Fotó: Barabás Ákos
Csíkszereda teljesíti-e a sürgősségi rendeletben megszabott előírásokat, miszerint évente csökkenteni kell a lerakott szemét mennyiségét? – érdeklődtünk Pál Tamástól, a hulladékgazdálkodásért felelős Eco-Csík Kft. igazgatójától.
2017. február 07., 10:472017. február 07., 10:47
2017. február 07., 11:342017. február 07., 11:34
„Azt az elvárást, hogy 15 százalékát hasznosítsuk újra a hulladéknak, annak eleget tudtunk tenni. Azonban nagyon megnőtt a hulladéktermelés, ez országszerte jellemző tendencia, így nemcsak Csíkszereda, hanem a többi település sem fogja egyelőre teljesíteni a környezetvédelmi minisztérium új célkitűzését, hogy 15 százalékkal kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba” – vélte a cég igazgatója.
Csökkenteni kell a szemét mennyiségét
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokat még tavaly módosította a technokrata kormány, ennek nyomán – 2016-ra visszamenőleg – évente 15 százalékkal kell csökkenteni a telepekre szállított szemét mennyiségét, az ennek eleget nem tevő önkormányzatokat pedig szankcionálják. Ezzel vennék rá a településeket a minél nagyobb arányú szelektív szemétgyűjtésre, az EU-s normák szerint ugyanis a háztartási hulladéknak legalább 15 százalékát kellene újrahasznosítani, 2020-ra pedig el kell érni az 50 százalékot. Az önkormányzatoknak ugyan az előző években is bírságot kellett fizetniük, ha a megengedettnél nagyobb mennyiségű szemetet szállítottak el a településről, sokan viszont kifogásolják, hogy a módosítás nyomán a büntetés a korábbi többszörösére emelkedett, számos városban pedig egyszerűen nem tudják teljesíteni az uniós normákat. A megengedettnél több szemét elszállítása után fizetendő illeték bevezetését a zöld szervezetek is kifogásolták, szerintük ennek hatására emelkednek a szemétbegyűjtési díjak, és tovább nő az illegális szemétlerakás.
Mint megtudtuk, nemhogy csökkent volna, hanem legalább 2150 tonnával nőtt tavaly Csíkszeredában a a lerakott háztartási szemét mennyisége a 2015-ös évi mennyiséghez képest.Tavalyelőtt ugyanis 7350 tonna szemetet termelt a város, 2016-ban azonban már jóval többet, azaz 9500 tonnát.
Az Eco-Csík Kft. teljes kiszolgálási övezetéből, Alcsíkról, Csíkszeredából, Lővétéről, és Felcsík egy részéből 11 100 tonna hulladék gyűlt össze és került a lerakóba 2015-ben, rá egy évre már nőtt a mennyiség, 14 630 tonnára. Pál Tamás szerint nagy ívet mutat felfele a hulladéktermelés egész Románia szinten. Az új jogszabály alapján minden pluszban lerakott tonna hulladékért 100 lej bírságot kell majd fizetniük az önkormányzatoknak.
Csíkszereda esetében ez az összeg jóval meghaladhatja a 200 ezer lejt. Nemcsak Csíkszereda lehet kénytelen bírságot fizetni a Környezetvédelmi Alapba, hanem hasonlóan nehéz helyzetben vannak a többi erdélyi városok is. Például Sepsiszentgyörgynek 766 ezer lejt, a nagyváradi önkormányzatnak 2016-ra pedig közel 302 ezer lejt kell befizetnie.
Valamivel az országos átlag felett tavaly 259 tonna üveget, 1400 tonna műanyagot, 3453 tonna papírt, 1252 tonna lebomló hulladékot, 6 tonna használt olajat, 30 ezer tonna akkumulátort, valamint 278 tonna használt abroncsot gyűjtött szelektíven a lakosság, ezzel Hargita megye 6–7 százalékos újrahasznosítási kvótát ért el – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjétől.
Az önkormányzatoknak a háztartási hulladék legkevesebb 15 százalékát szelektíven kell begyűjteniük: a normák országos szinten vannak kidolgozva, a hulladék elszállítási díjának megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A lényeg a lakosság környezettudatosságra nevelése – magyarázta az ügynökség vezetője.
A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa október 16-án Fráter Olivér történész könyvbemutatójára és előadására várja az érdeklődőket, amely Kratochvil Károly, a székely hadosztály parancsnokának sokoldalú életútját mutatja be.
Siklódy Ferenc csíkszeredai grafikus több mint húsz éve kezdte el monumentális vállalkozását: közel 400 rézkarcon örökítette meg Székelyföld művészeit, mestereit és alkotóit, létrehozva a vidék gazdag kulturális örökségének arcképcsarnokát.
Helyenként „ketyegő bombának” bizonyult a csíkszeredai városháza épülete, még épp időben fogtak hozzá a felújításához idén nyáron – hangzott el a keddi helyszínbejáráson, ahol a sajtó képviselői is betekintést nyerhettek a felújítási munkálatokba.
Több hónapja várnak a belügyminisztérium jóváhagyására Csíkszentsimonban, hogy elkezdhesse működését az első községi személyi nyilvántartó iroda Csíkszéken. Hiába van meg minden felszereltség, ennek hiányában nem tehetnek semmit.
Nem mindennapi módon ülték meg a lovat az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjai, akik a Csíkszentsimoni Gazdanapon mutatták be a trükklovaglás fortélyait vasárnap. Az akrobatikus mutatványokhoz lónak és lovasának figyelmesen össze kell dolgoznia.
A serdülőkori megbetegedések aktualitásairól tartottak előadásokat szombaton a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. A szimpóziumon gyermekgyógyászok és háziorvosok vettek részt.
Újabb szakrendelés kezdte meg működését a Csíkszeredai Megyei Kórházban, ahol a betegségek öröklődő okait vizsgálják, és személyre szabott tanácsadással támogatják a pácienseket. Beutalóval, ingyenesen vehetők igénybe a vizsgálatok.
Régóta készülnek rá, de most az újabb megszorítások, forrásmegvonások miatt tűnik bizonytalannak a csíkcsicsói sportcsarnok felépítése, amelynek költségeit a fejlesztési minisztériumnak kellene biztosítania. A csicsóiak abban bíznak, lesz előrelépés.
Az elmúlt időszakban többen is jelezték, hogy lovak csatangolnak felügyelet nélkül éjjelente több csíkszeredai utcában. Egy alkalommal tíz lovat számolt meg egy helybéli a Temesvári sugárúton.
Méhészek, termelők és mézkedvelők találkozóhelyévé válik Csíkszereda október 10–11-én. A rendezvény ízekben, illatokban és őszi hangulatban gazdag hétvégét ígér.
szóljon hozzá!