Befejezik idén a birtokba helyezést Csíkmadarason

Korszerű számítógépes programot használnak a földek tisztázására

Csíkmadaras közigazgatási területe mintegy 6600 hektár. A földmérő bizottság legutóbbi, pénteki ülésén, az említett terület kétharmada esetében sikerült végérvényesen tisztázni a tulajdonjogi helyzetet. Hosszas, mintegy kétéves előkészítő munka eredményét mutatták be a folyamatban részt vevő szakemberek, melynek eredményeképpen, többek között, a madarasi közbirtokosságnak járó területek határait is azonosították. Összesen 3645 hektár legelőről, erdőről és beerdősödött kaszálóról van szó, amelyre a bizottság, többségi szavazattal (egyetlen ellenszavazat volt) elfogadta a birtoklevél kiállítását, illetve a telekkönyveztetést. Mint a gyűlésen elhangzott, innen az egyének tulajdonjogának a tisztázása következik, ezt a kérdést is év végéig rendeznék.

Egyéni érdekek gátolták a tisztázást

„Ha nem látnám a valós hasznát a közösségfejlesztésben, akkor is az egyéni ambícióm arra sarkallna, hogy a végére járjak ennek a kérdésnek” – fogalmazott kérdésünkre Bíró Lajos. Csíkmadaras község polgármestere elmondta, tanácsosként látta a földekkel kapcsolatos problémákat, akárcsak alpolgármesterként is, viszont nem tudott tenni azért, hogy ezt a kérdést jó irányba tereljék. „Alpolgármesterként egyszerűen nem hagyták, hogy a földekkel foglalkozzam. Azt az utasítást kaptam, hogy abba a témába ne ártsam bele magam. Különböző magyarázatokat hallottam akkoriban, miért nem lehet megoldani a földügyeket” – említette a községvezető.

Hozzátette, az elmúlt három évben megbizonyosodott arról, a kérdéskört csupán azért nem tudták megoldani, mert egyesek előbbre helyezték egyéni érdekeiket a közösséginél, hiszen a kilencvenes években létezett földmérő bizottság, annak tagjai viszont fittyet hánytak arra, mi kellett volna legyen a közösségnek az érdeke. Egyéni megfontolásból, egyéni érdekeik szerint mérték a földeket, utasítottak mindenkit, hova és milyen területre álljanak rá, de birtoklevelet nem adtak. És mint utólag kiderült, nem is adhattak, mert az egész rendszerük alaptalan volt, nem voltak a földek méltányosan, olyan „szinten” kezelve, hogy azokat birtokba is lehessen adni.

„Ez csak tetőződött 2000-ben, az 1-es földtörvény megjelenésével” – állította a polgármester. Mint elmondta, akkoriban még nem volt közbirtokosság, az erdészet adminisztrálásában voltak az erdők, és akik közel voltak a tűzhöz, azok erdőket mértek ki megalapozatlanul. Ezt egy 2007-es ellenőrzés is alátámasztja, hiszen annak során kiderült, a kimérésekre nem voltak aktacsomók, bizonyító okiratok letéve. „A község megalakulásakor (2002 – szerk. megj.) átláthatatlan helyzetbe kerültünk” – elevenítette fel az évekkel ezelőtti állapotokat Bíró László, kijelentve, polgármesterként azt tűzte ki célul magának, hogy a tulajdonjog kérdését tisztázza, hiszen ez a közösség fejlődésének egyik alappillére.

Hol tart a folyamat?

A községben immár közel három éve kezdődött el a tulajdonjog újratisztázása. A polgármesteri hivatal akkoriban szakembereket is alkalmazott ehhez, emellett csak erre a célra kifejlesztett számítógépes szoftwer segítségével, illetve GPS mérőrendszert használva azonosították a település kül- és beltelkeit. A polgármester beszélgetésünk során kifejtette, rengeteg munkával, helyszíni mérésekkel sikerült átlátni a dolgokat.

