Még a széna is hasznavehetetlen, tüzet raknak alája

Csak szakad az eső minduntalan, a csapadékos napokat alig váltja fel egy-egy rövidebb száraz, napsütötte időszak. Az időjárási viszonyok miatt a gazdák feje fájhat a legjobban: a kultúrák legtöbbjénél nagymértékű terméskieséssel kell számolni idén, a legjobban érintett talán a burgonya. Még a szénacsinálás sem megy úgy, mint a korábbi években.

Az egyszerű számadatokat vizsgálva is rájöhetünk, semmi jót nem tartogatnak idén az égiek a mezőgazdaság számára. Hiszen a júniusban mért csapadékmennyiség az átlagosnak a duplája, azaz a négyzetméterenkénti 95,6 liter helyett 176,9 liter eső zúdult a vidékre. Júliusban sem állunk jobban, amikor is az átlagos 88,7 literhez képest 133 liter csapadék hullott. Hasonlóan rosszul alakult az év első fele is, azaz a január-márciusi időszakban, illetve májusban sem nagyon tudtunk fellélegezni ebből a szempontból. A sok eső sajnos, megtette hatását: könyörtelen árvizek zúdultak vidékünkre, több száz hektár termőföldet semmisítve meg. A csapadék közvetett kárával is számolni kell: a nedves talaj miatt nagyon sok helyen a növényvédelmi munkálatokat nem tudják elvégezni, hiszen a bevetett területekre egyszerűen nem lehet rámenni. Így szabadon terjedhetnek a betegségek.

A burgonyának jól indult az esztendő

„A tavaszi, nyár eleji időjárás igencsak jót tett a pityókának. Ám végül soknak bizonyult a lehullott eső” – magyarázta érdeklődésünkre Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint nem csak az árvizek okozták a kárt a parcellákon. A belvizek, az átnedvesedett talaj miatt nem lehetett rámenni a területekre, nem lehetett kezelni a növényeket, így szabadjára terjedhetett például a burgonyavész. Július közepén az alcsíki és felcsíki pityókaültetvények közel felét közepesen, harmadát pedig erőteljesen, negyedét enyhén támadta meg a betegség. Gyergyó környékén enyhébbek a károk, az itteni parcellák mintegy negyedén van erőteljesen a vész. Az udvarhelyszéki részen a területek majdnem felét érintette erőteljesen a betegség. Az állapotok az utóbbi két hétben csak romlottak, a fertőzés terjedését nem igazán lehetett megállítani. „Tulajdonképpen a megyében nem létezik olyan parcella, ahol a burgonyavész ne tombolna valamilyen mértékben” – magyarázta az illetékes. Majd hozzátette, idén a burgonyatermést ért kár összesen 40-44 millió lej közöttire tehető.

Minden szenvedett az időjárás miatt

A burgonyát leszámítva, a június 14. és augusztus 3. közötti időszakban Hargita megyében nem kevesebb, mint 2,5 millió lejes kárt okoztak az időjárási körülmények – tudtuk meg Török Jenőtől. Több mint négyezer hektár kaszáló, 512 ha burgonya, 407 ha takarmánynövény, 492 ha búza, 173 ha árpa, 220 ha kukorica érintett, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Összesen 5772 hektár mezőgazdasági terület károsodott a jelzett időszakban, ebből 4368 ha kaszáló.

Sürgősen cselekedni kell

„Azt ajánlom, azokon a parcellákon, ahol a burgonyavész támadása ötven százaléknál nagyobb területet érint, szártalanítani kell, hiszen ellenkező esetben a záporok a gumókra mossák a spórákat, ezzel még nagyobb kárt okozva. Ahol nincs ekkora probléma, ott tanácsos még egyet permetezni a burgonyaszüret előtt” – fogalmazott a sürgős teendőkkel kapcsolatban Török Jenő. Kiegészítette, mindezzel együtt ebben az évben burgonyából mintegy 20-30 százalékos terméskieséssel lehet számolni az egész megyére kivetítve.

Sok helyen lángol a széna

Több jelzés érkezett szerkesztőségünkbe, miszerint sokan a lekaszált széna elégetésére kényszerültek a csapadékos időjárás miatt. „Hasznavehetetlen, tönkrement, állatnak már nem adható” – így jellemezte a jelenlegi helyzetet egy szépvízi gazda. Mint mondta, az általa lekaszált széna nagy része nem tudott kiszáradni, megrothadt, így azt el kellett égetni. „Természetesen az igazi megoldás az lenne, ha trágyadombra szállítanánk, ám ez többletmunkával jár. Egyszerűbb tüzet adni alája, már ha egyáltalán annyira megszáradt, hogy elégjen” – magyarázta a gazda. A mezőgazdasági igazgatóság kimutatása szerint az esőzések során a kaszálókat ért kár megközelíti az 1,3 millió lejt. Ám akárcsak a burgonya esetében, a közvetett pusztítás értéke ennél jóval több.

Nehezen zajlik az aratás

Ugyancsak Török Jenőtől, a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől tudtuk meg, nehézkesen halad az aratás is. Őszi búzából például Hargita megyeszinten mindössze tíz százalékot sikerült betakarítani, az átlagtermés mintegy 2700 kiló. „Alig volt pár nap szép idő, amikor a búzát aratni lehetett” – tette hozzá a szakember. A sörárpából is keveset, mintegy három százalékot gyűjtöttek be, őszi árpából viszont 80 százalékot sikerült learatni. Mint kiderült, megyénk nem áll túl rózsásan a gazdák számára rendelkezésre álló búzaraktárok tekintetében sem. A közraktárok nagy részét ugyanis már évekkel ezelőtt eladták, ezekben más jellegű gazdasági tevékenységek zajlanak, vagy tulajdonosaik éppen megfizethetetlen árat kérnek a gazdáktól. Egyébként az idei búzatermés esetében a veszteség mellett a minőség romlásáról is panaszkodnak az érintettek, ami a sütőipari termékeket is hathatósan befolyásolja.