Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a hagyományos gazdálkodás révén igen csekély az esély arra, hogy bárki busás haszonra tegyen szert. Így vannak, akik az intenzív termelésre fektetik a hangsúlyt, hiszen ily módon nagyobbak a pénzkereseti lehetőségek. Mindkét gazdálkodási formának megvannak az előnyei és hátrányai. Legalábbis így látja Tom Woolman, az egyesült királyságbeli Wiltshire Egyetem frissen végzett mezőgazdásza. A szakember három hónapot töltött a csíki régióban, ez idő alatt szerzett tapasztalatairól beszélgettünk.
2011. szeptember 15., 18:032011. szeptember 15., 18:03
2011. szeptember 15., 19:212011. szeptember 15., 19:21
Tom Woolman: hagyományos gazdálkodással foglalkozna otthon, Angliában
Immár hagyománynak számít a Pogány-Havas Kistérség életében, hogy külföldiek – főleg az Egyesült Királyságból – érkeznek tapasztalatcserére mezőgazdaságban jártas szakemberek. A 23 éves Tom Woolman idén fejezte be az egyetemet, és a nyár elején érkezett a régióba szakmai gyakorlatra. Mint fogalmazott, évfolyamtársaival ellentétben, inkább a hagyományos gazdálkodással szeretett volna ismerkedni. Elmondta, az idő nagy részét Csíkdelnén töltötte, emellett egy hetet a Gyimesekben is tartózkodott, ugyanakkor egy Medgyes melletti biofarmon is megfordult. „Azt tapasztaltam, hogy az emberek, amit itt megtermelnek, azt javarészt el is fogyasztják. Míg Angliában a gazda mindent elad, aztán elmegy a nagyáruházba és ott bevásárol” – mesélte. Ő a két módszer közül az erdélyit részesítené előnyben. Ennek oka, hogy hazájában a gazdálkodás nagymértékben függ az üzemanyagtól, műtrágyától és gépesítéstől, és ha ezek közül bármelyik kiesik, akkor a gazdák ugyanannyira képtelenek saját maguk számára élelmiszert előállítani, mint egy városi lakó.
Több az előnye a hagyományos gazdálkodásnak
Az igaz, hogy sokkal jobban lehet keresni, ha az ember nem ezt az életformát választja, hanem az intenzív gazdálkodás felé mozdul el” – vélte a fiatal szakember. Szerinte mindenkinek el kell döntenie, hogy hagyományos gazdálkodással akar foglalkozni, vagy pénzt akar keresni, mert a kettő együtt jelenleg nem megvalósítható. Viszont ahogy a távol-keleti piacok egyre erősödnek, Kína és India egyre nagyobb élelmiszer-fogyasztóvá válik, az európai mezőgazdasági termékek ára is fel fog menni. Abban a pillanatban az itteni gazdálkodók lehet, hogy hálásak lesznek, hogy tudnak még élelmiszert termelni, pontosan azért, mert ezt meg tudják engedni maguknak. „Egyik nagy előnye a hagyományos gazdálkodásnak, hogy az ember saját maga főnöke, nagy önállóságot biztosít. A másik pedig a faluban élők közötti kapcsolatok” – jegyezte meg Tom.
A vidékünkön eltöltött idő során azt látta, a vidéki emberek segítőkészek, sok időt töltenek egymás társaságában, szocializálódnak. Nyugaton viszont ennek teljes ellentétét lehet tapasztalni. Hátránya is van viszont ennek az életformának, mégpedig a szerény pénzkereseti lehetőség. „Nincs, amiből autókat venni, külföldi nyaralásra menni, vagy komolyabb háztartási eszközöket bevásárolni. De a mérleg serpenyőjében nagyobb súllyal bír számomra az, hogy vannak barátaid és jó minőségű élelmiszered, hiszen egy külföldi utat nem lehet megenni” – hangzott el az angol szakember részéről.
Azt is megtudtuk tőle, hazájában jelentős visszaesést mutatott a gazdasági válság éveiben a hagyományos és bio jellegű termékek fogyasztása. Ez annak tulajdonítható, hogy az emberek inkább az olcsó élelmiszer után érdeklődnek, úgy gondolják, nincs elég pénzük ahhoz, hogy hagyományos termékeket fogyasszanak. Emiatt alakult úgy, hogy az Egyesült Királyságban forgalmazott élelmiszeráruk 95 százaléka nagyáruházakból származik. A fiatalember azt is kifejtette, székelyföldi tartózkodása alatt rájött arra, mennyire törékeny hazája mezőgazdasági rendszere. Keresni fogom annak a megoldását, hogy tudom fenntarthatóbbá tenni az ottani mezőgazdaságot. Személyes ambícióm egyébként, hogy egy hagyományos farmot is létesítsek, ahol megtermelhetem saját magamnak az élelmiszert. Így nem kell majd üzletből vásárolnom” – zárta beszélgetésünket Tom Wollman.
szóljon hozzá!