Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:47

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

19:57

Ezer székely leány és még annál több

19:37

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

18:33

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

Betekintés az udvarterek városának titkaiba

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Kézdivásárhely történelmének fontosabb állomásaival, jellegzetes városközpontjának létrejöttével, illetve épített örökségének kiemelkedő elemeivel ismerkedhettek meg a céhes város lakói Kis Emese hivatásos idegenvezető minapi előadásán, a Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár előadássorozat részeként megtartott bemutató kevésbé ismert részleteket is felvillantott a háromszéki kisváros gazdag történelmi múltjából.

Farkas Áron

2024. február 24., 16:152024. február 24., 16:15

Az előadó bevezetőjében a település földrajzi elhelyezkedését ismertette, felidézve, hogy Kézdivásárhely a Feketeügy lapáján, a Torja-patak mellett fekszik, nyugatról a Bodoki-hegység, Keletről a Háromszéki-havasok határolják.

A Kárpát-medence legkeletibb fekvésű magyar többségű városa, a 2021-es népszámlálás adatai szerint 16 243 lakójának több mint 90 százaléka magyarnak vallotta magát.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Római telep helyén középkori város

Egy római telep helyén épült fel, ezt bizonyítja, hogy az Ojtozi-szorost átszelő út építésekor számos e korból származó lelet került elő a föld mélyéről.

Az Erdély és Moldva között megépült országút hozta el a településnek a fejlődést, hiszen e kereskedelmi útvonal miatt telepedtek le ide az emberek, és nagyon sok mindent eltanultak az áthaladó kereskedőktől”

– húzta alá Kis Emese.

Fotó: Pinti Attila

A város első írásos említése 1407-ből, Nádasdi Mihály székely főispán leveléből származik (Torjavására néven), majd 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király városi rangra emeli, ami többek között vásártartási jogot is magában foglalt.

Kézdivásárhelyként először János Zsigmond fejedelem említi, 1562. június 28-án kelt levelében, ennek emlékére 2022 óta ez hivatalosan a város napja.

A név előtagja arra utal, hogy az itteni székelyek a Maros megyei Szászkézd vidékéről származnak, míg utótagja vásáros rendeltetését tükrözi.

Az udvarterek teszik egyedivé

Kis Emese az udvarteres városszerkezet kialakulásáról elmondta, a szászkézdi székelyek letelepedésekor mindenki egyforma szalagtelket kapott a piactér négy oldalán. A piactér felé üzletet alakítottak ki, az fölé pedig deszkából építettek lakóházat, és mivel, hogy gazdálkodással is foglalkoztak, a hátsó kijáraton is kaput nyitottak, ami a termőföldek felé vezetett.

Az egymást követő generációk a szalagtelkeken egymás mögé építették házaikat, így jöttek létre a városközpont egyedi jellegét kölcsönző keskeny utcácskák.

Fotó: Pinti Attila

Kezdetben az udvartereket az ott élő család mestersége alapján nevezték el, egészen 1851-ig, amikor az örökösödési törvény eltörlésével sok idegen költözött be a városba, és a neveket számok váltották fel.

A keskeny telkek benépesedését követően szükségszerűvé vált egy második gyűrű létrehozása is, így összesen 73 udvartér jött létre, amelyekből 71 máig fennmaradt.

„Több ragadványneve is van Kézdivásárhelynek, de a legjobb, ha az udvarterek városa elnevezést őrizzük meg és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre, hiszen nekünk ez az egyedi értékünk.

A céhes élet bemutatása más tájegységekre, városokra is jellemző, főleg a szász vidéken.

Az udvarterek egyediségét turisztikai szempontból is érdemes kihasználni” – vélekedett az előadó.

Fotó: Pinti Attila

A céhek voltak a fejlődés motorjai

Kézdivásárhely fejlődésében kiemelt szerepük volt az iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezeteként létrejött céheknek, így Kis Emese ezek történetét is felvázolta.

Elsőként a tímárok társulása jött létre 1572-ben, őket követték sorban a csizmadiák, szűcsök, a fazekasok, a szíjgyártók, a mészárosok, a szabók, a kovácsok, az üstgyártók és a kalaposok.

Létezett mézeskalácsos társulás is, ők azonban nem hozhattak létre céhet, mivel nők alkották, akiknek akkoriban nem járt ki ez a jog – emelte ki.

Az időszak emlékeit a Céhtörténeti Múzeum őrzi, amely 1972-ben Incze László történész kezdeményezésére jött létre az egykori városháza épületében.

Fotó: Pinti Attila

Szintén a múzeumban vannak kiállítva az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi emléktárgyai, hiszen

a városnak azokban az időkben jelentős hadiipara volt, segítőivel közösen itt öntötte ágyúit Gábor Áron, ugyanakkor lőport, gyutacsot és más, a harctéren használt eszközt is gyártottak a településen

– hívta fel a figyelmet az idegenvezető.

Az előadás második felében Kis Emese virtuális városnéző túrára hívta a közönséget, régi és jelenkori fotók segítségével bemutatva Kézdivásárhely fontosabb nevezetességeit, jelentősebb épületeit, külön kiemelve azok építészeti sajátosságait és díszítőelemeit, végezetül pedig kitért a város szabadidős- és sportlétesítményeire, illetve nagyobb rendezvényeire is.

Háromszék Kézdivásárhely