Agrárkamarák: halva született ötlet?

Noha vasárnaphoz egy hét kellene szavazniuk a gazdáknak arról, hogy kiket is szeretnének látni az újonnan létrehozandó agrárkamarák vezetőségében, a rendszer létrehozásának módozatát továbbra is homály fedi. Sőt, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint több mint valószínű, a szeptemberi voksolás elmarad, ezzel együtt maguk a struktúrák megalakulása is kérdésessé vált.

Rédai Botond

2011. szeptember 14., 16:542011. szeptember 14., 16:54

2011. szeptember 14., 18:232011. szeptember 14., 18:23

Agrárkamarai választási listák. Úgy néz ki, nem lesz szükség rájuk

Úgy látszik, hiába függesztették ki a vidéki polgármesteri hivatalok még a nyári hónapokban az agrárkamarai választásokon való részvételre jogosultak listáját. A szeptember 25-re tervezett szavazást ugyanis a jelek szerint nem tartják meg. „Több értekezés is volt ebben a témában az elmúlt időszakban. Ezek végkicsengése, hogy az idei választások több mint valószínű, nem
lesznek megszervezve. Hivatalos értesítést ezzel kapcsolatban azonban még nem kaptunk” – tájékoztatott Török Jenő. Elmondása szerint az illetékesek azzal magyarázzák ezt az újabb fordulatot, hogy túl sok pénzbe kerülne az államnak a kamarák létrehozása, illetve a küldöttek kijelölése túl közel esik a jövő évi választási kampányhoz.

Mint ismeretes, a rendszer kialakításával kapcsolatban komoly viták zajlottak. Egyesek úgy látták, nem a gazdák, termelők önszerveződése, hanem felülről létrehozott hivatalnoki gépezet lesz a mezőgazdasági kamara, ami képtelen lenne ellátni például érdekvédelmi feladatát. Mások szerint viszont ez a rendszer éppen jó lenne arra, hogy a kormány által alkalmazott megszorítások miatt tönkrement falugazdász-hálózatot helyettesítse. Az igazgató úgy vélte, a rendszer kialakításáról szóló jogszabály, illetve az ezt módosító kormányrendelet ugyan a parlament asztalán van, ám csekély annak az esélye, hogy a következő időszakban valami érdemleges történjen ebben a témában.

Az elképzelések szerint egyébként a kamaráknak zonális, megyei és regionális, illetve országos szervezetük lenne. Ezeken belül választanák meg a vezetőséget, ugyanakkor személyzetet is alkalmaznának. A zonális szinteken létrejövő kamarák legkevesebb 1000–1200 gazdát foglalhatnak magukban. A csíki kamarák Szentmárton, Csíkszentimre, Madéfalva, Karcfalva, Szenttamás, Szépvíz községekben létesülnének, illetve a Gyimesekben. Az agrárkamarák létrehozását az állam finanszírozná, ám legtöbb két éven belül ezek a szervezetek önellátók kellene legyenek, azaz a gazdák hozzájárulásaiból, pályázatokból és egyéb forrásokból kellene biztosítani a működést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei