Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:38

Uszoda, utak, iskolák: hol tartanak a kézdivásárhelyi beruházások?

18:29

Krasznahorkai László, Jeszenszki Géza és Enyedi Ildikó is magyar állami kitüntetést kaptak

17:47

Nyugtatja a kórházakat az újdonsült egészségügyi miniszter, hogy lesz pénz a kiadásaikra

17:39

Két csapatnak ugyanannyi esélyt adnak a Szuperliga bajnoki címére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Kétezernél is többen írták alá a hulladékdíjak elleni petíciót

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Betekintés az udvarterek városának titkaiba

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Kézdivásárhely történelmének fontosabb állomásaival, jellegzetes városközpontjának létrejöttével, illetve épített örökségének kiemelkedő elemeivel ismerkedhettek meg a céhes város lakói Kis Emese hivatásos idegenvezető minapi előadásán, a Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár előadássorozat részeként megtartott bemutató kevésbé ismert részleteket is felvillantott a háromszéki kisváros gazdag történelmi múltjából.

Farkas Áron

2024. február 24., 16:152024. február 24., 16:15

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az előadó bevezetőjében a település földrajzi elhelyezkedését ismertette, felidézve, hogy Kézdivásárhely a Feketeügy lapáján, a Torja-patak mellett fekszik, nyugatról a Bodoki-hegység, Keletről a Háromszéki-havasok határolják.

A Kárpát-medence legkeletibb fekvésű magyar többségű városa, a 2021-es népszámlálás adatai szerint 16 243 lakójának több mint 90 százaléka magyarnak vallotta magát.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Római telep helyén középkori város

Egy római telep helyén épült fel, ezt bizonyítja, hogy az Ojtozi-szorost átszelő út építésekor számos e korból származó lelet került elő a föld mélyéről.

Az Erdély és Moldva között megépült országút hozta el a településnek a fejlődést, hiszen e kereskedelmi útvonal miatt telepedtek le ide az emberek, és nagyon sok mindent eltanultak az áthaladó kereskedőktől”

– húzta alá Kis Emese.

Fotó: Pinti Attila

A város első írásos említése 1407-ből, Nádasdi Mihály székely főispán leveléből származik (Torjavására néven), majd 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király városi rangra emeli, ami többek között vásártartási jogot is magában foglalt.

Kézdivásárhelyként először János Zsigmond fejedelem említi, 1562. június 28-án kelt levelében, ennek emlékére 2022 óta ez hivatalosan a város napja.

A név előtagja arra utal, hogy az itteni székelyek a Maros megyei Szászkézd vidékéről származnak, míg utótagja vásáros rendeltetését tükrözi.

Az udvarterek teszik egyedivé

Kis Emese az udvarteres városszerkezet kialakulásáról elmondta, a szászkézdi székelyek letelepedésekor mindenki egyforma szalagtelket kapott a piactér négy oldalán. A piactér felé üzletet alakítottak ki, az fölé pedig deszkából építettek lakóházat, és mivel, hogy gazdálkodással is foglalkoztak, a hátsó kijáraton is kaput nyitottak, ami a termőföldek felé vezetett.

Az egymást követő generációk a szalagtelkeken egymás mögé építették házaikat, így jöttek létre a városközpont egyedi jellegét kölcsönző keskeny utcácskák.

Fotó: Pinti Attila

Kezdetben az udvartereket az ott élő család mestersége alapján nevezték el, egészen 1851-ig, amikor az örökösödési törvény eltörlésével sok idegen költözött be a városba, és a neveket számok váltották fel.

A keskeny telkek benépesedését követően szükségszerűvé vált egy második gyűrű létrehozása is, így összesen 73 udvartér jött létre, amelyekből 71 máig fennmaradt.

„Több ragadványneve is van Kézdivásárhelynek, de a legjobb, ha az udvarterek városa elnevezést őrizzük meg és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre, hiszen nekünk ez az egyedi értékünk.

A céhes élet bemutatása más tájegységekre, városokra is jellemző, főleg a szász vidéken.

Az udvarterek egyediségét turisztikai szempontból is érdemes kihasználni” – vélekedett az előadó.

Fotó: Pinti Attila

A céhek voltak a fejlődés motorjai

Kézdivásárhely fejlődésében kiemelt szerepük volt az iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezeteként létrejött céheknek, így Kis Emese ezek történetét is felvázolta.

Elsőként a tímárok társulása jött létre 1572-ben, őket követték sorban a csizmadiák, szűcsök, a fazekasok, a szíjgyártók, a mészárosok, a szabók, a kovácsok, az üstgyártók és a kalaposok.

Létezett mézeskalácsos társulás is, ők azonban nem hozhattak létre céhet, mivel nők alkották, akiknek akkoriban nem járt ki ez a jog – emelte ki.

Az időszak emlékeit a Céhtörténeti Múzeum őrzi, amely 1972-ben Incze László történész kezdeményezésére jött létre az egykori városháza épületében.

Fotó: Pinti Attila

Szintén a múzeumban vannak kiállítva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi emléktárgyai, hiszen

a városnak azokban az időkben jelentős hadiipara volt, segítőivel közösen itt öntötte ágyúit Gábor Áron, ugyanakkor lőport, gyutacsot és más, a harctéren használt eszközt is gyártottak a településen

– hívta fel a figyelmet az idegenvezető.

Az előadás második felében Kis Emese virtuális városnéző túrára hívta a közönséget, régi és jelenkori fotók segítségével bemutatva Kézdivásárhely fontosabb nevezetességeit, jelentősebb épületeit, külön kiemelve azok építészeti sajátosságait és díszítőelemeit, végezetül pedig kitért a város szabadidős- és sportlétesítményeire, illetve nagyobb rendezvényeire is.

Háromszék Kézdivásárhely