elbeszélése nyomán írt A lóvá tett menyasszony című darabjának előadásával vette kezdetét. „Egyszer ki akartam próbálni belülről is, hogy miként néz ki egy ilyen színdarab, mert kívülről elég sokat láttam. Az évek folyamán többet be is tanítottam, de játszani még nem játszottam. Elég izgalmas volt, főként, hogy a sok mezőgazdasági és szervezésbeli elfoglaltság miatt nehéz volt megtanulni a szöveget, így láthattam, hogy nem könnyű egy falusi fiatalnak megtanulni és úgy előadni, hogy ne szégyenkezzen. Ez egy húszperces vásári darab, nagyon egyszerű és mulatságos. Annyira megtetszett az öttagú csapatnak, hogy lehet, más helyszíneken is bemutatjuk” – mondta el Antal Imre szervező.
A vigadalom programjában szerepelt Demeter László Havasi kaszálók című filmjének vetítése is, – amelyet a későbbiekben a falubeli gazdáknak még le szeretnének vetíteni a szervezők –, természetesen a tánctanítás és a hajnalig tartó táncház sem maradt el.
Másnap a csobotfalvi kultúrotthon udvarán kézműves tevékenységek és népi gyermekjátékok várták az érdeklődőket. Délután a jászberényi, jászapáti, szolnoki, csongrádi és csobotfalvi hagyományőrzők zene- és énekszóval végigvonultak a falun, majd a kultúrotthonban a csoportok sorra bemutatták a vidékükre jellemző táncokat. „A felvonuláskor a vendégeink a fogadó családtól csatlakoztak a menethez. Külön kiemelem azt a stráfszekeret – így mondják nálunk, a kollektív idején használták, ez nem egy bárkás szekér, hanem magas, szinte színpadszerű –, amely nagyon alkalmas arra, hogy az ember megmutatkozzon, hogy végigvonuljon a falun. Ezt Taplocáról vásároltuk meg a fiatalságnak. Kalákában építettük fel, télen fogtunk neki és az Ezer székely leány napja előtt szépen megfestettük. Nem híres festés, de a lényeg, hogy a lélek megvan benne, mert mindenki festette” – osztotta meg velünk a szervező. Elmondta, az idei vigadalom másik újdonsága, hogy Csobotfalváról két csoport lépett fel, a régebbi és egy másfél hónapja alakult, 25 fiatalból álló tánccsoport, az utóbbiakat Udvari Róbert tanít táncolni. „Mivel láttuk, hogy sokan vannak, akik nem kapcsolódtak be eddig az egyesület tevékenységébe, megpróbáltunk nyitni feléjük és nagyon örvendek, mert ahogy az első gesztust megtettük feléjük, egyből megérkeztek.”
Szombaton a csoportok Gyimesfelsőlokra mentek át, hogy ott részt vegyenek a Csángó Hétvégén.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!