Hirdetés
Hirdetés

Betekintés az udvarterek városának titkaiba

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Kézdivásárhely történelmének fontosabb állomásaival, jellegzetes városközpontjának létrejöttével, illetve épített örökségének kiemelkedő elemeivel ismerkedhettek meg a céhes város lakói Kis Emese hivatásos idegenvezető minapi előadásán, a Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár előadássorozat részeként megtartott bemutató kevésbé ismert részleteket is felvillantott a háromszéki kisváros gazdag történelmi múltjából.

Farkas Áron

2024. február 24., 16:152024. február 24., 16:15

Az előadó bevezetőjében a település földrajzi elhelyezkedését ismertette, felidézve, hogy Kézdivásárhely a Feketeügy lapáján, a Torja-patak mellett fekszik, nyugatról a Bodoki-hegység, Keletről a Háromszéki-havasok határolják.

A Kárpát-medence legkeletibb fekvésű magyar többségű városa, a 2021-es népszámlálás adatai szerint 16 243 lakójának több mint 90 százaléka magyarnak vallotta magát.

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook Galéria

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Római telep helyén középkori város

Egy római telep helyén épült fel, ezt bizonyítja, hogy az Ojtozi-szorost átszelő út építésekor számos e korból származó lelet került elő a föld mélyéről.

Idézet
Az Erdély és Moldva között megépült országút hozta el a településnek a fejlődést, hiszen e kereskedelmi útvonal miatt telepedtek le ide az emberek, és nagyon sok mindent eltanultak az áthaladó kereskedőktől”

– húzta alá Kis Emese.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A város első írásos említése 1407-ből, Nádasdi Mihály székely főispán leveléből származik (Torjavására néven), majd 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király városi rangra emeli, ami többek között vásártartási jogot is magában foglalt.

Kézdivásárhelyként először János Zsigmond fejedelem említi, 1562. június 28-án kelt levelében, ennek emlékére 2022 óta ez hivatalosan a város napja.

A név előtagja arra utal, hogy az itteni székelyek a Maros megyei Szászkézd vidékéről származnak, míg utótagja vásáros rendeltetését tükrözi.

Hirdetés

Az udvarterek teszik egyedivé

Kis Emese az udvarteres városszerkezet kialakulásáról elmondta, a szászkézdi székelyek letelepedésekor mindenki egyforma szalagtelket kapott a piactér négy oldalán. A piactér felé üzletet alakítottak ki, az fölé pedig deszkából építettek lakóházat, és mivel, hogy gazdálkodással is foglalkoztak, a hátsó kijáraton is kaput nyitottak, ami a termőföldek felé vezetett.

Az egymást követő generációk a szalagtelkeken egymás mögé építették házaikat, így jöttek létre a városközpont egyedi jellegét kölcsönző keskeny utcácskák.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Kezdetben az udvartereket az ott élő család mestersége alapján nevezték el, egészen 1851-ig, amikor az örökösödési törvény eltörlésével sok idegen költözött be a városba, és a neveket számok váltották fel.

A keskeny telkek benépesedését követően szükségszerűvé vált egy második gyűrű létrehozása is, így összesen 73 udvartér jött létre, amelyekből 71 máig fennmaradt.

„Több ragadványneve is van Kézdivásárhelynek, de a legjobb, ha az udvarterek városa elnevezést őrizzük meg és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre, hiszen nekünk ez az egyedi értékünk.

Idézet
A céhes élet bemutatása más tájegységekre, városokra is jellemző, főleg a szász vidéken.

Az udvarterek egyediségét turisztikai szempontból is érdemes kihasználni” – vélekedett az előadó.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A céhek voltak a fejlődés motorjai

Kézdivásárhely fejlődésében kiemelt szerepük volt az iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezeteként létrejött céheknek, így Kis Emese ezek történetét is felvázolta.

Elsőként a tímárok társulása jött létre 1572-ben, őket követték sorban a csizmadiák, szűcsök, a fazekasok, a szíjgyártók, a mészárosok, a szabók, a kovácsok, az üstgyártók és a kalaposok.

Létezett mézeskalácsos társulás is, ők azonban nem hozhattak létre céhet, mivel nők alkották, akiknek akkoriban nem járt ki ez a jog – emelte ki.

Az időszak emlékeit a Céhtörténeti Múzeum őrzi, amely 1972-ben Incze László történész kezdeményezésére jött létre az egykori városháza épületében.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szintén a múzeumban vannak kiállítva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi emléktárgyai, hiszen

a városnak azokban az időkben jelentős hadiipara volt, segítőivel közösen itt öntötte ágyúit Gábor Áron, ugyanakkor lőport, gyutacsot és más, a harctéren használt eszközt is gyártottak a településen

– hívta fel a figyelmet az idegenvezető.

Az előadás második felében Kis Emese virtuális városnéző túrára hívta a közönséget, régi és jelenkori fotók segítségével bemutatva Kézdivásárhely fontosabb nevezetességeit, jelentősebb épületeit, külön kiemelve azok építészeti sajátosságait és díszítőelemeit, végezetül pedig kitért a város szabadidős- és sportlétesítményeire, illetve nagyobb rendezvényeire is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint

Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is

Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is
2026. március 29., vasárnap

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban

Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban
2026. március 29., vasárnap

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert

Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Havazást is jósolnak Hargita megyében
Havazást is jósolnak Hargita megyében
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

2026. március 29., vasárnap

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében
2026. március 29., vasárnap

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat

Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön
2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
2026. március 28., szombat

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés

Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.

Harmadik típusú világmegmentés – A Hail Mary-küldetés
Hirdetés