Csaknem harminc éve élesztette újjá a tojásírás hagyományát a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány. A műhelyükben eltanulható minták mindegyike üzenetet hordoz: szerelmet, erőt, szerencsét és újjászületést jelképeznek.
2025. április 20., 20:542025. április 20., 20:54
2025. április 20., 20:552025. április 20., 20:55
Éltetik a tojásírás hagyományát
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Csaknem harminc éve élesztette újjá a tojásírás hagyományát a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány. A műhelyükben eltanulható minták mindegyike üzenetet hordoz: szerelmet, erőt, szerencsét és újjászületést jelképeznek.
2025. április 20., 20:542025. április 20., 20:54
2025. április 20., 20:552025. április 20., 20:55
Több mint kétezer ember fordul meg évente a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány húsvét előtti foglalkozásain. Az első műhelymunkát 1996-ban szervezték meg, a tojásírás éjszakája – ami maratoninak számít, hiszen tizenhét órán át tart – idén jubilál, tízéves lesz. Arról, hogyan vált a tojásírás hagyománya igazi örömforrássá, Tóth-Birtan Tinka, az alapítvány igazgatója mesélt a Székelyhonnak.
A Míves Ház ajtaján belépve már érezni a forró viasz gőzét, a gyerekek javában készítik a húsvéti tojásokat.
Gyakorlat kérdése, mennyire magabiztosan használjuk a kesicét
Fotó: Tuchiluș Alex
Tóth-Birtan Tinka szerint a tojásírás nem korhoz kötött, sőt időről időre találnak benne újdonságot: új technikákat, mintákat próbálnak ki. Az iskolásokkal csak piros tojások készülnek, de délutánonként, valamint nagypénteken bármennyi tojással jöhetnek az érdeklődők, és nincs korlátozva az idő, amit írással töltenek.
Nagyon bele lehet lendülni, olyan résztvevőnk is akad, aki 30-40 tojással érkezik” – emelte ki az alapítvány vezetője. A foglalkozásokra mindössze kifújt vagy főtt tojást kell hozni – és persze jókedvet.
Tóth-Birtan Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetője
Fotó: Tuchiluș Alex
Az első két évben egy gyimesi tojásíró asszony, Erzsi néni tanította az írást és a kesice (íróka) készítését, azóta a Guzsalyas oktatói önállóan szervezik a foglalkozásokat. A motívumokról, jelentésükről Lőrinczi Etelka árapataki tanítónőtől, néprajzi gyűjtőtől tanultak. „Mi sem ismerjük mindenik jelentését, de amit ő elmesélt, azt továbbadjuk.
– mutatott rá az igazgató.
Mindegyik minta üzenetet hordoz
Fotó: Tuchiluș Alex
Minden mintának több változata van, egyéntől függ, melyiket választja. Íme, a főbb motívumok, amelyeket Lőrinczi Etelka tanított:
a kezes, tenyeres mintájú tojások megóvtak a rossztól, bajtól, ártó hatalmaktól;
a virágmotívumok a szerencse jelképei: ha locsoláskor virágmintás tojást kínált a lány, akkor szívesen látta az udvarlót;
a tulipántos magyaros minta, a szerelmet, a szeretetet, a jóságot szimbolizálja;
ha cserelapis tojást evett meg egy fiú vagy egy férfi, abban az évben erőteljes, bátor, erős volt;
a tyúklábas minta a termékenységet, őserőt, anyaságot és újjászületést jelképezi, hasonlóan a békás tojásokhoz;
annak a legénynek, aki veszett utas tojást kapott, vissza kellett mennie ahhoz a leányhoz, aki azt neki adta; ha a család ilyet fogyasztott, akkor összetartó és egészséges maradt egész évben;
a kígyófejes tojás szerencsét hoz a házhoz, minden bajtól megvédi annak lakóit;
a kígyók a tavasz ébredését, továbbélését is jelképezik.
Fotó: Tuchiluș Alex
A Míves Házban több tucat mintából lehet inspirálódni, többnyire árapatakiakból, gyimesiekből és moldvaiakból. Háromszéki minták is léteznek, azonban sokkal egyszerűbbek a moldvaiaknál. Az alapítványvezető felhívta a figyelmet: a Székely Nemzeti Múzeumban található egy tojásgyűjtemény, ott minden vidék mintái megtalálhatók.
„Háromszéken a kétszínű – sárga és piros – tojásnak volt hagyománya. Moldvában készítették a maratott tojást, azaz pirosra festették a tojást, arra írták rá a mintát, és utána beletették ecetbe. Ahol nem volt lefödve viasszal, onnan lemarta az ecet a festéket. És ez pont fordítva néz ki, mert itt a minta lesz piros, és maga a tojáshéjszín az alap” – magyarázta Tóth-Birtan Tinka.
Fotó: Tuchiluș Alex
Régi szokás, de nem minden háznál írtak tojást. Viszont minden faluban volt egy-két asszony, akik kérésre elkészítették azokat. Háromszékre például Bodzaforduló környékéről jöttek tojásíró asszonyok. Mára vidéken is sokan „visszatanulták” a tojásírást, egyre több szervezet, egyház hoz tető alá húsvét előtt ilyen típusú foglalkozásokat.
„Nagyon sok helyen visszahonosodott a tojásírásnak a hagyománya, ami nagy öröm számunkra.
Igazából egy örömteli élmény is, amikor találkoznak, beszélgetnek, és közben írják a tojásaikat” – hangsúlyozta.
Fotó: Tuchiluș Alex
Nem nagy ördöngösség a tojásírás, de érdemes előtte ellesni a technikákat, például a kesice helyes használatát vagy a visszatörlés folyamatát festés után. Lehet írni tyúktojásra, libatojásra, amelyek lényegesen nagyobbak, de némelyek kacsatojással vagy apró, liliputi tyúktojással érkeznek a Guzsalyas foglalkozásaira.
– ez az egyetlen, amit szigorúan be kell tartani Tóth-Birtan Tinka szerint. A többi már a gyakorláson múlik.
Fotó: Tuchiluș Alex
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!