Ha nekik sikerült, nekünk miért ne lehetne?

Kiss Ferenc szerint mentalitásunk is kell változzon

„Nálunk is ugyanaz volt a helyzet, mint önöknél: a tejet nem vették át, nem lehetett eladni a terméket. Akkor úgy éreztük, valamit mindenképpen tenni kell” – osztotta meg történetét lapunkkal Kiss Ferenc. A Kőrösladány vidékén tevékenykedő sajtkészítő mester elmondta, családja is teheneket tartott és földet művelt. „Volt egy felvidéki sajt, amit gyerekkoromban nagyon szerettem, a parenyica. Úgy gondoltam, mi is el tudnák azt készíteni” – magyarázta a gazda, hozzátéve, a kezdeti lépések keservesek voltak.

Mára azonban már több mint 32 típusú sajtterméket készítenek gazdaságukban. Mint kiderült, 42 hektár földjük van, ebből 6–8 hektár legelő, 2–3 ha erdő, a többi szántó, utóbbin takarmánynövényt termesztenek. A család tagjai végzik a munkát, egy-két segítséggel. A békéscsabai vásárcsarnokban van saját boltjuk, azon keresztül értékesítik termékeiket, ezenkívül különböző fesztiválokon, rendezvényeken is részt vesznek.

El kell jutni a legmélyebb pontra

„Úgy gondolom, el kell jutni a mélységbe, a legmélyebb pontra. Csak onnan lehet elindulni felfelé. Mi is megtapasztaltuk ezeket, nálunk is bezártak tejüzemek, mert nem voltak versenyképesek, sok gazda hagyta abba a termelést” – vázolta a sajtkészítő mester. Kihangsúlyozta, szerencsére a magyarországi gazdálkodók megtalálták a kiutat. Ehhez természetesen a jogszabályok is meg kellett teremtsék a lehetőséget, ugyanakkor nagyon sokat kellett tanulni. „A tradíció nagyon jó dolog, de mellette ma már szakmai tudással is rendelkezni kell, és ezt is támogatták felülről. És talán most már valami elindult nálunk” – említette Kiss Ferenc.

Nincs is igazából termékünk?

A magyarországi sajtkészítő mester úgy vélte, hazájában nagy igény volna a székelyföldi hagyományos termékek iránt. A gond annyi, hogy ezek nem nagyon léteznek. „Nagyon rosszul hangzik, de nincs annyi és olyan termék, ami kielégítene egy akkora piacot, mint Magyarország” – érvelt a gazda. Majd megemlítette, hallott olyan példát is, amikor anyagországi üzletlánc kérésére alig tudtak egy kamionnyi árut összeszedni.

„A székelyföldi gazdaságok ellátják saját családjukat, ez a termék viszont még nem jutott ki a piacra. Nagyobb mennyiségre, összefogásra, marketingre lenne szükség, ezeket össze kellene hangolni” – fogalmazott. Kiss Ferenc szerint az is lényeges, hogy mentalitásban is változzunk: „Tisztelni kell az ősök tradícióját, és büszkének kell lenni rá. Nyugodtan kimenni a piacra és fölvállalni, hogy igen, ez az én termékem. Én készítettem, én nyúltam a tejbe, én etettem a jószágot, én készítettem a sajtot. És felvállalni azt, hogy én paraszt ember vagyok” – zárta mondandóját a gazda.