Beszámoltunk arról, hogy Hargita megyében akár napokon belül elkezdődhet a méhnyakrák-szűrési országos kampány gyakorlati fázisa. Az ingyenes szűrésre a 25–64 év közötti nők jogosultak. Az érdeklődők háziorvosuktól kérdezzék meg, hogy melyik a legközelebbi lehetőség számukra a szűrővizsgálat elvégeztetésére. Dr. Csíki Csongor onkológus szakorvossal, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológiai osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy miért fontos részt venni ezen a szűrővizsgálaton.

– Mennyire gyakori a megyében a méhnyakrák?

– 2011-ben 59 új esetet regisztráltunk Hargita megyében. Ebből a betegségből akárhány lenne, sok lenne. Az a kérdés, hogy ebből az 59-ből hány van felfedezve nagyon kezdeti állapotban. 2011-ben a megyében összesen 836 új rákos megbetegedést diagnosztizáltak, ebből legtöbb a vastagbélrák, 108 eset fordult elő. Tüdőrák 77 esetben, emlőrák 72 esetben, prosztatarák 68 esetben fordult elő 2011-ben. A felsorolt betegségtípusok a méhnyakrákos esetekkel együtt kiteszik a tavalyi rákos megbetegedések majdnem felét. Bár a vastagbéldaganat is szűrhető, az esetek túlnyomó többségében már legalább nyirokcsomó áttétekkel rendelkeznek a betegek. Az emlődaganatnál ugyanaz a helyzet, bár az is szűrhető, a hozzánk kerülő esetek között nagyon kevés a kezdetleges fázisban lévő megbetegedés. Érdekes, hogy az előfordult esetek szinte feléről beszélünk, és ha sorjában vesszük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy szűrhető vagy megelőzhető megbetegedésekről van szó: a vastagbélrák, a méhnyakrák, az emlőrák és a prosztatarák szűrhető, a tüdőrák pedig megelőzhető – nem minden daganat előzhető meg annyira, mint a tüdőrák, amely nagy arányban függ az akaratlagos vagy akaratlan szennyezéstől, értem ez alatt a cigarettát vagy a munkahelyi ártalmakat. Tehát, ha a szűrési tevékenységek beindulnának, úgy működnének, ahogy kell és az emberek komolyan vennék és elmennének ezekre, akkor mindjárt felére csökkenne az onkológiai részleg tevékenysége, mert hál\' istennek nem volna szükség rá.    

– Tapasztalata szerint általában milyen stádiumban fedezik fel a méhnyakrákos eseteket?

– Ritkán van kezdetleges állapotban. Ebből az 59-ből 9, ha kezdetleges állapotban van.

– A gyógyulási esélyek viszont jobbak, ha korán fény derül a megbetegedésre...

– Ha a betegség kezdeti stádiumban fedeződik fel, akkor a műtéti beavatkozás elégséges. Ha csak egy felszínes seb van a méhnyakon, akkor még a teljes méh eltávolítása sem szükséges. Ha már a sebnek van egy kis mélysége, akkor a teljes méheltávolítás elégséges kezelésként, ha pedig az elváltozás a méhnyakat túlhaladja, akkor már jön a sugárkezelés, a kemoterápia és a többi. A legtöbb beteg talán az ötvenes éveiben van, de  harminctól nyolcvanig bármikor előfordulhat.  

– Miben nyilvánul meg a méhnyakrák? A seb a betegség kezdetét jelzi?

– Sebként indul, mert a méhnyakrák a méhnyak nyálkahártyájának a megbetegedése. Most már nagy bizonyossággal elmondható, hogy a méhnyak területén egy hosszan tartó, bizonyos vírusok által okozott gyulladás következménye a betegség.

– Elsősorban a HPV-t (humán papillomavírust) szokták emlegetni, hogy hozzájárul a méhnyakrák kialakulásához...

– A HPV-nek nagyon sok típusa van, azok közül csak kettő okozza a megbetegedést. A nemi úton terjedő és a nemi szervben élő vírusok okozzák a méhnyakrákot. Nem baktériumokról van szó, hanem vírusokról, amelyek nem okoznak olyan panaszokat, például folyást, amire fel tudna figyelni a nő. Míg egy melldaganatnál egy göbre fel tud figyelni a beteg, addig a méhnyakrák esetében, ezen fertőzésnél nincs mire felfigyelnie. Csak nőgyógyászati vizsgálattal állapítható meg, hogy a nyálkahártya vörös, gyulladt, ezután pedig citológiai vizsgálat végezhető a gyulladás állapotának a meghatározására.

– Akkor csak a rendszeres nőgyógyászati vizsgálaton való részvétel segíthet a betegség felfedezésében?

– Igen. A nőgyógyászati tüneteket a baktériumok és gombák okozzák, a vírusfertőzés nem okoz tüneteket. Később, ha kialakul a seb, akkor az nemi kontaktus alkalmával bevérezhet. Ezt komolyan kell venni, és ha egy nő nem járt rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra, akkor legalább abban az esetben menjen el, ha kisebb vérzés jelenik meg ciklus közben.

– Ezért is fontos ugye, a nemsokára beinduló szűrőprogram...

– A szűrőprogram egyértelműen fontos. Egyértelműen bebizonyosodott évtizedek alatt a gazdaságilag fejlettebb országokban, ahol ezek a szűrések már működnek, hogy a szűrőprogramok megtérülnek, úgy a lakosság egészségi állapotában – onkológiai kezelés helyett egy időben felfedezett elváltozást kisebb műtéttel is meg lehet oldani –, mint az egészségügyi ellátás minőségének növekedésében és pénzben is, hisz ezer nőnek a szűrése nem kerül annyiba, mint egynek a kezelése.

– Akkor ön is arra biztatja a nőket, hogy használják ki ezt a lehetőséget?

– Egyértelműen. 59 esetről van szó egy háromszázezres lakosságú megyében, erről azt mondaná az ember, hogy hát nem egy nagy szám, viszont évente van ennyi és ha megszorozzuk ezt tízzel vagy hússzal, akkor kijön, hogy egy Hargita megyei nőnek mennyi esélye van arra, hogy élete folyamán kialakuljon ez a betegség. És amikor odakerül valaki, akkor az nem érdekes, hogy hányan vannak még, hisz ő, ha beteg lesz, akkor száz százalékosan beteg lesz és a szenvedés is száz százalékosan az övé. Egyénileg mindenki szempontjából megéri részt venni.