
Az egészségügyben dolgozók körében is az októberi, novemberi időszakban történt a legtöbb megbetegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Pontos összesítés még nem készült az egészségügyi rendszerben dolgozók körében történt koronavírusos megbetegedések számáról, de a becslések szerint Hargita megyében ez az arány legalább negyvenszázalékos lehet az orvosi, az ápoló- és kisegítőszemélyzet esetében egyaránt. A megyei orvosi kollégium elnökének a feltételezése szerint a lakosság körében még ennél is jelentősebb lehet a fertőzésen átesettek aránya.
2021. január 05., 22:032021. január 05., 22:03
2021. január 06., 12:502021. január 06., 12:50
Összesítést ugyan nem vezetnek a megbetegedésekről, de a visszajelzések és az értesülések alapján a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, Biró László háziorvos
Ez több mint kétszáz megbetegedést jelenthet, hiszen – amint arról az orvosi kollégium elnöke tájékoztatott – 640 körüli az aktív orvosok száma a megyében. Köztük olyan is van, aki feltételezhetően kétszer is megfertőződött. Az említett orvos kétszer is karanténba került, első alkalommal kontaktszemélyként – de akkor is voltak enyhe tünetei –, másodszor igazolt fertőzöttként – mondott egy példát a megyei orvosi kollégium elnöke, kitérve arra a problémára is, hogy
A legtöbb megbetegedés – akárcsak a lakosság körében – az októberi, novemberi időszakban történt, és jellemzően nemcsak a kórházakban dolgozó orvosok körében, hanem a háziorvosok és mentős orvosok körében is. Elméletileg a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik le a mentőszolgálat munkatársai, a gyakorlatban viszont
– világított rá a háziorvosok körében is gyakran előforduló megbetegedések okára Biró László. Elmondta viszont azt is, hogy hál’ istennek nincs tudomásuk koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetekről a megyében dolgozó orvosok körében.
Nem történt Covid-haláleset a Hargita megyei egészségügyi rendszerben dolgozó asszisztensek, illetve a kisegítő személyzet körében sem, de súlyos koronavírusos megbetegedések előfordultak. Nyulas Emma, az egészségügyben dolgozókat tömörítő érdekvédelmi tömörülés, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, még nem készült el a teljes felmérés arról, hogy az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül hányan estek át a fertőzésen, de úgy becsülik, hogy esetükben is legalább negyvenszázalékos lehet ez az arány.
A koronavírus Hargita megyei megjelenésétől szeptember második feléig a szakszervezet megyei tagjai közül mintegy 160-an kerültek kórházba Covid-fertőzés miatt, többek esetében súlyos volt a betegség lefolyása.
Szeptemberben megjelent az a rendelet, amelynek értelmében a koronavírusos betegek kétnapos bennfekvés után kérhették a kórházból történő kiutalásukat, majd később már nem is volt kötelező a bennfekvés, így a szeptember második felét követő időszakban történt megbetegedésekről még nincs pontos felmérése a szakszervezetnek, de amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, abban az időszakban – októberben, novemberben – valószínűleg jóval többen estek át a fertőzésen az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül is.
A megyei orvosi kollégium elnöke egyébként a rendelőben tapasztaltak alapján úgy véli, a lakosság körében a negyven százalékot is jócskán meghaladhatja a koronavírus-fertőzésen átesettek aránya.
– számolt be a meglepő tapasztalatokról az orvos. Magyarázatként elmondta, még mindig számos társadalmi, szociális tényező áll a hátterében annak, hogy
– például a munkaadójuk részéről érkező nyomás hatására, vagy az esetleges pozitív eredmény miatti szégyenérzettől tartva –, ezért a statisztikák messze nem tükrözik a valóságot. Ugyanakkor sok olyan beteg is van, akikről még a háziorvos sem gyanítja, hogy fertőzöttek, majd amikor egyéb panaszok miatt kórházba kerülnek, a beutaláskor elvégzett teszt derít fényt a fertőzésre.
Gyakran előfordul az is, hogy a háziorvosi rendelőben zajló kivizsgáláson merül fel a gyanú, hogy a páciens átesett a Covid-megbetegedésen, és sikerül meggyőzni egy antitestteszt elvégzéséről, ami pozitív eredményt hoz – számolt be a tapasztalatokról Biró László. Ő egyébként úgy látja, hogy már lecsengőben van ez a hullám, és meglátása szerint tavasszal lesz még egy újabb felívelése a megbetegedések számának, de reméli, hogy addigra a védőoltásnak köszönhetően sikerül lelassítani a fertőzés terjedését és lassan visszatérhet minden a normális kerékvágásba.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
szóljon hozzá!