Fotó: Iochom Zsolt
A tanulságok levonása volt a legfőbb jellemzője a Siculicidium 247. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszédeknek. A madéfalvi vérengzések tiszteletére pénteken tartott megemlékezést a helyi lakosokon kívül magas rangú politikusok, illetve több székelyföldi település képviselője is megtisztelte jelenlétével. Külön színfoltját jelentették az eseménynek az uzoni és gidófalvi huszárok, illetve a Pusztinai Házért Egyesület népviseletben megjelent tagjai.
2011. január 07., 20:122011. január 07., 20:12
2011. január 09., 15:542011. január 09., 15:54
Legyen dicsőség azoknak, akik vérüket adták a szabadságért
Egy teljes napra piros-fehér-zöldbe öltözött Madéfalva községe, hiszen pénteken a település legtöbb portáján felfedezhettük a nemzeti lobogót. A tragikus események évfordulójának napján szervezett megemlékezés a Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmisével kezdődött, ezt a Zöld Péter Általános Iskola tanulóinak előadása követte. Majd az ünneplő közösség a Siculicidium emlékműhöz átvonulva méltatta a hősöket.
„Tudták, hogy a behódolás önazonosságuk elvesztését, jogaik megszűnését eredményezi. Ráéreztek arra is, hogy a zsarnok osztrák uralom határőrség-felállítási stratégiája a székelység kizsákmányolásához vezet, amelyet csak közös tiltakozással akadályozhatnak meg” – fogalmazott az akkori eseményekkel kapcsolatban Szentes Csaba. Madéfalva község polgármestere kiemelte, a mai székelyeknek is hasonló élethelyzetekkel kell szembesülniük, hiszen ma is vannak olyan próbálkozások, amelyek az egész Székelyföld létét veszélyeztetik. „Tudnunk kell, hogy egymásra támaszkodva, közös akaratunkat érvényesítve, őseink példáját követve, megőrizhetjük hagyományainkat, megvédhetjük jogainkat. Nem véletlenszerű, hogy ma itt nem csak Madéfalva lakossága, hanem Székelyföld több településének képviselői is fejet hajtanak az 1764. január 7-i veszedelem áldozatainak emléke előtt” – nyomatékosított a községvezető.
Kelemen Hunor, a román kormány kulturális minisztere szerint, ami 1764-ben, Madéfalván történt, semmilyen körülmények között nem nevezhető egyenlő felek harcának, küzdelmének, hiszen népirtás, tömeggyilkosság volt, amely kettős tanúsággal bír: először is, hogy szabadságunkért, értékeinkért, önazonosságunkért nem szabad soha, semmiféle kompromisszumot kötni; másodszor pedig, hogy egymás ellen soha nem fordulhatunk. „Nem szabad engednünk annak a csábító erőnek, amely mindig megpróbálja a magyart a magyar ellen, a székely embert a székely ellen felbújtatni, egymás ellen próbálja fordítani a közösség tagjait” – jelentette ki a politikus.
A felszólalok sorában a minisztert követő Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja úgy fogalmazott, a madéfalvi veszedelem nagy tanúsága, hogy a szabad székelyek kimondták a nemzetpusztulásra kiadott parancsra azt a szót, ami bukásban is legyőz minden fegyvert. „Kimondták azt a szót, hogy nem. Legyen dicsőség azoknak, akik a nem szóval kettéhasították 1764 januárjában az acélszürke hideg eget Madéfalva fölött. Ártatlan vérük legyen áldás ismét egységesülő nemzetünkre” – hangzott el a konzul részéről.
Az ünnepségen beszédet mondott Gyerkó László szenátor, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, majd a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit. A nap további mozzanataként a résztvevők a helyi Zöld Péter Általános Iskolába vonultak, ahol a Forradalom és szabadságharc 1848–1849 című vándorkiállítást tekinthették meg.
Az ünnepség alatt Balogh György konzul rosszul lett, kórházba szállították. Érdeklődésünkre dr. Weil Gyula, a megyei kórház sürgősségi osztályának főorvosa elmondta, a diplomatát valóban beutalták és kezelésben részesítik, ám a jelenlegi megállapítások szerint állapota nem súlyos.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!