Fotó: Kristó Róbert
Tíz év után végre elérkezett az a pillanat, amelyre talán a legtöbb közbirtokosság illetve termelői társulás már annyira várt. Még a 2006/407-es vadászati törvény mondta ki, hogy a vadászterületek tíz évre megkötött bérleti szerződése lejártával a területtulajdonosi társulások árverés nélkül kaphatják meg a vadásztatási jogot ott, ahol a terület 51 százalékát a területtulajdonosok birtokolják. Ennek a törvényes kerete immár adott, csak élni kell vele.
2010. november 15., 13:342010. november 15., 13:34
2010. november 15., 14:382010. november 15., 14:38
Fotó: Kristó Róbert
Ha árverésre kerül sor, ismét az idegen vadászok szabják a törvényt saját területeinken
Közleményben hívja fel Hargita Megye Tanácsa, illetve a Hargita Megyei Agrárkamara a megyében működő közbirtokosságok és termelői társulások figyelmét az augusztus végén megjelent 1221-es miniszteri rendeletre. Ez határozza ugyanis meg, miként adhatók a vadászegyesületek ügykezelésébe tíz éves bérleti szerződés alapján a tulajdonosi társulások területei. Az illetékesek kihangsúlyozzák, a szóban forgó rendelet előírásai kiaknázhatók oly módon, hogy a székelyföldi termelők hasznára fordíthatók legyenek. Így ezek számára lehetőség adódik, hogy saját tulajdonukat még inkább a saját javukra használhassák fel.
Mint kiderül, még a 2006/407-es vadászati törvény mondta ki, a vadászterületek tíz évre megkötött bérleti szerződése lejártával a területtulajdonosi társulások árverés nélkül kaphatják meg a vadásztatási jogot ott, ahol a terület 51 százalékát a területtulajdonosok birtokolják. Ennek módját szabályozza az említett (2010/1221-es) miniszteri rendelet. Az illetékesek szerint a Hargita megyei tulajdonviszonyokat figyelembe véve, megállapítható, hogy általában a közbirtokosságok rendelkeznek a legnagyobb tulajdonhányaddal a vadászterületeket illetően. Megjegyzendő, ahhoz, hogy az 51 százalékot vadászterületként birtokolni lehessen, községenként 400–600 tulajdonosnak kell belépnie szántó- és erdeikaszáló-területtel.
„Jogosan teszik fel a kérdést a tulajdonosok, hogy ebből milyen előnyük származik. A válasz egyértelmű, a tulajdonosok közgyűlése dönti el, melyik vadásztársulat kaphatja meg ügykezelésre a vadászterületet; meghatározzák, hogy a terület utáni bért (amelyet a miniszteri rendelet szabályoz) miként használják fel” – hívják fel az érintettek figyelmét.
A közlemény fogalmazói szerint rendkívül fontos tudni, a törvény szabályozása értelmében hegyvidéken egy vadászterület nagysága 10 000 hektár. A bérleti díj 10 000 euróig mehet. Ennek 80 százaléka a tulajdonosi társulást illeti meg, és felhasználási módját a társulás közgyűlése dönti el. Dönthetnek a bérleti díj kifizetéséről a tagoknak – bár a hektáronkénti egy euró összeggel a kis területek tulajdonosai nem tudnak sokat kezdeni –, vagy a befolyó összegből építhetnek mezei utakat, a legelőkön szálláshelyeket, itatókat, ahol a területtulajdonosok állatai kaphatnak helyet, vagy a vadászegyesülettel egyetértésben megtéríthetik a vadkárokat különösebb minisztériumi bürokratikus eljárások nélkül.
A lényeg az, hogy a jogos tulajdonosok rendelkezzenek a terület fölött, ne idegenek. „Felhívjuk a tulajdonosok figyelmét, hogy ne szalasszák el ezt a kínálkozó alkalmat, ellenkező esetben ismét kiengedik kezükből tíz évre az önrendelkezés lehetőségét” – nyomatékosítják az illetékesek.
Mint kiderült, az elkövetkező időszakban a közbirtokosságok vezetőtanácsai és a vadászegyesületek tagjai felkeresik a tulajdonosokat, akik aláírásokkal kérhetik a belépést a tulajdonosi társulásokba a vadászterületen levő területekkel. „Sajnos, a törvény így rendelkezik, másképp nem kaphatja meg a tulajdonosi társulás a vadásztatási jogot árverés nélkül. Ha árverésre kerül sor, jöhetnek idegenből az újgazdagok, akik mellényzsebükből kifizetik a díjakat, és az idegen vadászok szabják a törvényt a saját területeinken. Már volt példa rá, hogy a pénz diktálta a törvényt. Összefogással, tisztességes egyezségekkel valódi tulajdonosokká válhatunk” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Arra, hogy a Csíki-medencében hogyan élnek ezzel a lehetőséggel, a későbbiekben még visszatérünk.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 12 óra 43 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Egy személyautót ütött el egy vonat szerdán délután Temes megyében, a kocsiban tartózkodó két személy – sajtóbeszámolók szerint férj és feleség – a helyszínen életét vesztette.
Kerékpáros felvonulással indult, majd tánc- és kóruselőadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel folytatódott az idei székelyudvarhelyi majális Szejkefürdőn. Az eső ugyan közbeszólt, de a hangulatot nem tudta elmosni.
A nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények miatt jogerősen nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Corneliu Bârlădeanult, világi nevén Corneliu Onilát, Huși volt ortodox püspökét a bákói börtönbe vitték a rendőrök.
A rendőrök az elmúlt 24 órában összesen 473 sofőrnek vonták be a jogosítványát, 138-nak gyorshajtás, 25-nek alkohol hatása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott csütörtökön a Román Rendőrség.
A minivakációra és a nyári szezonnyitásra készülve frissen sülteket kínáló teraszos vendéglőket ellenőriz az élelmiszer-biztonsági hatóság. A megyei főállatorvos a hús- és készétel-vásárlással kapcsolatban is jótanácsokat fogalmazott meg.
Betöréssel és lopással gyanúsítanak egy 22 éves székelyudvarhelyi férfit, akit szerdán fogtak el a rendőrök. A fiatalember már korábban is követett el hasonló bűncselekményeket – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a tizenegy jelölt közül megválasszák Románia új elnökét.
szóljon hozzá!