
Az egészségügyben dolgozók körében is az októberi, novemberi időszakban történt a legtöbb megbetegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Pontos összesítés még nem készült az egészségügyi rendszerben dolgozók körében történt koronavírusos megbetegedések számáról, de a becslések szerint Hargita megyében ez az arány legalább negyvenszázalékos lehet az orvosi, az ápoló- és kisegítőszemélyzet esetében egyaránt. A megyei orvosi kollégium elnökének a feltételezése szerint a lakosság körében még ennél is jelentősebb lehet a fertőzésen átesettek aránya.
2021. január 05., 22:032021. január 05., 22:03
2021. január 06., 12:502021. január 06., 12:50
Összesítést ugyan nem vezetnek a megbetegedésekről, de a visszajelzések és az értesülések alapján a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, Biró László háziorvos
Ez több mint kétszáz megbetegedést jelenthet, hiszen – amint arról az orvosi kollégium elnöke tájékoztatott – 640 körüli az aktív orvosok száma a megyében. Köztük olyan is van, aki feltételezhetően kétszer is megfertőződött. Az említett orvos kétszer is karanténba került, első alkalommal kontaktszemélyként – de akkor is voltak enyhe tünetei –, másodszor igazolt fertőzöttként – mondott egy példát a megyei orvosi kollégium elnöke, kitérve arra a problémára is, hogy
A legtöbb megbetegedés – akárcsak a lakosság körében – az októberi, novemberi időszakban történt, és jellemzően nemcsak a kórházakban dolgozó orvosok körében, hanem a háziorvosok és mentős orvosok körében is. Elméletileg a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik le a mentőszolgálat munkatársai, a gyakorlatban viszont
– világított rá a háziorvosok körében is gyakran előforduló megbetegedések okára Biró László. Elmondta viszont azt is, hogy hál’ istennek nincs tudomásuk koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetekről a megyében dolgozó orvosok körében.
Nem történt Covid-haláleset a Hargita megyei egészségügyi rendszerben dolgozó asszisztensek, illetve a kisegítő személyzet körében sem, de súlyos koronavírusos megbetegedések előfordultak. Nyulas Emma, az egészségügyben dolgozókat tömörítő érdekvédelmi tömörülés, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta, még nem készült el a teljes felmérés arról, hogy az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül hányan estek át a fertőzésen, de úgy becsülik, hogy esetükben is legalább negyvenszázalékos lehet ez az arány.
A koronavírus Hargita megyei megjelenésétől szeptember második feléig a szakszervezet megyei tagjai közül mintegy 160-an kerültek kórházba Covid-fertőzés miatt, többek esetében súlyos volt a betegség lefolyása.
Szeptemberben megjelent az a rendelet, amelynek értelmében a koronavírusos betegek kétnapos bennfekvés után kérhették a kórházból történő kiutalásukat, majd később már nem is volt kötelező a bennfekvés, így a szeptember második felét követő időszakban történt megbetegedésekről még nincs pontos felmérése a szakszervezetnek, de amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, abban az időszakban – októberben, novemberben – valószínűleg jóval többen estek át a fertőzésen az asszisztensek, ápoló- és kisegítőszemélyzet tagjai közül is.
A megyei orvosi kollégium elnöke egyébként a rendelőben tapasztaltak alapján úgy véli, a lakosság körében a negyven százalékot is jócskán meghaladhatja a koronavírus-fertőzésen átesettek aránya.
– számolt be a meglepő tapasztalatokról az orvos. Magyarázatként elmondta, még mindig számos társadalmi, szociális tényező áll a hátterében annak, hogy
– például a munkaadójuk részéről érkező nyomás hatására, vagy az esetleges pozitív eredmény miatti szégyenérzettől tartva –, ezért a statisztikák messze nem tükrözik a valóságot. Ugyanakkor sok olyan beteg is van, akikről még a háziorvos sem gyanítja, hogy fertőzöttek, majd amikor egyéb panaszok miatt kórházba kerülnek, a beutaláskor elvégzett teszt derít fényt a fertőzésre.
Gyakran előfordul az is, hogy a háziorvosi rendelőben zajló kivizsgáláson merül fel a gyanú, hogy a páciens átesett a Covid-megbetegedésen, és sikerül meggyőzni egy antitestteszt elvégzéséről, ami pozitív eredményt hoz – számolt be a tapasztalatokról Biró László. Ő egyébként úgy látja, hogy már lecsengőben van ez a hullám, és meglátása szerint tavasszal lesz még egy újabb felívelése a megbetegedések számának, de reméli, hogy addigra a védőoltásnak köszönhetően sikerül lelassítani a fertőzés terjedését és lassan visszatérhet minden a normális kerékvágásba.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!