Amikor „hirtelen szabadság lett”, és szabad volt ünnepelni

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

A rendszerváltás óta minden évben felölti régi székely ruháját az idős kápolnásfalusi Kele házaspár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott helyi ünnepségre. Régen ezt nem tehették meg, hiszen már a magyar himnusz elénekléséért is verés és bírság járt. Éppen ezért a meghatottságtól könnyezve, szabadságukat szinte fel sem fogva ünnepelt János és felesége, Erzsébet az 1990-ben összegyűlt tömeggel.

Fülöp-Székely Botond

2018. március 16., 09:122018. március 16., 09:12

Több mint százéves székely ruháját öltötte magára csütörtökön a március 15-ei ünnepre készülve Kele Erzsébet, akinek még a nagymamája is hordta a viseletet, ami

anyáról lányára öröklődött, ahogyan az régen szokás volt Kápolnásfaluban.

Férje, János hagyományos székely ruhájához hasonlóan ezt is a felmenők készítették a faluban termesztett kenderből, illetve a család által tartott juhok gyapjújából. Mint mondták, régen mindenki hasonló viseletben járt a faluban, persze volt egy hétköznapi változat is, amely a már elhasznált öltözetekből került ki.

„Az volt a szokás, hogy minden évben új székely ruhát csináltattak a fiatalok és az idősebbek is, a régit befogták hétköznapi viseletnek, az újat pedig csak ünnepekkor használták. Télen-nyáron szürke vagy fehér harisnyában jártunk, nem volt az a pantallós világ” – emlékezett vissza gyerekkorára a 71 éves Kele János.

Idézet
Édesapámon például sohasem járt nadrág, csak harisnyát húzott. Kérdeztük, hogy nem meleg-e nyáron, de azt mondta, hogy olyankor árnyékot tart

– jegyezte meg felesége, hozzátéve, hogy ők maguk már csak ünnepekkor viselik. Egyébként a múlt rendszerben kopott el a székely ruha használata, de 1990 óta újból reneszánszát éli.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A múlt rendszerben nem volt szabad megünnepelni az 1848–49-es szabadságharc kitörésének évfordulóját, így nem is rendeztek ünnepségeket Kápolnáson. „Tudtunk az ünnepről, de a családban sem szívesen beszéltünk róla. Sok régi fotót és más emléktárgyat is el kellett rejteni, mert házról házra jártak a hatóságok, és keményen büntették az embereket, sőt meg is verték. A magyar himnuszt sem volt szabad énekelni, én is a szüleimtől tanultam meg. A székely himnuszt pedig, szégyen, nem szégyen, akkor hallottam először, amikor Szatmárnémetiben szolgáltam” – idézte fel Erzsébet.

Elmesélte, hogy az új évet rendszerint a helyi kultúrotthonban várták, egy alkalommal pedig több fiatal eltűnt éjfél előtt. Utólag tudta meg, hogy a Szabad Európa Rádióban hallgatták a himnuszt és a szózatot, de senkinek nem mertek szólni, mert féltek a besúgóktól.

Idézet
A legrosszabb az volt, hogy azt sem tudtuk, kitől kell félnünk. A gyerekeknek sem mertünk semmit mondani, mert félő volt, hogy elkotyogják

– egészítette ki János.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„Hirtelen szabadság lett, egyszerűen nem tudtuk felfogni, hogy mi is ez. Amikor a templomban megszólalt az orgona és a himnuszok... mindenki sírt. Nagyon szép volt. A templomban kezdődött az ünnep, majd az előtte lévő pódiumon tartották a műsort, irodalmi összeállításokkal, népdalokkal, hazafias dalokkal. Ott volt a fúvószenekar székely harisnyában, az egyházi kórus, és voltak szavalatok is. Sok olyan ének elhangzott, amit még sohasem hallottunk. Azóta is szép mindegyik ünnep, de az

Idézet
az első igazán felemelő volt, az volt a legszebb, mert szabadok voltunk”

– mesélték könnyeiket törölgetve.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„1990 óta megváltozott a világ, egy kicsit mintha kevesebben vennének részt a március 15-ei ünnepségen. Mintha nem érdekelné annyira a népet” – jelentette ki Kele János. Feleségével egyetértett abban, hogy a rohanó világ miatt lehet, hogy kissé megcsappant az ünnepi rendezvény népszerűsége.

„Rossz a megélhetés, csak annyi fizetésük van az embereknek, hogy kifizessék a közköltséget, ezért inkább külföldre mennek dolgozni a fiatalok. Nincs más lehetőségük, rá vannak szorulva” – magyarázta. Hozzátette, a jelenséghez az is hozzátartozik, hogy kicsit természetessé vált mindenkinek az ünnep, pedig nem volt mindig az. Egyszerűen vannak olyanok, akiket nem érdekel már annyira a megemlékezés.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„A fiatalok közül sokan elnyugatiasodtak, nem érdekli őket annyira a közösségi ünnep, inkább a tévében nézik meg, hogy mi történt. Ez persze elkényelmesedést is jelent” – mondta az asszony. Hangsúlyozta, ők fontosnak tartják, hogy minden évben ott legyenek a helyi ünnepségen, így tisztelegve a szabadságharc hősei, a rendezvény helyi szervezői és előadói előtt. Emellett az is lényeges, hogy találkozhatnak embertársaikkal egy-egy meleg kézfogásra.

