Barti Tihamér: „a szél nekünk kedvez és felszálló pályán vagyunk”
Fotó: Gergely Imre
Valami igencsak beindult Gyergyószéken az elmúlt nem több, mint két esztendőben: kisebb méretű repülőtér és több gyár (például tojás- és krumplifeldolgozó) is épül, a Gyergyói Hoki Klub pedig soha nem hitt és remélt költségvetésből gazdálkodhat. Mindezekhez köze van – többek között a kapcsolatai révén – Barti Tihamérnek, az RMDSZ Gyergyószéki Területének elnökének. A politikust a látványos beruházások mellett kényesebb kérdésekről is faggattuk; mint kiderült, a Gyergyószentmiklóson történtekkel nem elégedett.
2021. december 26., 21:082021. december 26., 21:08
2021. december 30., 10:272021. december 30., 10:27
– Hogyan látta Gyergyószék választások óta eltelt évét az RMDSZ Gyergyószéki Területének elnöke?
– 2020. december 3-án kiírtam a közösségi oldalamra, hogy három nagyon fontos kérdéssel fogunk a következő mandátumban foglalkozni: az egészségüggyel, a beruházásokkal és a munkahelyteremtéssel. Munkánkat ez a három terület fogja leginkább meghatározni. Mindhárom vállalás nehéz és szép kihívásnak ígérkezett, de megkerülhetetlenek, ha a térség fejlesztését, az itt élők jólétét akarjuk elősegíteni.
Ezen politikai célok meghatározásának tudható be, hogy a gyergyószéki egészségügyi rendszer a kórházépítés óta összesen nem kapott annyi kormányzati pénzügyi támogatást, mint az idei évben. Sikerült 6 millió lej értékben fejlesztéseket elérni a kórházban, ahol a jó menedzsmentnek köszönhetően komoly felszerelés- és gépparkbővítések történtek. A Gyergyószentmiklósi Városi Kórház megkapta a rezidensképzéshez szükséges jóváhagyást is, ezzel a lépéssel könnyebben lehet orvosokat idevonzani. Ha a beruházási pillérről kell beszélnem, akkor a sportberuházásokra térnék ki, amelyek ugyan szintén az egészség megőrzését segítik és az egészségügy kiegészítő elemeiként tekintjük. Ezért
Gyergyószentmiklóson átadtuk idén az úszómedencét, Gyergyóremetén pedig épül az uszoda. Borszéken és Ditróban is nagyarányú fejlesztések lesznek, mindkettőre le vannak adva az elképzelések az illetékes minisztériumhoz. Remetén készül egy sportbázist magába foglaló komoly fejlesztési terv, Alfaluban épül egy sportcsarnok és az idén aláírtuk a szerződést egy szabadtéri sportpálya építésére. Csomafalva készíti a tervét egy sportbázis elkészítésére, de Marosfő is igényt fogalmazott meg ilyen irányban. Újfalu és Szárhegy vezetősége is ugyanígy dolgozik a fejlesztési elképzeléseken. Ezeket a sportberuházásokat a gyergyószentmiklósi fejlesztések fogják teljessé tenni, hiszen ott komoly sportbázis megépítésén dolgozunk, ami magába foglalja a műjégpálya felújítását és a teljes környezet átalakítását.
– Ezek mind nagyon szépen hangzanak, de az embereket inkább foglalkoztatják az utak, közszolgáltatások...
– Persze, így van. Alap, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket az egész medencére el kell végezni. Ha a térség vízellátásának és csatornahálózatának kiépítését nézzük, akkor most már megállapíthatjuk, több mint 200 millió lejre van szükségünk, hogy a vízbegyűjtés, a -tisztítás, a hálózatkiépítés és a derítőállomás-rendszerünk a térségben biztosított legyen. Az úthálózat kiépítése terén pedig azt is megállapíthatjuk, hogy Gyergyószentmiklós áll a legrosszabbul, és ez nem maradhat a jelenlegi szinten.
– A munkahelyteremtés kérdésében hol tartunk?
– Mindenkinek tudnia kell, hogy térségünkben nagyon sok látványos beruházás indult el, aminek az eredményeit az elkövetkező években, de még ebben a mandátumban érezni fogunk.
Mikor ezeket a fejlesztéseket megálmodtuk, akkor eldöntöttük, hogy szakítunk a „vár falai közt biztonságosan meghúzódó” bezártságot eredményező hozzáállással. Azt mondtuk, „elhagyjuk a vár falat, és elkezdjük a hódítást”. Lehet, hogy ez egyeseket elmosolyogtat, de kis közösségben egy belterjes gazdasági élet soha nem fog nagyobb eredményt, jobban megfizetett munkahelyeket generálni. A fejlődést mindig az hozza, ha valaki kilép a komfortzónájából. Mi, Gyergyószéken tudatosan ezt tesszük most.
Fotó: Keresztes Zoltán
– A 2020-as választások során egy helyen változott az önkormányzat vezetése a térségben, Gyergyószentmiklóson. Mennyire elégedett az azóta történtekkel?
– Röviden válaszolva: ezzel az első évvel nem vagyok elégedett. Hogy miért nem, azt elmondtam a polgármesternek (Csergő Tibor Andrásnak – szerk. megj.) egy belső RMDSZ-gyűlésen.
