Jó néhány évvel később, 1563. ápr. 23-án „az összes szőlők és gyümölcsfák lefagytak” egész Erdélyben, míg 1608. április 1-jén „egy rőfnyi magas hó hullott” Brassóban. Egy erdélyi rőf pedig 1 singet, azaz 62 centit jelent!

Fél évszázaddal később is hasonló állapotokat találunk, 1660. április 20-án „a szőlő egész Erdélyben elfagyott, és így az óbor igen drága lett”,

De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen ekkor éppen kis jégkorszak közepén vagyunk, amelyet a 14. és a 19. század közé szoktak betájolni, de különösen 1550 és 1740 között fordult hidegre az európai időjárás. Ennek megfelelően 1693. április 15-én is „volt rút, alkalmatlan, havas eső nagy széllel együtt, meg is fagyván az föld” a háromszéki Nagyajta környékén.

Hogy ez mi lehetett, arról csak sejtéseink lehetnek, csak abban lehetünk biztosak, hogy vegyi szennyeződés nem okozhatta, mint történt az például 2018-ban Szibériában, ahol egy kohászati üzem udvaráról kapott fel a szél jelentős mennyiségű vasoxidot. Háromszáz évvel ezelőtt talán homok- vagy vízfelszínről származó zöld mikroalgák okozhatták a csapadék elszíneződését.

A következő esztendő sem hozott sok jót, hiszen a „szeles időjárás a magasabb helyekről elhordta a homokos földet, a vetés szabadon maradt, a völgyekben pedig azokat elboritotta.”

Az 1785. évi április időjárásra vonatkozólag nincs közvetlenül Székelyföldre vonatkozó adatunk, de Nagyváradon

Ráadásul a „hirtelen olvadás miatt a Maros kilépett a medréből, Arad városát 6-án és 7-én öntötte el a víz, az ablakokon is befolyt, az emberek a padláson kerestek menedéket, 8-án az ár a város feletti gátat és a nagy töltéseket áttörte, s nagy zúgással a város egyéb részeit is elöntötte: kik az éjjeli rivadásban bátorságosabb Bárkákra nem találhattak, nyergeletlen házak tetejére... ülének.” Nagyszebenben „ebben a hónapban még mindig tartós a havazás és az eső.

1810-ben ismét hideg és hó jellemezte az április időjárást: „úgy látszik, hogy téli hónapjainknak minden keserüségüket április akarta kipótolni, mert

– így a krónikás. De két évvel később is hasonló kép fogad ezen a vidéken, sőt „… egész Székely Országunk április 6-ikától fogva térdig érő hó alatt didereg.”

1879-ben három hónapra jutó csapadékmennyiség hullott le áprilisban, 1929-ben a hideget többszöri havazás tetőzte, 1934-ben a hónap végén már fürödni lehetett a folyókban.

1995-ben ismét hideg, szeles, télies hónapnak bizonyult április, 1996-ban egyes helyeken méteres hó borította a földeket, Brassó környékén például hét napon át. Ugye igaza van a csízió tanácsának, miszerint „senki áprilisi szemmel ne tekintsen felebarátjára!” – azaz ne szeszélyeskedjen!

– csakhogy kissé csillapítsuk az ún. „globális felmelegedés” keltette pánikot.

Leghidegebb áprilisok az 1961–2019-es időszakban: 5,1 °C átlag 1997-ben, 6,3 °C 1965-ben, 6,7 °C 1982-ben. Legmagasabb havi hőmérsékleti átlagok: 14,1 °C 2018-ban, 12,1 °C 2016-ban, 11,9 °C 2000-ben.

Erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb áprilisi hőmérsékletei:

• Marosvásárhely –7,5 °C (1929), illetve 32,5 °C (1934)

• Kolozsvár –8,4 °C (1923), illetve 30,2 °C (1926 és 1950)

• Szatmárnémeti –6,4 °C (1954), illetve 30,8 °C (2012)

• az Omu-csúcson: –26 °C (1940), illetve 12,8 °C (1986)

A legtöbb csapadék 24 óra alatt a Szeben megyei Păltiniș sízőhelyen hullott 1933. április 24-én: 110,4 liter négyzetméterenként. A legmagasabb csapadékátlagot a következő években jegyezték: 1997-ben 88 liter, 2014-ben 84,6 liter, 1977-ben 79,5 liter négyzetméterenként.

„Ha erősen süt Vince napja, szőlőt nyara felhizlalja” – okoskodtak nagyapáink, bár jó borszőlő kevés helyen termett Székelyföldön. Meggy és cseresznye viszont annál inkább, és ezeknek a Herman-napi (április 7.) csepergés tett jót. A pereszkét és a kucsmagombát április ajándékának tekintették, és időjárást is jósoltak belőle: „ha elaszott, májeső lesz, de ha kövér, aszályt jelez.”

Ha pedig Márk napján pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér, de ugyanakkor köd, sok jégeső, vihar várható. Az is Szent Györgyhöz kapcsolódik, hogy ha napján a rozs oly magas, hogy a varjú elrejtheti magát benne, jó gabonatermő esztendőnek nézünk elébe.

Viszont a fagynak is megvan a haszna a kár mellett, mert elpusztítja a kártékony bogarakat!

Aztán hogy ezeket a régi bölcseleteket mennyire lehet komolyan venni, azt rábízzuk ki-ki személyes tapasztalatára. Az 1575-ös csízió áprilisra vonatkozó javaslata viszont nem képezheti vita tárgyát:

Egy diófa alatt én elnyugszom,

Ebéd után egyet jól aluszom.

A Mediant mostan én vágatom,

Egészségemre vagyon nagy gondom.