
Az egészségügyben dolgozók körében is az októberi, novemberi időszakban történt a legtöbb megbetegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Pontos összesítés még nem készült az egészségügyi rendszerben dolgozók körében történt koronavírusos megbetegedések számáról, de a becslések szerint Hargita megyében ez az arány legalább negyvenszázalékos lehet az orvosi, az ápoló- és kisegítőszemélyzet esetében egyaránt. A megyei orvosi kollégium elnökének a feltételezése szerint a lakosság körében még ennél is jelentősebb lehet a fertőzésen átesettek aránya.
2021. január 05., 22:032021. január 05., 22:03
2021. január 06., 12:502021. január 06., 12:50
Összesítést ugyan nem vezetnek a megbetegedésekről, de a visszajelzések és az értesülések alapján a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, Biró László háziorvos
Ez több mint kétszáz megbetegedést jelenthet, hiszen – amint arról az orvosi kollégium elnöke tájékoztatott – 640 körüli az aktív orvosok száma a megyében. Köztük olyan is van, aki feltételezhetően kétszer is megfertőződött. Az említett orvos kétszer is karanténba került, első alkalommal kontaktszemélyként – de akkor is voltak enyhe tünetei –, másodszor igazolt fertőzöttként – mondott egy példát a megyei orvosi kollégium elnöke, kitérve arra a problémára is, hogy
A legtöbb megbetegedés – akárcsak a lakosság körében – az októberi, novemberi időszakban történt, és jellemzően nemcsak a kórházakban dolgozó orvosok körében, hanem a háziorvosok és mentős orvosok körében is. Elméletileg a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik le a mentőszolgálat munkatársai, a gyakorlatban viszont
– világított rá a háziorvosok körében is gyakran előforduló megbetegedések okára Biró László. Elmondta viszont azt is, hogy hál’ istennek nincs tudomásuk koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetekről a megyében dolgozó orvosok körében.
Nem történt Covid-haláleset a Hargita megyei egészségügyi rendszerben dolgozó asszisztensek, illetve a kisegítő személyzet körében sem, de súlyos koronavírusos megbetegedések előfordultak. Nyulas Emma, az egészségügyben dolgozókat tömörítő érdekvédelmi tömörülés, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, még nem készült el a teljes felmérés arról, hogy az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül hányan estek át a fertőzésen, de úgy becsülik, hogy esetükben is legalább negyvenszázalékos lehet ez az arány.
A koronavírus Hargita megyei megjelenésétől szeptember második feléig a szakszervezet megyei tagjai közül mintegy 160-an kerültek kórházba Covid-fertőzés miatt, többek esetében súlyos volt a betegség lefolyása.
Szeptemberben megjelent az a rendelet, amelynek értelmében a koronavírusos betegek kétnapos bennfekvés után kérhették a kórházból történő kiutalásukat, majd később már nem is volt kötelező a bennfekvés, így a szeptember második felét követő időszakban történt megbetegedésekről még nincs pontos felmérése a szakszervezetnek, de amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, abban az időszakban – októberben, novemberben – valószínűleg jóval többen estek át a fertőzésen az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül is.
A megyei orvosi kollégium elnöke egyébként a rendelőben tapasztaltak alapján úgy véli, a lakosság körében a negyven százalékot is jócskán meghaladhatja a koronavírus-fertőzésen átesettek aránya.
– számolt be a meglepő tapasztalatokról az orvos. Magyarázatként elmondta, még mindig számos társadalmi, szociális tényező áll a hátterében annak, hogy
– például a munkaadójuk részéről érkező nyomás hatására, vagy az esetleges pozitív eredmény miatti szégyenérzettől tartva –, ezért a statisztikák messze nem tükrözik a valóságot. Ugyanakkor sok olyan beteg is van, akikről még a háziorvos sem gyanítja, hogy fertőzöttek, majd amikor egyéb panaszok miatt kórházba kerülnek, a beutaláskor elvégzett teszt derít fényt a fertőzésre.
Gyakran előfordul az is, hogy a háziorvosi rendelőben zajló kivizsgáláson merül fel a gyanú, hogy a páciens átesett a Covid-megbetegedésen, és sikerül meggyőzni egy antitestteszt elvégzéséről, ami pozitív eredményt hoz – számolt be a tapasztalatokról Biró László. Ő egyébként úgy látja, hogy már lecsengőben van ez a hullám, és meglátása szerint tavasszal lesz még egy újabb felívelése a megbetegedések számának, de reméli, hogy addigra a védőoltásnak köszönhetően sikerül lelassítani a fertőzés terjedését és lassan visszatérhet minden a normális kerékvágásba.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!