
Az egészségügyben dolgozók körében is az októberi, novemberi időszakban történt a legtöbb megbetegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Pontos összesítés még nem készült az egészségügyi rendszerben dolgozók körében történt koronavírusos megbetegedések számáról, de a becslések szerint Hargita megyében ez az arány legalább negyvenszázalékos lehet az orvosi, az ápoló- és kisegítőszemélyzet esetében egyaránt. A megyei orvosi kollégium elnökének a feltételezése szerint a lakosság körében még ennél is jelentősebb lehet a fertőzésen átesettek aránya.
2021. január 05., 22:032021. január 05., 22:03
2021. január 06., 12:502021. január 06., 12:50
Összesítést ugyan nem vezetnek a megbetegedésekről, de a visszajelzések és az értesülések alapján a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, Biró László háziorvos
Ez több mint kétszáz megbetegedést jelenthet, hiszen – amint arról az orvosi kollégium elnöke tájékoztatott – 640 körüli az aktív orvosok száma a megyében. Köztük olyan is van, aki feltételezhetően kétszer is megfertőződött. Az említett orvos kétszer is karanténba került, első alkalommal kontaktszemélyként – de akkor is voltak enyhe tünetei –, másodszor igazolt fertőzöttként – mondott egy példát a megyei orvosi kollégium elnöke, kitérve arra a problémára is, hogy
A legtöbb megbetegedés – akárcsak a lakosság körében – az októberi, novemberi időszakban történt, és jellemzően nemcsak a kórházakban dolgozó orvosok körében, hanem a háziorvosok és mentős orvosok körében is. Elméletileg a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik le a mentőszolgálat munkatársai, a gyakorlatban viszont
– világított rá a háziorvosok körében is gyakran előforduló megbetegedések okára Biró László. Elmondta viszont azt is, hogy hál’ istennek nincs tudomásuk koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetekről a megyében dolgozó orvosok körében.
Nem történt Covid-haláleset a Hargita megyei egészségügyi rendszerben dolgozó asszisztensek, illetve a kisegítő személyzet körében sem, de súlyos koronavírusos megbetegedések előfordultak. Nyulas Emma, az egészségügyben dolgozókat tömörítő érdekvédelmi tömörülés, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, még nem készült el a teljes felmérés arról, hogy az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül hányan estek át a fertőzésen, de úgy becsülik, hogy esetükben is legalább negyvenszázalékos lehet ez az arány.
A koronavírus Hargita megyei megjelenésétől szeptember második feléig a szakszervezet megyei tagjai közül mintegy 160-an kerültek kórházba Covid-fertőzés miatt, többek esetében súlyos volt a betegség lefolyása.
Szeptemberben megjelent az a rendelet, amelynek értelmében a koronavírusos betegek kétnapos bennfekvés után kérhették a kórházból történő kiutalásukat, majd később már nem is volt kötelező a bennfekvés, így a szeptember második felét követő időszakban történt megbetegedésekről még nincs pontos felmérése a szakszervezetnek, de amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, abban az időszakban – októberben, novemberben – valószínűleg jóval többen estek át a fertőzésen az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül is.
A megyei orvosi kollégium elnöke egyébként a rendelőben tapasztaltak alapján úgy véli, a lakosság körében a negyven százalékot is jócskán meghaladhatja a koronavírus-fertőzésen átesettek aránya.
– számolt be a meglepő tapasztalatokról az orvos. Magyarázatként elmondta, még mindig számos társadalmi, szociális tényező áll a hátterében annak, hogy
– például a munkaadójuk részéről érkező nyomás hatására, vagy az esetleges pozitív eredmény miatti szégyenérzettől tartva –, ezért a statisztikák messze nem tükrözik a valóságot. Ugyanakkor sok olyan beteg is van, akikről még a háziorvos sem gyanítja, hogy fertőzöttek, majd amikor egyéb panaszok miatt kórházba kerülnek, a beutaláskor elvégzett teszt derít fényt a fertőzésre.
Gyakran előfordul az is, hogy a háziorvosi rendelőben zajló kivizsgáláson merül fel a gyanú, hogy a páciens átesett a Covid-megbetegedésen, és sikerül meggyőzni egy antitestteszt elvégzéséről, ami pozitív eredményt hoz – számolt be a tapasztalatokról Biró László. Ő egyébként úgy látja, hogy már lecsengőben van ez a hullám, és meglátása szerint tavasszal lesz még egy újabb felívelése a megbetegedések számának, de reméli, hogy addigra a védőoltásnak köszönhetően sikerül lelassítani a fertőzés terjedését és lassan visszatérhet minden a normális kerékvágásba.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!