Azt is elfogadom, hogy ez egy folyamat, de azt is látnia kell mindenkinek, hogy a lehetőségeket most kell kihasználni a városlakók érdekében. Maradjunk annyiban, hogy a városnak még dolgoznia kell a térségi vezetőszerep elfoglalásáért. Azt még hozzátenném, a 2020-as választás volt az első alkalom, amikor a Gyergyói Területi RMDSZ elnökeként helyhatósági választásokat szerveztem. Azt kértem minden helyi szervezettől, hogy a lehető legdemokratikusabban szervezze mindenki a belső választásokat. Gyergyószentmiklós esetében azt mondtuk, nyissuk meg a szervezetet és kérjük mindenkitől, aki akar indulni tanácsosnak vagy polgármesternek, jöjjön és méretkezzen meg egy előválasztáson, ahol a lakosság rangsorol titkos szavazással. Bárki számára nyitott volt a jelentkezés, a lakosság a jelentkezők közül választott és rangsorolta a tanácsosi listát is. Ezután az RMDSZ-nek szavaztak bizalmat a város lakói, amit még egyszer köszönök. A város napi vezetésébe nem szólhatok bele direkt módon, de talán felróhatok én is magamnak valamit, például azt, hogy többet kellene kommunikáljak a polgármesterrel a város ügyeiről. Vártam egy évet, hogy lássam, milyen folyamatokat indít el az új városvezetés, és ezalatt én csak a városnak szükséges pénzek megszerzésével foglalkoztam. Az RMDSZ Gyergyószentmiklósnak több mint 12 millió lejt hozott, többet, mint ami a város saját éves bevétele. Itt pedig nem beszélek a beruházásokról, amik szintén lobbinak köszönhetően vannak kivitelezés alatt, és ha minden az elképzelések szerint halad, akkor egy közel 10 millió lejes plusz összeg kifizetésétől szabadítjuk meg a várost az elkövetkező hetekben.
– Nyílt titok, hogy nincs összhang a polgármester és az RMDSZ helyi képviselő-testülete között. Egy ilyen jel volt az is, hogy a tanácsosok nemrégiben nem jelentek meg az egyik tanácsülésen, de arra is volt már példa, hogy a polgármester előterjesztése ellen szavaztak.
– Tudok az RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az ugyancsak RMDSZ-es polgármester közötti súrlódásokról, amit inkább összecsiszolódási folyamatnak neveznék. És igen, voltak külsőleg is észlelhető jelei ennek, de remélem, hogy ez a folyamat egy bölcs nyugvópontra kerül, amihez mindkét félnek alakulnia kell. Mindenki egy előválasztáson került tisztségbe az RMDSZ-ben, össze kell rázódjanak a dolgok. Területi elnökként is
Fotó: Keresztes Zoltán
– Ön a GYHK, azaz a Gyergyói Hoki Klub tiszteletbeli elnöke is, és azt is tudjuk, hogy a csapat felemelkedésében Önnek is szerepe van. Hogyan érintette a csapat támogatásával kapcsolatos polgármesteri kijelentés, miszerint idén nem kap támogatást a GYHK. Aztán mégis lett pénz...
– Nem örültem a polgármester kijelentésének, és akkor megírtam a véleményem, hogy lesz támogatás, mert a csapat megérdemli; egy kis munkának köszönhetően év végére ez meg is lett. A GYHK projekt a merjünk nagyok lenni gondolkodásunk része. Mert mi a szívünk mélyén tudjuk, hogy egyszer romániai bajnokok és Erste Liga bajnokok is leszünk, de ehhez mindenkinek oda kell tennie a magáét.
Balázs Attila klubelnök vezetésével más dimenzióba lép a gyergyói jégkorong. Mivel én tiszteletbeli elnökség mellett politikus is vagyok, Balázs Attila pedig egy sokat megvalósító vállalkozó, természetes, hogy nagyobb publicitást kapunk, de nem csak rólunk szól ez a projekt. Ez szól alelnökről, elnökségi tagokról, menedzserről, alkalmazottaktól, támogatókról, játékosokról és nem utolsó sorban a szurkolókról. Talán azzal zárnám, hogy van amit még tanuljuk, de a szél nekünk kedvez és felszálló pályán vagyunk.
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
Egy újabb székelyföldi oktatási intézmény megújulását ünnepelték Szovátán csütörtök délután: a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újult meg az erdei iskola.
Minden tanácsülésen a „különfélék” tartogatják a legérdekesebb meglátásokat, hozzászólásokat. Így volt ez a csütörtöki kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen is, ahol volt aki jelzőlámpát kért, más pedig a garázdálkodók ellen emelt szót.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti „az utolsó lépést” a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök.
Lila színbe öltözik Hargita Megye Tanácsának épülete vasárnap, a koraszülöttek világnapján, ezt megelőzően találkozót és kerekasztal-beszélgetést szerveznek a koraszülött gyermekeket nevelő családok számára.
Megkötötte a hóeltakarításra és téli útkarbantartásra szóló szerződéseket Hargita Megye Tanácsa több szakcéggel is Hargita megye mindhárom térségében – tájékoztat közleményben a megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!