Idén Gazda József (balról) a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke kapja a Csoma-emlékérmet
Fotó: Solymosi Incze Enikő
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület harmincharmadik alkalommal rendezi meg névadója emlékére a Csoma-napokat, idén rendhagyó módon május 4–6. között. A Kovásznán és Csomakőrösön zajló eseménysorozat képzőművészeti tárlattal, tudományos ülésszakkal, kulturális műsorokkal várja a vendégeket, érdeklődőket.
2023. május 03., 11:122023. május 03., 11:12
A csomakőrösi Debreczi panzióban csütörtök reggel 9 órakor kezdődő tudományos konferenciát a Kőrösi Csoma Sándor – a magyar lét rejtelmei címmel rendezik.
Ugyancsak csütörtökön, 18 órakor, a kovásznai Kádár László Képtárban tartják az Idő… kapu a múltba, kapu a jövőbe képzőművészeti tárlat megnyitóját, melynek során átadják a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjat az arra érdemesült képzőművészeknek, továbbá bemutatják a 2022-es konferencia előadásait tartalmazó, Kőrösi Csoma Sándor – Tények és érvek a magyarságkutatásban című kötetet.
Péntek délben 12 órakor a Kőrösi Csoma Sándor Középiskola udvarán emlékünnepséget tartanak, 19 órától a tanintézet diákjai előadásában Kell lennie egy őshazának címmel gálaműsorra hívják a nagyérdeműt a városi művelődési központba.
Szombaton a Csomakőrösön zajló zárónapon Ráduly István kormánymegbízott is részt vesz. A református templomban 12 órakor kezdődő megemlékező istentisztelet igehirdetője Kolumbán József Vilmos református püspök-helyettes lesz.
Ezt idén Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke kapja sokévtizedes közösségépítő és közéleti munkásságáért, laudációt Balogh Zoltán református esperes mond.
A rendezvény Kovászna város önkormányzatának kiemelt kulturális programját képezi, társszervezője Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Művelődési Központja, fővédnöke Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
szóljon hozzá!