Fotó: Kristó Róbert
A közeljövőben akár három kisközösségi vágóhíd is működhet Hargita megyében, 2012 első felére pedig további öttel gyarapodhat ezek száma – derült ki azon a Csíkszeredában csütörtök délelőtt tartott megbeszélésen, melyen a megyei állategészségügyi hatóság, illetve a megyei tanács szakemberei, valamint a kis vágóhidak létrehozása iránt érdeklődő befektetők vettek részt. A találkozón elhangzott, jó lenne, ha az egyes vágópontok mellé kisebb feldolgozó üzemek is létesülnének, hiszen csak ezek által lehet igazán jövedelmezővé tenni a tevékenységet.
2011. szeptember 01., 19:312011. szeptember 01., 19:31
2011. szeptember 04., 12:552011. szeptember 04., 12:55
A beszélgetés elején Márton István, a Hargita megyei tanács által működtetett Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság vezetője mutatta be a magyarországi kis vágóhidak működését. Elmondása szerint ezek tevékenységét akár negyven négyzetméteren is le tudják bonyolítani, természetesen betartva a törvényes előírásokat, már ami az állatok kábításának, levágásának feldolgozásának folyamatait illeti. Mint fogalmazott, egy ilyen kis üzem létrehozásába négyzetméterenként 1300–1500 eurót kellett befektessenek az ottani gazdák.
A továbbiakban dr. Borsos Csaba a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság álláspontját ismertette a témával kapcsolatban. Elmondta, a törvény számos olyan előírást tartalmaz, amely megkönnyíti a beruházó életét. Például, ha a levágásra szánt állatok 50 kilométeres körzetből érkeznek, nem kell pihentető helyet kialakítani, ugyancsak nem szükséges létrehozni külön állatorvosi szobát, illetve megengedi az egy szobából álló öltözőt. Az illetékes kihangsúlyozta, a működtetőknek kötelezettségeik is vannak, majd néhányat fel is sorolt ezek közül: könnyen tisztítható felületet kell biztosítani a létesítményben, a szennyvizet nem szabad közvetlenül a csatornarendszerbe engedni, valamint szigorúan be kell tartani az állatjóléti feltételeket. Utóbbi azt jelenti, hogy levágás előtt el kell bódítani a jószágot. Azt is megtudtuk, a törvény többek között meghatározza azt az állatlétszámot, amelyet egy hónap alatt le lehet vágni. Szarvasmarhák esetében például ez 20 egyed, sertés, juh és kecske esetében viszont 100 fő. A kettő kombinációjaként nem lehet meghaladni a 2,5 UVM-t naponta. A mértékegység meghatározásában minden állattípus bizonyos értékkel bír, ez 0,05 UVM és 1 UVM között váltakozik. Ezek mellett természetesen egy sor, a létesítmény elrendezésére vonatkozó, valamint higiéniai feltételnek is meg kell felelni.
Bernád Zelma, a környezetvédelmi ügynökség igazgatója felhívta a jelenlevők figyelmét, a vágópontok tervezése folyamán az általa vezetett hatóság véleményezését is ki kell kérni, a működéshez viszont nem szükséges környezetvédelmi engedélyt kiváltani, elég a saját felelősségre adott nyilatkozat.
A beszélgetés további részében Sándor Kálmán, a Biolact Mezőgazdasági Szövetkezet képviseletében egy székelyudvarhelyi cég vágópont létesítéssel kapcsolatos árajánlatát mutatta be. Ebből kiderült, egy ilyen beruházás akár a 150 ezer eurós összeget is elérheti. Az illetékes kérdésünkre megjegyezte, a szövetkezet már jó ideje foglalkozik a kisközösségi vágóhidak létesítésének kérdésével. Céljuk, minél jobban segíteni a gazdákon, ezért az az elgondolásuk, hogy azt a típusú tervet, amit a Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság támogatásával el tudnak készíteni, ingyen adják tovább azoknak a szervezeteknek, amelyek ilyen kis vágóhidak építésében gondolkodnak.
Nem mindenki lelkesedett az ötletért
„2008-tól foglalkozunk a vágópontok létrehozásával” – ez már Borboly Csaba részéről hangzott el az említett találkozón. A megyei tanácselnök szerint a folyamat egyáltalán nem volt akadálymentes, hiszen sem a román vidékek nagy húsfeldolgozóinak, sem az Európai Uniónak nem állt érdekében ezek működését engedélyezni. Az elöljáró ugyanakkor kiemelte, a vágópontok működéséhez feltétlenül hozzá kell rendelni a kis húsfeldolgozó üzemeket, illetve az így előállított termékek különböző piacokon történő értékesítését. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, az általa vezetett intézmény problémaként említette a hústermékből származó hulladék megsemmisítését. Az elképzelések szerint ebben a befektetők segítségére sietnének oly módon, hogy úgynevezett mobil égető berendezéseket vásárolnának, ehhez viszont meg kell keresni azt a jogi alapot, mely szerint a megyei tanács eszközölhet egy ilyen jellegű beruházást.
Bíró Ernő: az elsők között leszek
Személy szerint nagyon örvendek, hogy jóváhagyták ezt a jogszabályt – válaszolt kérdésünkre a csíkszentdomokosi Bíró Ernő. Elmondása szerint már korábban is működtetett kis vágópontot, ám 2004-ben, a megnyitás után három hónappal lakatot kellett tegyen a létesítményre. Hozzátette, jelenleg mintegy öt-hatezer euró értékű módosítást kell eszközölnie ahhoz, hogy ismét felvehesse a tevékenységet. A vállalkozó terveiről elmondta, zömében saját gazdaságából származó állatait vágná le, ezt egészítené ki a gazdáktól vásároltakkal, az így rendelkezésre álló nyers húst pedig saját, ősztől beinduló vendéglőjében használná fel.
