– írták a közleményben, majd egy példát felhozva kifejtették, hogy egy 3436 lej bruttó minimálbérrel rendelkező szülő a bruttó bér 33 százalékában, vagyis 1133 lejben részesülhet havonta a munkáltatótól, amelyet bölcsődei/óvodai költségre fordíthat.

korábban írtuk

Jókora támogatást kaphat a szülő a gyerek bölcsődei és óvodai költségeinek fedezésére

Akár 1500 lej értékű adójóváírást kaphatnak a családok januártól a gyerekek bölcsődei és óvodai költségeinek fedezésére – tájékoztat az RMDSZ, hozzátéve, hogy az összeget az alkalmazó téríti meg.

Azt is leírták, hogy az elszámolás kétféleképpen történhet: a munkáltató kifizeti az 1133 lejt közvetlenül a tanintézménynek, vagy a szülő fizeti ki a bölcsőde, óvoda havi költségét, és az erről szóló kifizetési bizonylatot átadja a munkáltatójának, aki utólag visszafizeti a pénzösszeget a szülőnek.

Ha a szülő bruttó jövedelme meghaladja a minimálbért, az adójóváírás összege is növekszik maximum 1500 lej értékig.

Hogyan is néz ki mindez a valóságban?

Mindez nagyon szépen hangzik, de még mielőtt havi 1300–1500 lej plusszal kezdenének számolni a bölcsődés vagy napközis korú gyerekek szülei, fontosnak tartottuk néhány dolgot tisztázni az új törvénnyel kapcsolatban, így szakértőhöz fordultunk a felmerülő kérdésekkel.

Szilágyi István adó- és pénzügyi szakértő már a legelején tisztázta, nagyon fontos mindenkinek tudni, hogy az új törvény „csupán” lehetőséget kínál a munkaadóknak, hogy alkalmazottaikat motiválják, segítsék azzal, hogy kifizetik az óvodai és bölcsődei költségeket Azonban

A közérthetőség kedvéért, ez tulajdonképpen egyfajta adómentes fizetésemelésnek is felfogható, ami a munkáltatót terheli – ezért is opcionális.

Mint a szakember rávilágított, azt is fontos tudni, hogy a bruttó fizetés 33 százalékának megfelelő összegből kizárólag az elszámolható költségek finanszírozhatók, ezesetben tehát azok, amikről az intézmény számlát ad a szülőknek. Vagyis, még ha a tájékoztatásból úgy is tűnhet elsőre,

A munkáltató lehetőségeitől és jóindulatától függ minden

Mivel munkáltatótól függően változik, hogy ki milyen juttatásokat biztosít az alkalmazottak számára, fontos azt is megemlíteni, hogy nem csupán az óvodai/bölcsődei költségek finanszírozására adhat plusz pénzt az alkalmazó, hanem számos más dologra is:

Ezeket a juttatásokat mind össze kell adni, és a végösszeg csak akkor nem lesz adózandó, ha nem haladja meg a bruttó fizetés 33 százalékát, tehát minimálbérrel alkalmazott személyek esetében az 1133 lejt. Mivel a támogatás gyerekenként igényelhető, akinek több napközis/bölcsődés korú gyereke van, csak akkor igényelheti mindenik gyerek költségének kifizetését a munkáltatótól, ha a havi költség végösszege nem haladja meg a bruttó fizetés 33 százalékát – a minimálbéres alkalmazottak esetében 1133 lejt, a minimálbérnél többet keresők esetében pedig 1500 lejt.

Ezeknek az információknak a birtokában tehát szépen körvonalazódik a valóság a legújabb romániai családtámogatásról: a „csekélyke” állami hozzájárulás tulajdonképpen az adómentesség és egy törvény által adott lehetőség a támogatásra, amely összességében a munkaadó véges lehetőségein és jóindulatán múlik.