A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket

Bár 1820-tól – mióta erről statisztikák vannak – a GDP, azaz a bruttó hazai termék folyamatosan nőtt a világban, a múlt század hetvenes éveitől kezdve ez egyre csökken, ami kissé furcsa és ellentmondásos a páratlan technológiai fejlődés korában.

Valami gáz van

A Holdra szálláskor az űrrepülőgép számítógépének a memóriája elfért egy floppyn, ma, az okostelefonok korában az Egyesült Államoknak nincs működő holdprogramja.

– mutatott rá az előadó. A 20. század közepi találmányok, a mikrochipek, internet, GPS-alapú vezérlőrendszerek elsősorban az USA hadiiparát kiszolgáló fejlesztések.

– állította Berze, és nem állt meg a leépülés bizonyítékainak felsorolásával. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO adatai szerint a világon 750 millió ember analfabéta, és itt nem csak Afrikára, Ázsiára kell gondolnunk.

Az ilyen emberek nem tudnak a változásokra rugalmasan reagálni, együttműködni egymással, nem tudják naprakészen tartani a tudásukat, mindezek pedig kihatnak a termelékenységi görbére.

Hol az ember, aki a technológiát magas szinten használja, úgy, hogy nem válik rabjává? – tette fel a kérdést Berze, aki szerint civilizációs zsákutcába tartunk. És miért? „Mert sokkal szexibb, vonzóbb és könnyebb egy külső megoldástól válni a problémáink megoldását, mint egy olyan hétköznapi dologtól, hogy emberként, főnökként hogyan működünk kapcsolatainkban.”

Jack Welchet, a General Electric multinacionális nagyvállalat legendás vezérigazgatóját idézve Berze Márton rávilágított, hogy három lépés tehet sikeressé minden projektet:

1. Ha megtalálják a nagy „ahá-t”. Választani kell egy okos, könnyű, viszonylag gyors módszert, hogy megszerezz bizonyos típusú versenyelőnyt.

2. A megfelelő embereket kell alkalmazni a megfelelő helyre.

3. A jó gyakorlatokat (best practice-t) kíméletlenül és folyamatosan keresni kell, majd átvenni és beépíteni, fejleszteni azokat.

• E szempontok szerint a MI nem jelent versenyelőnyt, annak ellenére, hogy gyors, könnyen elérhető, sok információt feldolgoz, mégpedig azért, mert nem egyedi, nem tartós, nem személyes (azaz nem pont a saját ügyfelekre szabott) és nem stratégiai (mint pl. az IKEA, amely a tervezéstől a logisztikáig minden részterületet lefed). Legbeszédesebb példájaként annak, hogy mi nem az MI, és mi számít nála is sokkal többet, a kőleves meséjét hozta fel az előadó. Az MI-t úgy kezeljük, mint a követ: az öregasszony azt akarja föltétlenül megszerezni, pedig az igazi versenyelőnyt az az intelligencia jelenti, amivel a katona kieszelte, hogy hogyan ehet ő egy jó levest. Ha a trendet meg akarjuk fordítani, a katonára, azaz okos emberekre, azok együttműködésére van szükségünk, vagyis természetes intelligenciára, következtetett Berze.

• A kiemelkedően sikeres vezetők idejük 30 százalékát fordítják az emberekre: arra, hogy kit vesznek föl, és később, hogy kommunikáljanak. Matt Horseman szerint „ha a szervezet sikerét az emberek viszik előre, akkor annak nagy a jelentősége, hogy kik csatlakozhatnak a szervezethez”. Középszerű emberekkel nem lesznek kiváló munkaközösség, de „ha magasra tesszük a lécet, kiszűrjük a butákat, presztízst nyerünk, a szervezet vonzó lesz a sikereseknek.” Nagyon sokat kell beszélgetni a munkatársakkal (ismerni kell családjukat is), kapcsolatot és bizalmat kell teremteni, folyamatos visszajelzést adni a teljesítményre és a fejlődésben segíteni őket. A kapcsolatépítés vezet oda, hogy nem csak fenyegetéssel, vagy fizetésemeléssel tudjuk motiválni a kollégákat. Igy érhetjük el azt, hogy vezetőként legyen önbizalmunk, bízzunk meg döntéseinkben, az emberekben – állította az előadó.

• Végül tegyük cégünket, szervezetünket tanuló szervezetté: keressük a jó gyakorlatokat, „lopjuk” el őket és fejlesszük tovább. Ezt meg lehet tanulni, árulta el a szakember. Olyan dolgokat kell gyakorolni, mint az asszociáció, kérdezés, megfigyelés, kapcsolatépítés, kísérletezés. Gyakorlatban működhet, ha minden ötletünket lejegyzeteljük, ha saját szakmánk alapos ismeretén kívül nagyon nyitottan belekóstolunk teljesen más szakmákba is (ez segít az asszociációban), ha megfigyeljük, mi hogyan működik (az Oral B megfigyelte, hogy a gyermekek nem tudják, nem szeretik használni a felnőtt fogkefét, hát kifejlesztettek egyet csak nekik). Használjuk a világot laboratóriumként, szedjünk szét és rakjunk össze dolgokat – hallhatunk praktikus tanácsokat, melynek eredménye a természetes intelligencia fejlődése.

A nagy versenyelőny a maguk fejében van, csak használni kell. Győzzön a józan ész! – zárta előadását Berze Márton az éppen államelnök-jelöltként kampányoló Kelemen Hunor szlogenjével.

Ilyen kérdésekben igenis dönthet a társadalom is, de legalábbis lehet beszélgetni arról, hogy mi a társadalmilag kívánatos. Még munkahelyeken is meg lehet tiltani a Facebook és egyéb hasonló alkalmazások használatát, hadd beszélgessenek az emberek legalább az ebédszünetben a Tik-Tokozás helyett.

– egyezett meg kérdező és előadó. Az előbbire kiváló példa az, ami Izlandon történt a mentális és fizikai jóllét megerősítése érdekében:

Fokozatosan betiltják a dohányárusítást, digitális méregtelenítő heteket szerveznek, és minderre azért került sor, mert nemrégiben még ott volt a fiatalok között a legtöbb elhízott, drogfüggő és alkoholista – mutatott rá a jó (bár kissé távoli) gyakorlatra Berze Márton.