„Minden egyes létező kérést szétszedtünk, minden egyes személynek külön aktacsomót készítettünk. Minden madarasi embert behívattunk, szembesítettük saját helyzetével. Az a koncepcióm: én nem tisztázok senkinek területet, én csak menedzselem a problémát, itt mindenki tisztázza ki azt, ami az övé, hiszen vannak bizonylatok arra vonatkozóan, kinek mennyi járt valójában. Ez a kulcsa az általam felállított rendszernek” – elemezte az eddigi tevékenységet a polgármester. Problémaként említette, az emberek hozzáállása sem a megfelelő, hiszen sokan „fentről” várják az utasításokat, a megoldást. „Mindenkinek megadtuk a lehetőséget a tisztázásra, ha nem tudnak élni vele, akkor mi segítünk” – magyarázta az elöljáró.

Az első nagy lépés

„A közbirtokosság tulajdonba helyezésével a területek több mint kétharmadát rendezzük végérvényesen” – jelentette ki Bíró László. Mint elmondta, ehhez beszerezték az 1928-ban kiállított közbirtokossági legelős és erdős térképet, illetve az 1995-ös erdészeti térképet is. „Ezek, illetve a helyszíni méréseink alapján egyértelműen láttuk, hol húzódnak a határok, melyek a közbirtokosságnak visszaadható területek” – fogalmazott, mondván, a telekkönyvezéssel komoly anyagi támogatást is kap a közbirtokosság az önkormányzat részéről, hiszen nem kell több tízezer lejt fizetnie e műveletért.

Csak a peres ügyek maradnak jövőre

Bíró László határozottan kijelentette, ettől a pillanattól kezdve az egyének birtokba helyezése következik, ennek is még idén a végére szeretnének járni. Csak azok a problémák maradnak jövőre, amelyeket nem lehet hivatali szinten kezelni, értelemszerűen peres ügyek lesznek. „Ismerjük ezeket a helyzeteket, tudjuk, kik részéről számíthatunk ilyenre. Fel vagyunk készülve erre is.”

Lopják a fát?

A három éve zajló folyamatot nem mindenki nézi jó szemmel. A csíkmadarasi Szőcs Mária és férje úgy tartja, a mostani birtokba helyezés nem egyéb, mint a korábbi lopások törvényesítése. „Tudják, hogy nehéz kitisztázni a dolgokat, és visszaélnek az emberek tudatlanságával” – magyarázta kérdésünkre Szőcs Mária, aki egyébként jelenleg is tagja a községi földmérő bizottságnak.

A Szőcs házaspár most is tolvajt kiált

A lakos több hektár, családjának tulajdonát illető erdős terület „ellopását” kéri számon, ugyanakkor azt is sérelmezi, hogy a tisztázatlan erdős részekről csak az nem viszi a fát, aki szégyelli, az illetékesek pedig szemet hunynak e fölött. „ Amire esetleg visszakapjuk erdőinket, már egy szál fa sem lesz rajta” – méltatlankodott Szőcs Mária, aki elégedetlenségének a legutóbbi földosztó bizottsági gyűlésen is hangot adott, az ordítozást és vádaskodást sem kerülve el.

„Az erdőkről a fákat mi magunk hoztuk le, madarasi lakosok, idegenek nem jártak közénk e célból. Sajnos, ez az öröksége annak a munkának, amit húsz évtől errefelé végeztünk. Ha akkor rendesen megoldják a kérdést, akkor most nem lennénk ilyen helyzetben, hogy dolgainkat a falustársainkon kérjük számon” – reagált az erdőkkel kapcsolatban Bíró László polgármester. Mint fogalmazott, fő céljuk úgy rendezni a földtulajdonok kérdését, hogy minimális sérülések történjenek, gyűlölet és ellenségeskedés gerjesztése nélkül, hiszen a közösség fejlesztéséhez megfelelő közhangulat is szükséges.