Új idők szele a hagyományok mentén

A tavalyi évre vonatkozó megvalósításaink egy hosszabb listát tesznek ki – jelentette ki beszélgetésünk elején Rodics Gergely (fotó). Elmondása szerint a kistérség egyik legfontosabb munkája az ENSZ által támogatott, a hegyi kaszálók védelméről szóló projekt volt. Ez részben biológiai kutatásból állt, mellyel a hegyi kaszálók növényvilágának a fajgazdagságát, illetve rovarvilágát tárták fel. Emellett Delnén és Jávárdipatakán szociológiai kutatásokat végeztek. Ugyanakkor volt egy másik fejezet is, amely a gazdáknak szólt. Ennek keretében sajtkészítő tanfolyamot tartottak, illetve tejcsarnokok eszközellátására nyújtottak támogatást. Utóbbi lehetősséggel, mely tulajdonképpen ötvenszázalékos finanszírozást jelentett, több gazdaegyesület is élt.

A vezető szintén a megvalósítások közé sorolta, hogy részt vállaltak a Csík Leader akciócsoport stratégia készítéséből, illetve hogy Ajnádon tanösvényt sikerült kialakítani. Hangsúlyos szerepet kapott az egyesület életében a pályázatírás, a félig önellátó gazdaságok számára kiírt 141-es intézkedés keretében 38 gazda számára állították össze a dokumentációt. „Amiről eddig eredményünk van, az mind sikeresnek bizonyult. Ez természetesen egy fontos bevételi forrás is volt számunkra, amely a kistérség működésének a gerincét adja jelenleg” – jegyezte meg az ügyvezető.

Innovátorok volnának

„Talán elsősorban az új idők új szeleit, az új gondolkodásmódot, az új támogatási rendszereket, egyáltalán az EU lehetőségeit próbáljuk lefordítani az itteni világ számára. Ha lehet azt mondani, kicsit mi vagyunk az innovátorok, akik olyan ötletekkel jövünk, amelyek nem jellemzőek, vagy semmiképp nem elterjedtek a régióban” – hangsúlyozta az egyesület szerepével kapcsolatban Rodics Gergely. Majd hozzátette, ennek során próbálják összehangolni az új lehetőségekkel azt, ami hagyományos, ami érték és megőrzendő, például a hegyi kaszálók alkotta táj. „Hogy konkrétumokról beszéljünk: ha meg akarjuk őrizni a tájat, akkor ahhoz meg kell őriznünk a hagyományos gazdálkodást. Ez azt jelenti elsősorban, hogy kaszáló akkor van, ha van tehén. Tehén akkor van, ha a tejet el lehet adni jó áron. Nekünk azon kell dolgozni elsősorban, hogy ez megvalósulhasson. És ennek az egyik eleme, vagy következő lépése, hogy létrehozzuk a Delnére elképzelt sajtüzemünket” – mondta az ügyvezető.

Kifejtette, az egyesület szerepe abban rejlik, hogy kitapossa a megvalósítás ösvényét. „Például megmutatjuk, hogy az itteni viszonyok között hogyan lehet egy életképes kis tejfeldolgozót létrehozni úgy, hogy nem őrült drága, hogy akár EU-s alapokat igénybe sem kell venni, mert az csak megbonyolítja az életet” – magyarázta az illetékes, aki szerint ebben a konkrét esetben a helyi önkormányzat, a közbirtokosságok, illetve néhány angliai adományozó biztosítaná a beruházáshoz szükséges összegeket.

Nincsenek megbízható adatok

„A legnagyobb reményünk most a sajtüzem létrehozásában van” – nyugtázta az egyesületi vezető. Ugyanakkor a pályázatírással kapcsolatos tevékenység kibővítését szeretnék elérni, melyhez tanácsadást is párosítanának. Mint kiderült, a társulás idén a falvak társadalmi és gazdasági életét mélységben megismerő szociológiai kutatásra készül. „A fő célja tulajdonképpen az, hogy egy mélyreható, helyi társadalomkutatás történjen meg egy-két faluban, ami az élet és a gazdaság minden területét megpróbálja átfogni” – hangsúlyozta Rodics. Magyarázatként még hozzátette, azt szeretnék elérni, a statisztikai szépítésektől mentesen látszódjon, hogy az itteni emberek hogyan élnek, ezáltal pedig kideríteni, hol vannak azok a pontok, ahol ha az ember beavatkozna egy kis segítséggel, az nagyot lendítene a helyi társadalmon, illetve a helyi gazdaság fejlődésén.