Fotó: Tortoma Kiadó
A toplászat mint népi mesterség mintegy másfél évszázaddal ezelőtt honosodott meg Udvarhelyszéken, azon belül főként Korondon. Zsigmond Győző témába vágó könyvét kedden mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban.
2024. december 03., 08:202024. december 03., 08:20
2024. december 03., 11:572024. december 03., 11:57
Zsigmond Győző A korondi toplászat. Egy hungarikum képeskönyve című kötetét december 3-án, kedden 18.30-tól mutatja be Kinda István néprajzos a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a házigazda intézmény és a László Kálmán Gombászegyesület szervezésében. A könyvet gondozó baróti Tortoma Kiadó igazgatója, Demeter László ugyanakkor más kiadványaikat is magával viszi a bemutatóra, és amennyiben az időkeretbe belefér, egy, a tárgyalt mesterségről szóló archív kisfilmet is levetítenek a közönségnek.
A Kárpát-medencei gombák világának, feldolgozásuk, hasznosításuk történetének egyik legszakavatottabb jelenkori ismerője, a tordai születésű (1959), Sepsiszentgyörgyön élő Zsigmond Győző néprajztudós, etnomikológus, egyetemi tanár lapunknak elmondta, könyve ízelítő a toplászatról, eme hungarikum, szikulikum rövid és főleg képes ismertetése.
leginkább két, nemrég még élő szakértő, a korondi István Lajos és Szőcs Lajos segítségét élvezve. 1996 és 1998 között a szerző felkérésére ők gyűjtötték össze a korondi taplófeldolgozás teljes anyagát egy országos méretű kiállítás céljára, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részére. Ez a kiadvány tulajdonképpen a munkájuk folytatásnak is tekinthető – tette hozzá Zsigmond Győző.
Korondi toplász
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
A taplófeldolgozást mint népi mesterséget Borszéki Lina tanítónő honosította meg Udvarhelyszéken az 1870-es években. A taplót természetesen korábban is ismerték eleink, hiszen az Erdélyi Szótörténeti Tár tanúsága szerint már 1595-ben így nevezték a Fomes fomentariust. Sőt, taplow formában már 1395-ben szerepel leírva, és 1506-ban taplóból készült tűzgyújtót említenek. A szó vélhetően török eredetű, és a taplót nemcsak tűzgyújtásra használták, hanem – Erdélyben legalább hat évszázada –
Székelyföldön főként Farkaslakán, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen, no és természetesen Korondon kezdtek különféle tárgyakat, használati eszközöket készíteni belőle. Ez utóbbi faluban az elsők között egy bizonyos Filep János nevű postamester, aki 1893-ban már 9 embert foglalkoztatott taplógyűjtésre. A régiek úgy tudják, az erre használatos zsákot azért nevezik még ma is Bancza-zsáknak, mert a legelső taplógyűjtőjét Bancza Palinak hívták. A fáma szerint egy itteni taplókereskedő, Pándi Balázs az I. világháború előtt még a budapesti Lánchídon sétáló József főhercegre is rátukmált egy jóféle taplósapkát, azzal érvelvén, hogy télen fűt, nyáron meg hűt…
A korondi toplászkrónikából a máshonnan oda telepedő Gál Sámuel nevét is kell kiemelni, aki már-már művészi szintre emelte a „bükkfabársony” megmunkálását. Nem csoda, hogy az 1930-as években számos erdélyi kiállításról tért haza arany- vagy ezüstéremmel.
Zsigmond Győző könyvéből megtudjuk, magyar jellegzetességnek tekinthető taplóból dísztárgyakat készíteni, „a világon sehol nem találtunk a székelyföldihez hasonló etnomikológiai felhasználásra adatokat.” Ugyanakkor több taplóféle ízletes, sőt gyógyhatású tápláléka az őt ismerőnek, becsülőnek, mint például a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus), de egyes helyeken a pisztricgombát is így nevezik a nép ajkán. Éhínség idején meg is ették az egész fiatal nyírfatapló-példányokat!
Régebben az öregek a bikkfatoplót pipatűzre használták.
Mostanság a fiatalok más egyébre használják.
Táskát, sapkát és sok mindent készítenek belőle.
Elviszik és a fürdőkön jó pénzért majd eladják,
Mer a világon máshol sehol csak Korondon csinálják.
Korondi toplászdal, 1997-ben énekelte az akkor 55 éves Máthé Árpád (lejegyezte Zsigmond Győző)
A dísztárgyak és használati eszközök mellett éjjeli lámpa, virágváza, lábbeli, kalap, övszíj, táska, iratfedél, mellény, műlégyszárító és még kitudja mi készíthető belőle, olykor „előfordult, hogy a nagyobb taplógombát lábakkal ellátva széknek használták.” Nyersanyag volt bőven, hiszen az ország bükkerdői a korondi toplászok „kiosztott” területének számított.
Sajnos, ez a mesterség is kihalófélben van. 1997-ben még 76 korondi toplászmestert írtak össze, akik 190 besegítővel dolgoztak (közülük 28-nak a fő jövedelmi forrását jelentette), „2007 novemberében már csak 20 családban foglalkoznak toplászattal, és ez a mesterség már egyikük számára sem jelenti a fő jövedelmi forrást, noha a 76 mesterből 57 még élt akkor.” Tíz évvel ezelőtt 7 toplászcsalád esetében számított ez a mesterség kizárólagos jövedelemforrásnak és egyetlen foglalkozásnak.
Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.
Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a
A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.
Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.
Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.
Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!