Fotó: Kristó Róbert
Tíz év után végre elérkezett az a pillanat, amelyre talán a legtöbb közbirtokosság illetve termelői társulás már annyira várt. Még a 2006/407-es vadászati törvény mondta ki, hogy a vadászterületek tíz évre megkötött bérleti szerződése lejártával a területtulajdonosi társulások árverés nélkül kaphatják meg a vadásztatási jogot ott, ahol a terület 51 százalékát a területtulajdonosok birtokolják. Ennek a törvényes kerete immár adott, csak élni kell vele.
2010. november 15., 13:342010. november 15., 13:34
2010. november 15., 14:382010. november 15., 14:38
Fotó: Kristó Róbert
Ha árverésre kerül sor, ismét az idegen vadászok szabják a törvényt saját területeinken
Közleményben hívja fel Hargita Megye Tanácsa, illetve a Hargita Megyei Agrárkamara a megyében működő közbirtokosságok és termelői társulások figyelmét az augusztus végén megjelent 1221-es miniszteri rendeletre. Ez határozza ugyanis meg, miként adhatók a vadászegyesületek ügykezelésébe tíz éves bérleti szerződés alapján a tulajdonosi társulások területei. Az illetékesek kihangsúlyozzák, a szóban forgó rendelet előírásai kiaknázhatók oly módon, hogy a székelyföldi termelők hasznára fordíthatók legyenek. Így ezek számára lehetőség adódik, hogy saját tulajdonukat még inkább a saját javukra használhassák fel.
Mint kiderül, még a 2006/407-es vadászati törvény mondta ki, a vadászterületek tíz évre megkötött bérleti szerződése lejártával a területtulajdonosi társulások árverés nélkül kaphatják meg a vadásztatási jogot ott, ahol a terület 51 százalékát a területtulajdonosok birtokolják. Ennek módját szabályozza az említett (2010/1221-es) miniszteri rendelet. Az illetékesek szerint a Hargita megyei tulajdonviszonyokat figyelembe véve, megállapítható, hogy általában a közbirtokosságok rendelkeznek a legnagyobb tulajdonhányaddal a vadászterületeket illetően. Megjegyzendő, ahhoz, hogy az 51 százalékot vadászterületként birtokolni lehessen, községenként 400–600 tulajdonosnak kell belépnie szántó- és erdeikaszáló-területtel.
„Jogosan teszik fel a kérdést a tulajdonosok, hogy ebből milyen előnyük származik. A válasz egyértelmű, a tulajdonosok közgyűlése dönti el, melyik vadásztársulat kaphatja meg ügykezelésre a vadászterületet; meghatározzák, hogy a terület utáni bért (amelyet a miniszteri rendelet szabályoz) miként használják fel” – hívják fel az érintettek figyelmét.
A közlemény fogalmazói szerint rendkívül fontos tudni, a törvény szabályozása értelmében hegyvidéken egy vadászterület nagysága 10 000 hektár. A bérleti díj 10 000 euróig mehet. Ennek 80 százaléka a tulajdonosi társulást illeti meg, és felhasználási módját a társulás közgyűlése dönti el. Dönthetnek a bérleti díj kifizetéséről a tagoknak – bár a hektáronkénti egy euró összeggel a kis területek tulajdonosai nem tudnak sokat kezdeni –, vagy a befolyó összegből építhetnek mezei utakat, a legelőkön szálláshelyeket, itatókat, ahol a területtulajdonosok állatai kaphatnak helyet, vagy a vadászegyesülettel egyetértésben megtéríthetik a vadkárokat különösebb minisztériumi bürokratikus eljárások nélkül.
A lényeg az, hogy a jogos tulajdonosok rendelkezzenek a terület fölött, ne idegenek. „Felhívjuk a tulajdonosok figyelmét, hogy ne szalasszák el ezt a kínálkozó alkalmat, ellenkező esetben ismét kiengedik kezükből tíz évre az önrendelkezés lehetőségét” – nyomatékosítják az illetékesek.
Mint kiderült, az elkövetkező időszakban a közbirtokosságok vezetőtanácsai és a vadászegyesületek tagjai felkeresik a tulajdonosokat, akik aláírásokkal kérhetik a belépést a tulajdonosi társulásokba a vadászterületen levő területekkel. „Sajnos, a törvény így rendelkezik, másképp nem kaphatja meg a tulajdonosi társulás a vadásztatási jogot árverés nélkül. Ha árverésre kerül sor, jöhetnek idegenből az újgazdagok, akik mellényzsebükből kifizetik a díjakat, és az idegen vadászok szabják a törvényt a saját területeinken. Már volt példa rá, hogy a pénz diktálta a törvényt. Összefogással, tisztességes egyezségekkel valódi tulajdonosokká válhatunk” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Arra, hogy a Csíki-medencében hogyan élnek ezzel a lehetőséggel, a későbbiekben még visszatérünk.
Arról, hogy ki mennyire lelkiismeretes állampolgár, mindent elmond a személyazonossági igazolványának hátsó oldala. Ide ragasztják ugyanis minden választási részvétel után az aktuális dátummal ellátott Votat-matricát.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.
szóljon hozzá!