Prefektusi pálfordulás zászlóügyben

„A délelőtt folyamán személyesen járt nálunk a prefektus. Hozott egy ajándéklapot, amelyen egy figyelmeztetés és egy büntetés állt” – számolt be a csütörtökön történtekről Bíró László. Csíkmadaras polgármestere elmondta, az általa vezetett hivatal figyelmeztetésben részesült, mert a községházára nincs kitűzve két darab román nemzeti lobogó. Ugyanakkor négyezer lejes bírságban részesült, mert állítólag Magyarország hivatalos zászlaja látható az épületen.

„A figyelmeztetés tartalmával egyetértek, a második román zászlót valóban ki kell tennem. A büntetésről szóló jegyzőkönyvet azonban megtámadom a közigazgatási bíróságon” – jelentette ki a községvezető, majd így folytatta: „Úgy gondolom, az a magyar nemzet szimbóluma, történelmi jelképünk, annak ott a helye. Nagyot tévednek azok, akik büntetést is kirónak ránk azért, mert saját szimbólumainkat használjuk.”

Bíró László szerint sajnálatos, hogy ilyen ügyekre kell elpazarolják energiájukat ahelyett, hogy a község valós gondjaival foglalkozzanak, illetve a fejlesztési elképzelések megvalósításával. „Úgy látszik, a román politikusok legnagyobb problémája az, hogy a térségben mi ezeket a szimbólumokat használjuk. Pedig vannak sokkal égetőbb gondok is az országban, például az emberek életszínvonalát kellene emelni. Hagyják ránk, ezeket a dolgokat, tiszteljék a másságot és fogadják el azt” – nyomatékosított Csíkmadaras polgármestere, hozzátéve, a látogatás során a székely zászló használatával kapcsolatban nem tett megjegyzést a prefektus.  

Jean-Adrian Andrei: megnéztem a Wikipédián

„A helyszíni ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy Románia nemzeti lobogója és más államok jelképeinek használatáról szóló törvényes előírások nincsenek betartva“ – jelentette ki megkeresésünkre Jean-Adrian Andrei. Hargita megye prefektusa azt mondta, januári nyilatkozatát követően (melynek során úgy fogalmazott, a székely zászlót és a címeres magyar lobogót nem tekinti olyan állami jelképeknek, amelynek használata a romániai közintézményeken korlátozva volna) utánaolvasott a kérdésnek a Wikipédia internetes portálon, illetve a magyar alkotmányban is. Mindkettő esetében azt írja, hogy mind a címeres, mind a címer nélküli lobogó Magyarország hivatalos zászlaja. „A jegyzőkönyvet meg lehet támadni a bíróságon. Nem történt semmi tragédia, nem halt meg senki” – nyilatkozta a prefektus azon felvetésünkre, hogy a magyar alaptörvény szerint kizárólag a címer nélküli zászló tekinthető hivatalos állami jelképnek.  

Törvénytelen a székely zászló is

A székely zászlóval az a gond, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság végleges határozata megsemmisítette a megyei tanácsnak azt a határozatát, mely révén a megye zászlójának nyilvánították azt – tudtuk meg a prefektustól. A kormánybiztos szerint ez a döntés mindenkire nézve kötelező érvényű, így ez a jelkép nem használható a közintézményeken. „Nem fogok mindenhová elmenni és mindenkit megbüntetni. Nem ez a megoldás, hanem a párbeszéd, az együttműködés, a diplomácia. Ezek sajnos nagyon hiányoznak a vidéken” – hangsúlyozta a prefektus. Hozzátette, eltökélt szándéka, hogy a következő időszakban a megyei tanács elnökével, illetve a polgármesterekkel is találkozót szervezzen, melyen a nemzeti szimbólumok használatának kérdését szeretné tisztázni. „Nem csak a románok prefektusa vagyok, hanem a magyaroké is. De mindenkinek meg kell értenie, román állampolgárként be kell tartani a szabályokat és a törvényeket” – szögezte le Jean-Adrian Andrei.   

Mit is ír a Wikipédia?

Utánanéztünk, mit is írnak azok a dokumentumok vagy portálok, amelyekre Jean-Adrian Andrei prefektus hivatkozik a négyezer lejes pénzbeli bírság kiszabása kapcsán. A Wikipédia magyar és román változata egyaránt úgy írja, „Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.” A portál, kissé ellentmondásosan, a címeres piros-fehér-zöld lobogót „nem hivatalos állami” zászlóként említi.

A magyarországi alaptörvény első cikkelyének 2. bekezdése azonban ennél sokkal egyértelműbben fogalmaz: „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.”