Jenőfalván feldolgozó üzem is lesz
Egy volt magtár épületében tervezzük létrehozni a vágópontot – nyilatkozta Jére Elemér. A csíkjenőfalvi közbirtokosság elnöke azonban hozzátette, elképzeléseik szerint egy feldolgozó üzemet is indítanának, amelynek nagyon fontos szerepet tulajdonítanak. „Célunk az, hogy a többi közbirtokossággal és gazdaegyesülettel együttműködve valósuljon meg a beruházás” – említette az elnök. Kifejtette, egyelőre még nincs eldöntve, hogy a hozzávetőlegesen egymillió lejes munkálatokat saját költségvetésből finanszíroznák, vagy pályázatból fedeznék. Vágópontot létesítene a dánfalvi közbirtokosság is. Lukács Gábor elnök úgy fogalmazott, nem a jenőfalviak konkurenciájaként lépnének fel, inkább kiegészítenék egymás tevékenységét. „Egy felmérés alapján községünkben van az egyik legnagyobb és legszebb szarvasmarha-állomány. Úgy vélem, egy vágópont teljes mértékben lefedné az igényeket. A legfontosabb szempont az, hogy a gazdáknak ne kelljen időnap előtt eladniuk állataikat, hanem legyen értelme vágósúlyig felnevelni azokat” – nyomatékosított az illetékes, hozzátéve, mindenképpen régiószinten kellene gondolkodni, ezért is fontos az összefogás a jenőfalvi közbirtokossággal.
Gyimesfelsőlokon és Székelyudvarhelyen már csak az engedélyre várnak
Az épület megvan, a felszerelés is, immár csak a hatóságok engedélyére van szükség, hogy ismét megnyithassuk a vágópontot – ezt már a gyimesfelsőloki Antal Mária Magdolnától tudtuk meg. Mint a vállalkozó fogalmazott, az állategészségügy szakemberei a napokban veszik szemügyre a létesítményt, és amennyiben mindent rendben találnak, indulhat is a tevékenység. Hasonló állásponton van a székelyudvarhelyi Deák Elek. A befektető elmondta, régi, Kadicsfalván található vágópontját üzemeltetné be újra, ehhez mindössze 10 ezer lej értékű javítási munkálatot kell elvégeznie. Kihangsúlyozta, ily módon húsfeldolgozója tevékenységét könnyíteni meg, hiszen ő maga választhatja ki, milyen állatot vásárol levágásra.
„Feltétlenül kell egy vágópont. Vannak elképzeléseink, ám amíg ezek nem konkretizálódnak, nem beszélnék róla” – nyilatkozta a témával kapcsolatban András Zoltán. A kászoni polgármester úgy fogalmazott, ebben a kérdésben hosszú távon gondolkodnak, így a vágópont létesítését majd egy kisebb feldolgozó üzem kialakítása fogja követni. Információink szerint Alcsíknak is lesz kisközösségi vágópontja, a létesítményt Tusnád községben hoznák létre.
Csak feldolgozással lehet nyereség
„Abban kell gondolkodnia mindenkinek, hogy a levágásból származó nyers húsból mennyit tud eladni az üzletláncoknak vagy nagykereskedőknek. A megmaradt mennyiséget viszont fel kellene dolgozni, azért, hogy nyereséges lehessen ez a tevékenység” – mondta Márton István, a megyei tanács által működtetett Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság vezetője. Véleménye szerint mindezek mellett bevételi forrás lehet a bemutató üzlet létrehozása, valamint, nyugati mintára, a hagyományos feldolgozás ismertetése a turistákkal is. Ugyanakkor megoldás lehet, ha a vágópontok működtetői szerződést kötnek a nagyobb feldolgozókkal, nyersanyaggal látva el őket. Az illetékes kihangsúlyozta, az általa vezetett egyesület pályázatot írt ki egyesületek és szövetkezetek számára, mellyel a kisközösségi vágóhidak létesítésének költségeit támogatják.
Megváltozott egy Bethlen-negyedi utca forgalmi rendje Székelyudvarhelyen: egyirányúvá vált a Céhek utca egy szakasza, érdemes figyelmesen közlekedni.
Negyedik alkalommal szervezik meg Nyáresti filmek elnevezésű rendezvényt Székelyudvarhelyen, melynek célja helyi és anyaországi filmkészítők és alkotásaik megismertetése az udvarhelyszéki közönséggel.
Az esőzések miatt szerdától több napra leállították a Korond-patak ideiglenes elterelésével kapcsolatos munkálatokat a parajdi sóbányánál – közölte Hargita megye prefektusa.
Előbb az étkező turistákat kergette el a tányérok mellől, majd a kiérkező hatóságokra is rárontott az a fiatal medve, amelyet szerdán délben kénytelenek voltak kilőni a vadászok egy zeteváraljai panzió udvarán.
Jövőre elkezdődhet a Harvíz Rt. vízhálózattal kapcsolatos udvarhelyszéki nagyberuházása, több mint 40 millió lejre növeli a város az EU-s beruházások önrészének biztosítására szánt hitelvonalát – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők ülésén.
A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
szóljon hozzá!