Idézet
Hova menjünk, ha ide nem megyünk el? Ez a mienk 

– fogalmaztak, azt tanácsolva a fiataloknak, hogy vegyenek részt az ünnepi szentmisén, találkozzanak a közösség többi tagjával, és ne hagyják elveszni őseink emlékét.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A templomban Major Sándor plébános arról beszélt, hogy nem kell a sokszor megtévesztő, túlságosan liberális nyugati etikát követni. A Kriza János Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora után a '48-as kereszt megkoszorúzása következett a központban. Benedek László polgármester hangsúlyozta, hogy hálával tartozunk a forradalmároknak hazaszeretetükért. Szerinte nekünk is küzdenünk kell az önrendelkezés jogáért. „Aki hisz a szabadságban és az önrendelkezésben, azt nem lehet eltiporni. A hit és a remény megtartó erők” – fogalmazott.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 27., vasárnap

Medve jár Szentegyházán is

Medve jelenlétére figyelmeztették a Ro-Alert üzenetben a Szentegyháziakat szombaton éjféltájban.

Medve jár Szentegyházán is
Medve jár Szentegyházán is
2025. július 27., vasárnap

Medve jár Szentegyházán is

2025. július 26., szombat

Még egy utolsó emlékezetes este, mielőtt Tusványos véget ér

Rúzsa Magdi-dalokkal és hatalmas tömeggel robbant be a szombat Tusványoson. Az utolsó estén senki nem siet haza: még egy tánc, egy pohár bor és egy utolsó, hajnalba nyúló beszélgetés belefér.

Még egy utolsó emlékezetes este, mielőtt Tusványos véget ér
2025. július 26., szombat

Megtelt Tusványos, már csak saját felelősségre és karszalaggal lehet bejutni a tábor területére

Nagyon sokan érkeztek Tusványos zárónapjára az esti Rúzsa Magdi-koncertre. Tusnádfürdő irányába már késő délutántól csak lépésben lehetett haladni autóval, hosszú kocsisor gyűlt fel a fürdővárosba vezető országúton.

Megtelt Tusványos, már csak saját felelősségre és karszalaggal lehet bejutni a tábor területére
2025. július 26., szombat

Zsigmond Barna Pál: összekapaszkodunk mi, magyarok

Az új, tervezett uniós költségvetésről, a mezőgazdaság finanszírozásának kérdéséről, nemzetről, családról, sportról beszélt Zsigmond Barna Pál a Rádió GaGának.

Zsigmond Barna Pál: összekapaszkodunk mi, magyarok
2025. július 26., szombat

A helyszínen látták el a balesetben megsérült motorost

Motoros ütközött személygépkocsival szombaton Szejkefürdő közelében. Senki nem került kórházba.

A helyszínen látták el a balesetben megsérült motorost
2025. július 26., szombat

Szolgálati lakások és egészségügyi központ épülhetett magyar kormánytámogatásból Nyárádszeredában

A magyar felsőoktatás, a szülőföldön való megmaradás, a magyar szakkönyvek kiadása, az otthonteremtés egyformán fontos a magyar kormánynak és a Studium Alapítványnak –jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Nyárádszeredában.

Szolgálati lakások és egészségügyi központ épülhetett magyar kormánytámogatásból Nyárádszeredában
2025. július 26., szombat

Burus Csaba nevét vette fel a csíkszeredai FK Sportpark

Névadó ünnepséggel és emléktornával tisztelegtek Burus Csaba emléke előtt szombaton a csíkszeredai FK Sportparkban. A legendás edző, tanár és közösségi ember nevét mostantól az a létesítmény viseli, amelynek szellemiségét maga alapozta meg.

Burus Csaba nevét vette fel a csíkszeredai FK Sportpark
2025. július 26., szombat

A nemzeti régiókról Tusványoson: felelősségünk van Székelyföld iránt

Az Európai Bizottság szeptember 4-ig kell a Székely Nemzeti Tanács a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezése ügyében döntést hozzon. Ezzel kapcsolatban tartottak beszélgetést Tusványoson szombat délután.

A nemzeti régiókról Tusványoson: felelősségünk van Székelyföld iránt
2025. július 26., szombat

Orbán Viktor Tusványoson: minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot

A lehetséges világháború előjeleiről, az Európai Unió alakulásáról, nemzetstratégiáról és a választások jelentőségéről beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a 34. Tusványoson. A kormányfő szombati látogatását nagy érdeklődés övezte.

Orbán Viktor Tusványoson: minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot
2025. július 26., szombat

Rúzsa Magdi is ott volt az FK Csíkszereda péntek esti mérkőzésén

Nem hétköznapi „szurkoló” tűnt fel az FK Csíkszereda stadionjának lelátóján.

Rúzsa Magdi is ott volt az FK Csíkszereda péntek esti mérkőzésén